Hat kérdésben és öt témában kezdődött meg a nemzeti konzultáció, így az adó- és foglalkoztatáspolitika, az energetika, a civil szervezetek külföldi támogatása és a bevándorlás kapcsán is tesz fel kérdéseket a lakosságnak a kormány. Az pedig bizonyított, hogy a Soros által finanszírozott szervezeteket nem érdekli, hogy mi a magyar emberek véleménye – szögezte le Hollik István, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője.
Miért szükséges a nemzeti konzultáció és mi a fő üzenete?
– Magyarországon 2010 óta markáns politikai fordulat történt. Ennek köszönhetően ma a magyar családokat, s azok erőfeszítését a kormány elismeri, támogatja a gyermekvállalást, az otthonteremtést, és mindent megtesz a munkahelyteremtés érdekében, azért, hogy minden magyar dolgozhasson. Ebben nagyon fontos eredményeket értünk el, de ezeket veszélyezteti a migráció, és az az úgynevezett politikailag korrekt beszéd, s az a brüsszeli bürokraták által diktált föderalista irányvonal, amely el akarja venni a magyaroktól azt a jogot, hogy a saját dolgaikról döntsenek. Például arról, hogy mekkora adót vessünk ki, kiket engedjünk be az országunkba, az energiaárat saját magunk határozzuk meg. Úgy gondoljunk, idén ezek a föderalisták, a liberálisok éppen a felsorolt jogköröket akarják Magyarországtól elvenni. A kormánynak és a Fidesz-KDNP-nek is teljesen világos az álláspontja, hogy ezeket az eredményeket; a rezsicsökkentést, az otthonteremtést, a munkahelyteremtést, a családtámogatásokat, a jogi és fizikai határzárat minden eszközzel és erővel meg kell védeni. Azért szükséges a nemzeti konzultáció, mert ebben a küzdelemben meg kell ismernünk az emberek véleményét, és szeretnénk magunk mögött tudni a magyar polgárok támogatását. Hat kérdésben és öt témában kezdődik meg a nemzeti konzultáció, és egyértelmű, hogy azt szeretnénk, hogy saját magunk dönthessünk ezekben a kérdésekben, mert Brüsszel számos területen jogköröket akar elvonni a tagállamoktól, ezzel veszélyezteti a nemzeti szuverenitást. Meg akarjuk őrizni az eredményeket, így azt, hogy Magyarországon uniós összehasonlításban az egyik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó mértéke, ugyanígy a társasági nyereségadókulcs. Ne az unió bürokratái határozzák el, hogy mekkora legyen az adó Magyarországon – nyilvánvaló, hogy nyugat-európai szándék, hogy ettől a versenyelőnytől megfosszanak minket. Nyugaton a társasági adókulcs lényegesen magasabb, éppen ezért hazánk vonzó befektetési célországgá vált az elmúlt időszakban. Ezt a versenyelőnyt meg kívánjuk őrizni, s nem engedjük, hogy erről mások döntsenek helyettünk.
A nemzeti konzultációt intenzív tájékoztató tevékenység is kíséri?
– Így van, a nemzeti konzultáció része a tájékoztató kampány, s ezt a kormányzat az elkövetkezendő hetekben folytatja le. Hiszen tájékoztatni kell a polgárokat arról, hogy ezekben a kérdésekben miért kérjük ki véleményüket, miért látjuk úgy, hogy a felsorolt témák kapcsán valódi és komoly támadásokra kell számítani. Azt reméljük, hogy ez alapján kitöltik a nemzeti konzultációs íveket, és támogatják a kormányt ezekben a törekvésekben. Jól látjuk, hogy néhány kérdésben már el is indult a támadás Brüsszel felől. Elég a jogi határzárra, vagy a nemrég bevezetett menekültügyi őrizetre gondolni. Az európai bíróság a két bangladesi menekült ügyében már támadta azokat a magyar intézkedéseket, melyek azt szolgálják, hogy a migránsok ne jöhessenek be Magyarországra. Azt is tapasztaljuk, hogy a Soros-szervezetek a migráns-ügy kérdésben teljes mértékben a migránsok oldalára állnak, Magyarországot támadják, s ebből ráadásul még nyerészkednek is. Hiszen az egyik Soros-által pénzelt szervezet képviselte a két bangladesi migránst ebben a perben, s az európai bíróság nekik adott igazat, míg Magyarországnak, a magyar családoknak 3 millió forintot kellett fizetni ennek a szervezetnek perköltség címén. Ráadásul a bangladesiek, át sem tudják venni a nekik ítélt pénzt, mert a hatóságoknak fogalmuk sincs róla, hogy hol tartózkodnak. Ez is bizonyítja a helyzet tarthatatlanságát. A migrációs kérdést követően már körvonalazódik a rezsicsökkentéssel kapcsolódó támadás, hiszen az Európai Bizottság 2016. november 20-ai javaslata az energiauniót tartalmazza, s ezzel a nemzeti árszabályozás intézményét minden tagállamból kivezetnék. Ezt követően a multik határozzák meg, hogy mennyibe kerülne a villany és a gáz, s ez egyértelműen jelentős áremelkedéshez vezet.
Akkor a további támadásokról. Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Alapítvány európai igazgatója és Nizák Péter, a közép-európai program vezetője egy interjúban azt nyilatkozták: a nemzeti konzultáció a párbeszéd egy populista megközelítése. A nyilvános konzultációnak van egy professzionális menete: tárgyalni kell az érdekeltekkel, megismerni a szempontjaikat, figyelembe venni a visszajelzéseket, beépíteni az érdekeiket a törvénytervezetbe. Vagy lehet népszavazást tartani. Van értelme 8 millió magyarral konzultálni erről? Szerintem nincs. A konzultációnak a Parlamentben, az érdekelt felek, a civilek, a támogatók és mások között kéne folynia. Egy ilyen specifikus kérdést a széles nagyközönségnek feltenni populista húzás. Milyen konklúziókat vonnak le ebből a kormánypártok?
– Ebből az interjúból kiderül, azok számára, akik kétkedtek benne, hogy a Soros-szervezetek kinek a pártján állnak. Ők a migránsok pártját fogják, támadják a nemzeti konzultációt, és nem érdekli őket a magyar emberek véleménye. Nyílt Társadalom Alapítványnak hívják magukat, de annyira „nyitottak”, hogy úgy gondolják, az embereket az őket illető kérdésekben nem kell megkérdezni. Már önmagában ez is rámutat arra a liberális, elitista gondolkodásra, amely jellemzi ezeket a szervezeteket. Az is jól kivehető, hogy a liberális-, és Soros-szervezetek csak azokkal toleránsak, akik azt mondják, amit ők. Mi viszont mást hangoztatunk, nem mondjuk, hogy nem kell átengedni a migránsokat Magyarországon, s ekkor rögtön azt mondják, hogy a nemzeti konzultáció csak populista húzás. Szerintünk pedig arra nincs szükség, hogy Soros-szervezetek külföldi pénzből finanszírozva a magyar emberek által felhatalmazott kormányt támadják és megkérdőjelezzék annak véleményét. Ennek a politikai nyomásgyakorlásnak nem engedünk.
Vannak olyan megnyilvánulások is, melyek szerint az átláthatóság a jogállam alapja, vagyis ma is nyugodtan ellenőrizheti az állam a civil szervezetek működését, így erről konzultálni lehet, de felesleges. Erről mi a véleménye?
– Ha egy olyan jelenséget tapasztalunk, hogy egyes civil szervezetek külföldről kapják a támogatást, tehát nem magyar érdekeket képviselnek, s politikai véleményformálók akarnak lenni, s a hazai közéletben csak papíron folytatnak civil tevékenységet, míg a valóságban politikait – ennek a kockázatairól és veszélyeiről még a magyar embereket egyszer sem kérdezte meg a kormányzat. Ezért indokoltnak tartjuk, hogy ez a kérdés is szerepeljen a nemzeti konzultációban.
Medveczky Attila
