Az egyházak vezetői az üldözésért egybehangzóan a közel-keleti államok politikai életébe való nyugati beavatkozást okolják. Az úgynevezett „arab-tavasz” és az ezt követő belpolitikai instabilitás vezetett a legtöbb országban oda, hogy teret nyerhettek az ISIS és az őket támogató szélsőséges szervezetek – szögezte le Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár.
Győrfi Károly Keresztényüldözés a 21. század elején című könyvében kifejti, hogy a keresztény a legnagyobb üldözött vallási közösség. De sajnos az emberek túlnyomó része ezt nem is sejti. Egyetért ezzel a megállapítással?
– Sajnálatos tény, hogy a keresztények megpróbáltatásai – akár a Közel-Keleten, akár Ázsiában akár Afrikában – nem képezik a részét a sajtó fősodrának. Az elmúlt héten Hilarion metropolita Washingtonban a „hallgatás összeesküvéséről” beszélt, amely mintegy mellőzni próbálja a keresztényüldözésről közölt híradásokat. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet erre a jelenségre, hiszen megismétlődni látszik a történelemnek egy olyan sötét időszaka, amikor vallásuk és örökségük miatt fizikai bántalmazás és népirtás áldozatává válik egy közösség, a Nyugat hallgatása mellett.
Mi lehet az oka, hogy az iszlám többségű országokban ma egyre erősödik a keresztényüldözés?
– Keresztényüldözés nem csak az iszlám többségű országokban van. Tény azonban, hogy a Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában terjed a radikális iszlám, s a terrorszervezetek szélsőséges olvasata, mely ellenségként tekint a kereszténységre és a keresztényekre, s eszközként használja őket a nyugati világ felé történő kommunikációjában. Irakban népirtás történt keresztények és a jazidik ellen, az úgynevezett Iszlám Állam katonái földjeikről elűzték, meggyilkolták őket, erőszakos eszközökkel kényszerítették áttérésre, rabszolgasorsra az ellenállókat. De látjuk, hogy a mostani koptok elleni virágvasárnapi merénylettel a szélsőségesek Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnöknek is üzenni kívántak, mivel betiltotta a Muzulmán Testvériséget, és védelmébe vette a keresztényeket.
Elképzelhető, hogy az USA és a nyugati országok észak-afrikai, közel-keleti szerepvállalásának hatására felháborodó muszlimok az országaikban élő keresztényeket a Nyugat „képviselőinek” tekintik, és a nyugati világot a kereszténységgel azonosítják?
– Igen, ezt érintettük előbb is. Ezt erősítik meg a III. József Ignác szír katolikus és II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka magyarországi látogatásán elmondottak is. Vélhetően sokkal inkább ezért üldözik őket, nem kimondottan a vallásuk miatt, hanem eszközként használják őket. Ez azonban azt is jelenti, hogy az üldözött keresztény közösségek vezetői Európától várnák a segítséget, mely folyamatosan számolja fel önmagát, értékeit, keresztény gyökereit. A magyar kormány viszont eddig is vallotta, hogy a keresztény értékek megőrzése, támogatása nélkül nem lehet felelősen jövőt építeni, sem Magyarországon, sem Európában. Ennek alapján az új Alaptörvény egyedülállóan áll ki a kereszténység alapértékei mellett, de ez a gondolat volt a meghatározó a keresztényüldözés jelenségével foglalkozó helyettes államtitkárság felállításánál is.
Mégis, mi az oka, hogy Európa és Észak-Amerika szinte semmit nem tesz az üldözött keresztényekért, miközben támogatja a muszlim tömegek Európába beözönlését?
– Mára a helyzet ennél árnyaltabb. Vannak előremutató jelek a nemzetközi politika területén is, s persze azt se felejtsük el, hogy nemzetközi intézmények és karitatív szervezetek, egyházak régóta figyelemmel kísérik és segítik az üldözött közösségeket. Tavaly az EP „a vallási kisebbségekhez tartozóknak az úgynevezett „ISIS/Dáis” általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról” (2016/2529/RSP) határozatot hozott, de az USA és Nagy-Britannia is hasonló dokumentumokat fogadott el. A Magyar Országgyűlés tavaly, tehát a legelsők közt, szintén népirtásnak nevezte az ISIS által keresztények ellen is elkövetett erőszakos cselekményeket, határozatban szólított fel a felelősök számonkérésére. A közbeszédben tehát egyre nagyobb súlyt kap az üldözött keresztények helyzete. A Trump-adminisztráció már többször jelezte, illetve a közelmúltban Mike Pence alelnök is ígéretet tett a keresztényüldözés felszámolására és a terrorizmus megfékezésére. Ezek mind biztató jelek, amelyek a közös fellépés felé mutatnak.
Miért most történik ez a nagyszabású keresztényüldözés, kik lehetnek a mozgatói, és melyek a hosszú távú következményei?
– Az érintett egyházak vezetői a jelen szituáció kialakulásáért egybehangzóan a közel-keleti államok politikai életébe való nyugati beavatkozást okolják. Az úgynevezett „arab-tavasz” és az ezt követő belpolitikai instabilitás vezetett a legtöbb országban oda, hogy teret nyerhettek az ISIS és az őket támogató más szélsőséges szervezetek, s ők próbálják meg ráerőltetni nézeteiket a keresztényekkel évszázadokon keresztül békésen együtt élő iszlám lakosságra. Az instabilitás hosszú távú hatásainak kezdetét már most látjuk: megkezdődött az érintett országok keresztény lakosságának elvándorlása.
A keresztényüldözés egyenlő a vallásszabadság hiányával, vagy annál sokkal több?
– Szorosan kapcsolódik a két jelenség, de nem lehet a keresztényüldözést pusztán vallási belügyként kezelni.
Ebben az ügyben vannak-e szövetségeseink akár az unión, akár a visegrádi csoporton belül?
– Hasonló kormányzati egység felállításáról nem tudunk, ez teljesen egyedülálló. A felénk irányuló érdeklődés alapján reméljük, hogy többen követik majd példánkat. Említettük, hogy biztató üzenetek érkeznek az Amerikai Egyesült Államokból, de a Visegrádi Csoporton belül is számos példát tapasztaltunk az azonos megközelítésekre, a Közel-Keleten kimondottan erősnek tekinthető a lengyelek segítő jelenléte.
Mit tud tenni a kormány, az EMMI-n belül működő, ön által vezetett helyettes államtitkárság a szolidaritáson kívül az üldözött keresztényekért?
– Feladatunk alapvetően kettős: növelni a tudatosságot a médiában ezzel az összetett jelenséggel kapcsolatban, mely szoros összefüggésben áll más globális kérdésekkel (migráció, demográfiai viszonyok, nők joga, vallásszabadság hiánya, a jog elsődlegessége stb.). Minden elérhető nemzetközi politikai döntéshozó fórumon elő kívánjuk segíteni az együttes és hatékony fellépést. A másik feladatunk a humanitárius segítségnyújtás koordinálása, amelynek keretében jelenleg Erbilben iskolaépítést támogatunk. Emellett hozzájárulunk az iraki Telsqof város rekonstrukciójához, valamint a Szent József Kórház gyógyszerhiányának enyhítéséhez, továbbá a szír katolikus és a szír ortodox egyház munkahelyteremtést és újjáépítést célzó projektjeihez is.
Tudtommal ösztöndíjprogramokat is el szeretnének indítani. Hogyan állnak ezzel a tervvel?
– Az ösztöndíjprogramunk, amelyet keresztény fiatalok számára indítunk, a napokban kerül kihirdetésre. Célunk a programmal egy olyan magyar tudásexport, amely szellemileg járul hozzá az érintett keresztény közösségek újjáépüléséhez. A program alapvetően a polgárháború miatt leginkább hiányt jelentő orvosi, ápolói, mérnöki területeken kínál szakképzési lehetőségeket.
A humanitárius segélyek mely országokba érkeznek?
– A helyettes államtitkárság 2016 októbere óta létezik, azóta a leginkább válságterületnek számító Szíriára és Irakra koncentráltuk erőfeszítéseinket, de Libanon és Egyiptom is része a lebonyolítás alatt álló projektjeinknek, továbbá tervezzük kiterjeszteni tevékenységünket.
Folyamatosan konzultálnak a muszlim többségű országok keresztény vezetőivel?
– Természetesen, működésünk alapelve, hogy az egyházi vezetők személyes beszámolóira, és a velük fenntartott folyamatos kommunikációra építjük tevékenységünket, hogy ott és úgy tudjunk segíteni, ahogy a keresztény közösségek valóban rászorulnak. Ennek keretében minden hónapban hazánkba látogat egy magas rangú egyházi vezető az érintett országokból.
Medveczky Attila
