…hogy minél több magyar nemzetiségű képviselő kerüljön be a megyei önkormányzatokba
Ősszel megyei választások lesznek, a koalíciós tárgyalások a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd között még az év elején megkezdődtek. Az MKP és a Most-Híd február 17-én tárgyalt először az esetleges együttműködésről. Akkor arról állapodtak meg, hogy a regionális struktúrákban elkezdik a koalíciós tárgyalásokat és április 26-án ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Mindez megtörtént, de vajon sikerült-e valamiben megállapodniuk? Erről kérdeztük Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártja elnökét.
Mielőtt a tárgyalást kiértékelnénk, beszéljünk arról, mi a felvidéki megyei választások tétje a magyarság szempontjából?
– Ez valóban sarkalatos kérdés, mert a megyei választások a leosztott kompetenciák miatt Szlovákiában fajsúlyosabbak. Magyar vonatkozásban is lényeges a megyei képviselet, a Magyar Közösség Pártja számára pedig kifejezetten az, hiszen öt megyében 41 megyei képviselővel és három megyei alelnökkel dolgozunk négy éve. A 2017-es választás azért lesz fontos, mert egy törvényváltozás értelmében öt évre szól a mandátumuk azoknak, akik novemberben bekerülnek a „megyei parlamentekbe”. Ez a felvidéki magyarság szempontjából Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyét érinti. Az említett törvényváltozás egyik célja az volt, hogy öt év múlva egy időben kerüljön sor az önkormányzati és megyei választásokra. A jelenlegi gyakorlat szerint a megyei választásokon alacsonyabb volt a részvételi arány, ezért megfelelő választói mobilizációval jobb eredményt tudtunk elérni, magyarán sikerült csökkenteni a magyarság részarányából fakadó hátrányt. A helyi önkormányzati választásokon a részvétel jóval magasabb, így az egyszerre történő választás során helyzeti előnyünk negatív irányba változik. Ezért sem mindegy, hogy a magyar választókat mennyire tudjuk mozgósítani. Eddig ez sikerült, és bízunk benne, hogy idén sem vallunk szégyent. A fentiekből adódóan nagyon fontos számunkra, hogy most nagyon erős mandátumot szerezzen a felvidéki magyarság. Az idei tárgyalásokat a Most-Híddal ebben a szellemben folytatta a Magyar Közösség Pártja. Ennek előzménye, hogy tavaly novemberben a magyar–magyar párbeszéd alkalmával Dunaszerdahelyen ült le egy asztalhoz a korábban egymással szóba sem álló két párt vezetősége. Akkor arra jutottunk, hogyha találunk kapcsolódási pontot, akkor megvalósítható az, ami hét év alatt nem sikerült. Egységben kéne gondolkodnia a felvidéki magyar politikumnak. Hét éven át nagyon komoly kritikákat fogalmazott meg egymással szemben a két párt, ezért a tavaly őszi és az idei találkozókon is megegyeztünk abban, hogy kerüljük a nyomdafestéket nem tűrő, egymást szidalmazó megnyilatkozásokat.
Ami nagyon szép gesztus, de ettől még eltérhet a két párt elképzelése az együttműködésről.
– Már a februári tárgyaláson világossá tettük, hogy az egyeztetéseket nem folytathatjuk kizárólag országos szinten, mert eltérő az egyes megyék alaphelyzete. Mi Nyitra és Nagyszombat megyét emeltük ki, hiszen ebben a két megyében egy-egy magyar megyefőnök indítása nagyon fontos, történelmi lehetőség lenne. Mindkét megyében vannak olyan tapasztalt politikusaink, akik hosszú ideje a megyei önkormányzatban dolgoznak, kellő tapasztalatot szereztek, és nevüket jól ismerik. Így esett a választás Berényi Józsefre Nagyszombat és Farkas Ivánra Nyitra megye vonatkozásában. Felajánlottuk az áprilisi tárgyaláson, hogy amennyiben igényt tartanak rá, Nyitra megyében állítson a Most-Híd megyefőnök-jelöltet. Azért lényeges, hogy legyen magyar megyeelnökjelölt, mert a választásnak lendületet ad, mobilizáló hatású.
Érdekes, hogy az MKP felajánlásáról nem olvastunk a hírekben.
Számunkra az az első, hogy egy magyar jelölt legyen, ne osszuk meg a magyar választókat. Több szlovák jelölt esetén Nagyszombat és Nyitra megyében – jó kampánnyal – elérhető a magyar megyeelnök megválasztása. Áprilisban a Híd viszont azt várta el, hogy minden megyét illetően megegyezzünk. Az MKP alulról építkező párt, így a megyei együttműködésről járási szinten döntenek, hiszen alapszabályunk is ezt írja elő. Amennyiben egy járásban nem akarnak közös listát, akkor a megyei koalíció is elbukott, mert minden járásban koalíciót kell kötni. A tárgyalások során azt hangsúlyoztuk, ha van egy közös magyar megyefőnökjelölt, még ha külön listán indul is a két párt, az nagyobb mozgósító erővel bír. Ráadásul a megyei képviselőválasztáson függetlenek is indulhatnak, így maga a választó dönt arról, hogy milyen összetételű képviselői csoportot szeretne.
A vegyes párt viszont nem fogadja el Berényi Józsefet mint megyeelnökjelöltet.
– A Híd szerint a két párt között akkor volt a legrosszabb a viszony, amikor Berényi József vezette az MKP-t. Az elutasításhoz okokat mindig lehet keresni, bizonyára Berényi József is el tudná mondani a véleményét a Híd elnökségéről. Amennyiben valóban a felvidéki magyarságot akarjuk képviselni, ne a múltbeli sebeket tépjük fel. Tudatosítsuk: ha van egy erős jelölt, márpedig Berényi József, megyei alelnök és Farkas Iván – aki Nyitra megyében a 15 tagú frakciónkat vezeti – is ilyen, akkor mellé kell felsorakozni. A választásokon nem szabad úgy elindulni, mint a mesebeli szegény legénynek, hogy vagy szerencsém lesz, vagy nem. Olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jelölteknek, ami kezdő politikusokban nincs meg – tehát egy profi kell.
Bugár Béla szerint a Most-Híd partnert keresett, de azt önökben nem találta meg. Ez azt jelenti, hogy a megyei választásokról többet nem egyeztetnek?
– Folynak egyeztetések, de nem országos, hanem járási szinten. A járási konferenciák az MKP-nál most zajlanak. Ahogy a sajtótájékoztatón is elmondtam, nem ellenségeskedni kell egymással, hanem kiegészíteni egymást. A magyar–magyar párbeszéd ezzel nem ért véget, egyelőre kezdeti szakaszban van. Például a párbeszéden oktatáspolitikai alapköveket helyeztünk el. Szakpolitikai kérdésekben biztos megkeressük a másik párt képviseletét. Szükséges tárgyalni, egyeztetni egymással, s ahol olyan pontot találunk, ahol képesek vagyunk együttműködésre, akkor azt megtesszük a felvidéki magyarság érdekében. Az együttműködés még nem jelent arculatvesztést, lemondást az etnikai alapon való politizálásról. Tudatosítania kell mindenkinek, hogy a 2017-es megyei választás sorsdöntő számunkra, mert a megyék döntenek az útjainkról, közintézményeinkről, a középiskolai osztályok nyitásának feltételeiről, tehát olyan kérdéseket delegáltak megyei szintre, melyeket csak akkor tudunk saját közösségünk szempontjából eredményesen megvalósítani, ha erős magyar képviseletünk lesz. Mi ezért dolgozunk, aki ebben partnerünk, segít bennünket, e cél elérését támogatja.
Medveczky Attila
