Korábban volt önálló belsőépítészeti képzés. Amikor az Iparművészeti Főiskolán tanultam, volt építész, és belsőépítészeti képzés-tanszék. Jelenleg az Iparművészeti Egyetemen és más felsőfokú intézményekben okleveles építész-tervező művészeket képeznek. Elsősorban az építészetre koncentrál a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az NYME soproni Simonyi Károly Művészeti Kara. Így az építészirodák is foglalkoznak belsőépítészettel. Korábban láttam egy szakmalistát, ahol fel sem tüntették a belsőépítészt.
Makk Attila belsőépítész, grafikus 1963-ban született Szekszárdon. 1982-ben az Építőipari Szakközépiskola magasépítési szakát végezte el 1984-től 1990-ig a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol a Tervező és Mesterképző Intézet keretein belül belsőépítész, mesterfokozatú környezettervező diplomát kapott. Ezt követően három évig önálló belsőépítész tervező –több belsőépítésszel együttműködve. 1993-tól 1995-ig a CD Design Építész Iroda belsőépítész tervezője (műteremvezető: Somogyi Pál). 1995-től 2004-ig az MD Stúdió Építész Iroda belsőépítész tervezője (műteremvezető: Somogyi Pál). 2005-től önálló belsőépítész tervező. 1990-től folyamatos tervezői munkát végzett az építész irodán kívül is. 1990-1998: tagja a Fiatal Iparművészek Stúdiójának. 1991-től a MAOE, 1997-től a Magyar Építész Kamara, a Keszi-Art Egyesületnek pedig alakulása óta tagja. 2003-ban megkapta „Az év belsőépítészete” díjat (Somogyi Pállal). Honlap: makkattila.hu.
Fontosabb munkái: Mammut I.- Mozi, Budapest, 2000., ( MD Stúdió Építész Iroda-Somogyi Pállal); Aranytíz Művelődési Központ, Budapest, 2002. –erre a munkára kapta „Az év belsőépítésze” díj”-at Somogyi Pállal (MD Stúdió Építész Iroda). Önálló munkái: Bank Center-Pólus Kft. Iroda, Budapest, 2005; Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Athén, 2005; Jankovich Kúria Hotel és Étterem, Rácalmás, 2006-2007; Szabadtéri Néprajzi Múzeum-Szentendre-Új fogadóépület, 2008-2009; Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Szentendre – „Skanzen-ház”(információs iroda, pékáru bolt), 2009; LG Hungary irodaház – recepció, bemutatóterem, előadóterem – Budapest, 2009; Budapesti Történeti Múzeum – „Mátyás templom évszázadai” című kiállítás látványterve, Budapest, 2015; Promontor étterem, Budapest-Budafok, 2015. Grafikusként több helyen kiállított.
Miben különbözik a belsőépítészet és az építészet?
–A belsőépítészet az építészet mellett építészeti eszközöket használ, s azonkívül tárgytervezéssel is dolgozó terület. Természetesen szorosan kapcsolódik az építészethez. Belső terekben falakat, álmennyezeteket, nyílászárókat tervez. Burkolatokkal, falfelületek kialakításával, világítással, fényhatásokkal, textíliákkal, szőnyegekkel, függönyökkel is foglalkozik. Ki kell választania a padlóburkolatokat, és meg kell határozni a padlókiosztást. Beépített bútorokat, az egyedi lámpákat vagy kiválasztja, tervezi, elhelyezi – együttműködve a szakágak képviselőivel, így például az elektromos- tervezővel, a gépész-tervezővel, statikussal.
Vegyünk egy példát; megbízzák egy művelődési ház belsőépítészeti munkájával. Megtervezi, és külön szerződik, mondjuk egy elektromos-tervezővel?
Többen panaszkodnak, hogy Magyarországon a belsőépítészetet másodlagos szakmaként kezelik. Ön is ezt tapasztalja?
–Sajnos igen, ezért folyamatos ebben a témában a szakmai disputa. Nálunk is megjelent a nemzedéki váltás; az X, Y, Z-generáció. A miénk, az X –generáció még a régi szemlélet szerint dolgozik.
Mit jelent a régi szemlélet?
–Korábban volt önálló belsőépítészeti képzés. Amikor az Iparművészeti Főiskolán tanultam, volt építész, és belsőépítészeti képzés-tanszék. Jelenleg az Iparművészeti Egyetemen és más felsőfokú intézményekben okleveles építész-tervező művészeket képeznek. Elsősorban az építészetre koncentrál a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az NYME soproni Simonyi Károly Művészeti Kara. Így az építészirodák is foglalkoznak belsőépítészettel. Korábban láttam egy szakmalistát, ahol fel sem tüntették a belsőépítészt.
Akkor ön, mint belsőépítész hivatalosan nem létezik?
–Lehet, hogy azóta a listát bővítették, korrigálták, de magunk közt arról beszélünk, hogy a mi szakmánk hivatalosan nincs is. A Magyar Építész Kamara Belsőépítész Tagozatában pedig kevés a fiatal, és folyamatosan kérjük a szaktárcát, hogy a belsőépítészt külön szakmaként kezeljék, oktassák. Ma sajnos bárki mondhatja magáról, hogy belsőépítész, ahogyan azt, hogy grafikus. Nem bántom én az építészeket, de ezt a helyzetet tisztázni kell.
Divatos szó a designer. Meghirdetnek termékdesign-kurzusokat, és ők is bútorokat, függönyöket terveznek. Itt sincs kapcsolódási pont?
–A designer –mint formatervező –, a faipari mérnök, és a belsőépítész is tervezhet bútort. A designer ezt főleg számítógépes programmal teszi. Tehát összefolynak ezek a szakmák.
Talán azért tudnak kevesebbet a laikusok a belsőépítészeti szakmáról, mert csak a használók látják az épületet belülről, míg, akik elsétálnak mellette – s ők vannak többen–, kívülről, és jó esetben csak az építész neve érdekli őket?
A belsőépítészetben is léteznek ugyanúgy stílusok, mint a festészetben, vagy a zenében?
Több művész mondja, hogy a mesterséget igazából az egyetem után lehet elsajátítani, a gyakorlatban. Nagyon sokáig dolgozott együtt a Somogyi Pál vezette építész irodákkal. Ez volt az a gyakorlat?
Tudom, hogy nem építész, de mégis felteszem a kérdést: ha végignézek a főváros utcáin, terein az eklektika borzalmaival szembesülök. Nem kéne valamilyen egységes szabály, hogy mondjuk neoklasszicista épület mellett ne álljon üvegpalota?
Kiss Iván budakeszi grafikusművész, akit már bemutattunk lapunkban, említette, hogy ön grafikával is foglalkozik. Mióta?
Mi lehet az oka, hogy Budakeszin nagyon sok művész él, és a települést a művészetek városának is nevezik?