Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. június 22, csütörtök, Paulina napja van. Holnap Zoltán napja lesz.

Küzdelem az anyanyelvű oktatás megőrzéséért

E-mail Nyomtatás

Kijevben ülésezett május 29-én a Legfelső Tanács tudományos és oktatási bizottságában a készülő oktatási törvény tervezetének parlamenti vitára történő előkészítésére létrehozott munkacsoport. A tanácskozáson Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke megengedhetetlennek nevezte, hogy sérüljön a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvű oktatáshoz való joguk.

Brenzovics László előadásában emlékeztetett, hogy egy sor, az új oktatási törvény első olvasatban már elfogadott tervezetéhez benyújtott képviselői módosító indítvány – köztük azok is, amelyeket az Oktatási és Tudományos Minisztérium támogatásáról biztosított a tudományos és oktatási parlamenti bizottsághoz intézett április 28-i levelében – eltörölni javasolja a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogának alkotmányos garanciáit, s kizárja a nemzetiségek nyelvén történő oktatást a középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban. Ezzel kapcsolatban a magyar képviselő felidézte, hogy az elmúlt időszakban számosan hangot adtak már egyet nem értésüknek az ukrán oktatási minisztérium és egyes parlamenti képviselők ezen álláspontjával. Így ukrajnai nemzeti kisebbségek szervezetei még 2016 no­vemberében felhívással fordultak az ország elnökéhez ez ügyben. Levélben fordult a parlament tudományos és oktatási bizottságához a Legfelső Tanács emberi jogi megbízottja, valamint az emberi jogok, nemzeti kisebbségek és nemzetiségek közötti viszonyok kérdéseiben illetékes parlamenti bizottság. Idén februárban felhívást intézett az ország vezetőihez a Beregszászi Járási Tanács, a magyar érdekvédelmi szervezetek felhívására pedig Kárpátalja több mint 64 ezer polgára állt ki aláírásával az anyanyelvű oktatáshoz való jog megőrzése mellett. Foglalkozik e kérdéssel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2017. januári, A demokratikus intézmények működése Ukrajnában című állásfoglalásának 13. pontja is, továbbá megemlíthetjük Bocskor Andrea, Svetoslav Malinov és Traian Ungureanu európai parlamenti képviselőknek az ukrán oktatási minisztériumhoz intézett, az anyanyelvű oktatáshoz való jog mellett kiálló levelét is.

Ennek ellenére a kijevi oktatási tárca álláspontja nem változott, ami jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a parlament a törvénytervezet vonatkozó 7. cikkelyét olyan formában fogadja el, ami sérti a nemzeti kisebbségek és a tősgyökeres népek anyanyelvű oktatáshoz való jogának alkotmányos garanciáit – állapította meg Brenzovics László.

A magyar képviselő az Alkotmány 53. cikkelyének 5. pontját, a hatályos nyelvtörvény, a készülő oktatási törvény első olvasatban elfogadott, illetve azóta módosított tervezetének idevágó szövegét összevetve rámutatott, hogy már az oktatási minisztérium által eredetileg benyújtott és első olvasatban elfogadott törvénytervezet is eltörölte a polgároknak az oktatás nyelvének szabad megválasztásához való jogát. A további módosítások azután a Alkotmány 53. cikkelye 5. pontjának azt a rendelkezését, miszerint a nemzeti kisebbségek számára a törvény által megszabott rendben garantált az anyanyelven való oktatás vagy az anyanyelv tanulásának joga, a következő normatív szöveggé transzformálják: „A nemzeti kisebbségekhez és őshonos népekhez tartozó személyeknek joguk van az anyanyelvi oktatáshoz az ukrán nyelv mellett az iskola-előkészítő és általános középiskolai képzésben az állami és kommunális intézményekben, azokon a területeken, ahol a kisebbségek kompakt tömbben élnek.”

Vagyis a határozott alkotmányos garanciát egy jog váltja fel, amelynek gyakorlását ráadásul két – a törvények által sehol nem körülírt feltételhez kötik: csak az ukrán nyelv mellett adnak rá lehetőséget, s csak azokon a helyeken, ahol az adott kisebbség egy tömbben él. További megszorítás, hogy a módosított törvénytervezet az anyanyelvű oktatást az iskola-előkészítő és általános középiskolai oktatási intézményekre korlátozza, azaz megszűnik az anyanyelvű oktatáshoz való jog a középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban.

A KMKSZ elnöke szerint az anyanyelvű oktatáshoz való jog ilyen mérvű korlátozása az Alkotmány már idézett 53. cikkelye mellett ellentétes az alaptörvény 10. cikkelyének 2. pontjával, mely a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad fejlődését, használatát és védelmét garantálja, valamint a 22. cikkely 2. és 3. pontjaival, amelyek kimondják, hogy az alkotmányos jogok nem vonhatók vissza. A szónok felhívta hallgatósága figyelmét arra is, hogy az oktatási törvény tervezetének javasolt módosításai ellentétesek Ukrajna nemzetközi vállalásaival.

Tekintettel a felsorakoztatott érvekre Brenzovics László javasolta, hogy kompromisszumos megoldásként a parlament második olvasatban fogadja el az oktatási törvény 7. cikkelyének első olvasatban elfogadott szövegváltozatát, mert bár ez a változat is jelentősen szűkíti a kisebbségek jelenlegi oktatási jogait, de legalább nem ellentétes az ország Alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Brenzovics László érveit és javaslatát levélben eljuttatta Lilija Hrinevics oktatási miniszternek, valamint Volodimir Szpivakovszkijnak, a tudományos és oktatási parlamenti bizottság helyettes vezetőjének.

 

(karpatalja.net)

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség