Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2021. január 22, péntek, Vince és Artúr napja van. Holnap Zelma és Rajmund napja lesz.

Egyenlő versenyfeltételekért

E-mail Nyomtatás

Stabilizálni kell az uniós mezőgazdasági piacokat

A Visegrádi Négyek agrárkamaráinak rendkívüli ülését rendezték meg június 1–2. között a Varsó melletti Nadarzynban, ahol a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Cseh Köztársaság Agrárkamarája, a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa és a Szlovák Élelmiszer-ipari és Agrárkamara vezetői találkoztak. Győrffy Balázs, a NAK elnöke érdeklődésünkre többek közt elmondta, hogy Magyarország számára a cukorkvóta eltörlése legalább annyi lehetőséget hordoz magában, mint amennyi kockázattal jár. A 2010 előtti szocialista kormányzás idején a cukorpiacot annyira meggyengítették, hogy cukoripari termelésünk körülbelül egyharmadát fedezi az országos szükségletnek.

Miért kellett rendkívüli találkozót tartani?

– Ekkor tartották a V4 országok agrárminisztereinek a Varsói Élelmiszer-ipari Expo alatt szervezett találkozóját. Tehát a miniszteri találkozóval egy időben rendeztük meg a rendkívüli ülést, ahol több aktuális téma szerepelt napirenden, s közülük kiemelkedett a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni változása, mely hosszú távon mindegyik visegrádi országot érinti.

Miben értettek egyet a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban a visegrádi négyek agrárkamarái?

– Főleg abban, hogy továbbra is szükséges az erős és közös agrárpolitika. Felvetődött az is, hogy csak egy keretet kapnának az országok, amit saját maguk által meghatározott célokra költhetnének el. Ez már nem is a Közös Agrárpolitika lenne, hanem közös büdzséből finanszírozott nemzeti agrárpolitikák összessége, ami számunkra kedvezőtlen, mert minden bizonnyal a KAP leépítéséhez vezetne.

Miért fontos számunkra a KAP fenntartása?

– Azért, mert azon belül meghatározzák, hogy milyen feltételek mellett és mennyivel egészíthetik ki a közös forrást a tagállamok. Ez megelőzi azt a helyzetet, hogy költségvetési mozgástér-verseny keletkezzen. Gondoljunk bele, hogy például a német költségvetés egészen más lehetőségek mentén támogathatja az agráriumot, mint a szlovák, vagy a magyar kormányzat. Tehát nem a szándék fog hiányozni, hanem az anyagi lehetőség. Azért, hogy ne sokkal magasabb szinten dotált versenytársak csoportjával kelljen küzdenünk, fontos a Közös Agrárpolitika megmaradása. Viszont a KAP-ot olyan irányba kell mozdítani, hogy az élhető legyen, teljesíthető kritériumokat szabjon meg, s mi abban vagyunk érdekeltek, hogy stabilizálni tudjuk a mezőgazdaságot. Emellett szabályozzuk, hogy milyen termékek jöhetnek be az országba, és milyeneket állítunk elő. Európában a legszigorúbbak az élelmiszer-biztonsági szabályok, így a fogyasztók akár Magyarországon, akár az unió bármelyik tagállamában a nálunk megtermelt élelmiszereket – ha nem történt semmi csalás – nyugodt szívvel tehetik a család asztalára. A nagyon komoly elvárást támasztó rendszer fennmaradása érdekében támogatni kell a gazdálkodókat, hogy a szigorú szabályoknak megfelelően állítsák elő termékeiket. Ebben érdekeltek vagyunk. A másik felvetés, ami elhangzott, hogy meg kell szüntetni a tagállamok között a területalapon juttatott támogatások közti különbséget. Magyarország számára ez nem lényeges kérdés, mert az unió átlagát kapjuk forrásban, viszont ebben az ügyben szolidaritást vállaltunk a többi visegrádi országgal. Ez azért is előnyös, mert lesznek olyan kérdések, mikor mi várjuk el, hogy mellénk álljanak. Mindenképpen érdekünk, hogy csak olyan piaci mozgás legyen lehetséges, ami stabilitást biztosít a termelőknek. A tej, a baromfi és a sertés vonatkozásában voltak olyan piaci mozgások a közelmúltban, amelyek megrengették az ágazatot. A jövőben a cukorkvóta eltörlése is sok kérdést vet fel, melyekre meg kell adni a választ.

Hogyan érinti a hazai gazdaságot a cukorpiac liberalizációja?

– Magyarország számára a cukorkvóta eltörlése legalább annyi lehetőséget hordoz magában, mint amennyi kockázattal jár. A 2010 előtti szocialista kormányzás idején a cukorpiacot annyira meggyengítették, hogy cukoripari termelésünk körülbelül az egyharmadát fedezi az országos szükségletnek. Magyarország jelenleg 105,5 ezer tonna uniós cukorrépa kvótával rendelkezik. A kvóta megszűnése után újra tudnánk termelni, és ha lenne arra piaci lehetőség, finanszírozói akarat arra, hogy valóban modern cukorgyárat építsünk Magyarországon, akkor az óriási kitörési pontot jelentene. A kockázatot az jelenti, hogy a kvóta kivezetése teljesen felborítja az eddigi rendszert, és a gyár építésének akkor lenne értelme, ha a legmodernebb termelési színvonalon dolgozna. Emellett sok minden függ világpiaci árak alakulásától.

A visegrádi csoport agrárkamaráinak közös kérését, nyilatkozatait mennyire veszi figyelembe Brüsszel?

– Évente négy rendes ülést tartunk, és nyilatkozatainkat elküldjük az európai gazdaszervezetek ernyőszervezetéhez, a COPA elnökségéhez, és a Phil Hogan által vezetett mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós agrárbiztossághoz. Felerősödött a visegrádi együttműködés, ezért egyre inkább figyelembe veszik javaslatainkat, de még javítanunk kell érdekérvényesítő képességünkön.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség