Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2019. augusztus 24, szombat, Bertalan napja van. Holnap Lajos és Patrícia napja lesz.

Aknázzuk ki külgazdasági lehetőségeinket

E-mail Nyomtatás

Újabb lehetőség a kis- és középvállalkozások számára

Fontosnak tartjuk az oktatási kapcsolódáson túl a folyamatos tapasztalatcsere és szakmai gyakorlat átadását. Hazánk ebben is keresi a kapcsolódási lehetőségeket. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelyének Budapest ad otthont, ami igazolja, hogy hazánk ezen a területen is versenyképes – közölte a Magyar Fórummal Bus Szilveszter a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára.

Október végén fogadta az Exportfejlesztési Világfórum keretében Magyarországon tartózkodó Dr. Patric I. Gomes-t, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportjának (ACP) főtitkárát. A találkozó aktualitását a 2020 februárjában lejáró Cotonou-i Partnerségi Megállapodás megújítása érdekében jelenleg folyó EU-ACP párbeszéd adta.

Mi is ez a partnerségi megállapodás?

– A cotonou-i megállapodás az Európai Unió valamint afrikai, Karib-tengeri és Csendes-óceáni államok –ezek az ACP-országok – csoportja közt létrejött nemzetközi szerződés. 2000 júniusában írta alá a nyugat-afrikai Benin legnagyobb városában, Cotonouban 79 ACP ország és az Európai Unió akkori tizenöt tagállama. A megállapodás 2003-ban lépett hatályba, ez az ACP-EU Fejlesztési Együttműködés legfrissebb egyezménye. A cotonoui megállapodás az 1975 óta az ACP-EU fejlesztési együttműködés alapjául szolgáló loméi egyezmény helyébe lépett. A cotonou-i megállapodás alkalmazhatósága azonban sokkal szélesebb területre terjed ki, mint bármely korábbi egyezményé. Az aláírók szándéka szerint 20 évig lesz hatályban. A „jó kormányzás” alkotóelem a cotonoui- megállapodás lényeges részét képezi, melynek megszegése az adott ország és az EU közötti fejlesztési együttműködés részleges vagy teljes felfüggesztéséhez vezethet. Az aláírók egyetértettek abban, hogy a korrupció különösen súlyos formái, melybe a zsarolás is beletartozik, elindíthatják a konzultációs folyamatot, valamint a támogatás felfüggesztéséhez vezethetnek.

Az unió tagjaként milyen termékeket, innovációt tudunk átadni az ACP-országoknak?

–Az ACP országcsoport a latin-amerikai térséggel együtt Déli Nyitás stratégiánk fókuszában áll. Az elmúlt két, két és fél évben mind politikai-diplomáciai, mind külgazdasági tekintetben jelentősen fejlődött hazánk és ezen rendkívül kiterjedt országcsoport többségének kapcsolatrendszere. Külgazdasági kapcsolataink fejlődését jól tükrözik az ACP országokkal lebonyolított kétoldalú kereskedelmi termékforgalmunk bővülése, amely 2016-ban 8,25%-kal, exportunk pedig 5,23%-kal növekedett a 2015-öshöz képest .Az országcsoport tagjai felé hazánk olyan szakértelem és tudás átadását képes felkínálni a fejlesztési partnerségi koncepció jegyében, amelyekre az érintett államokban is igény mutatkozik. Ezeken a kapcsolódási pontokon keresztül van lehetőségünk növelni a magyar vállalkozások exportképességét, valamint nemzetközi fejlesztések keretében hozzá tudjuk segíteni a térségbeli országokat olyan eszközökhöz és javakhoz, amelyek elérésére egyébként nehezen, vagy egyáltalán nem lenne lehetőségük. Magyarország az innováció átadására kívánja helyezni az ACP országokkal való együttműködésének súlypontjait, amelyek közül a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar területén kifejlesztett újítások kiemelt szerepet töltenek be. Az ACP-országok többsége általánosan küzd vízszolgáltatási problémákkal, így komoly igény mutatkozik a megfelelő és fejlett technológiát kínáló vízipari cégek megoldásaira. A magyar vízgazdálkodási és szanitációs gyakorlat – szanitáció a tárgyakon és a környezetben lévő mikrobák számának mosó- és tisztítószerek segítségével történő csökkentése –és annak oktatása világszínvonalúnak tekinthető, ezt több korábbi nemzetközi projekt is tükrözi. Az ACP által felölelt régiók közül a szubszaharai országok túlnyomó többségében a gazdaság legjelentősebb ágazata a mezőgazdaság, amely a munkaképes korú lakosság döntő hányadát foglalkoztatja, és a GDP-n belüli aránya is a legtekintélyesebb. A szektort jellemző fejletlenség, eszköz-és technológiahiány széleskörű lehetőségeket rejt a külföldi üzleti szereplők, így a magyar kkv-k számára is. Fontos kiemelni továbbá, hogy a kormány Déli Nyitás politikájának keretében mindeddig 31 ACP ország diákjainak ajánlottunk fel magyarországi felsőfokú tanulmányok folytatására szóló ösztöndíjat a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram ernyője alatt. Rendkívül fontosnak tartjuk az oktatási kapcsolódáson túl az innováció- és a tudástranszfer, a folyamatos tapasztalatcsere és szakmai gyakorlat átadását. Hazánk ebben is keresi a kapcsolódási lehetőségeket. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelyének Budapest ad otthont, ami igazolja, hogy

Az országcsoport közül az afrikai, a Karib-térségi, vagy a Csendes-óceáni térségi államokkal vagyunk a legjobb export-import kapcsolatban?

–A 79 tagot számláló ACP csoportban 48 afrikai tagország található, ennek megfelelően az országcsoporttal lebonyolított kereskedelmünk majdnem egésze – értékét tekintve – az afrikai régióhoz köthető. 2016-ban az ACP-be tartozó országokkal folytatott kereskedelmi termékforgalmunk 89%-át, exportunk 90%-át, importunk 75%-át az ACP afrikai országaival bonyolítottuk le.

Mi az első, a politikai, vagy a gazdasági nyitás?

–Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági érdekérvényesítéshez elengedhetetlen a kedvező politikai klíma kialakítása, a magas szintű politikai kapcsolatok kiépítése és rendszeresítése. Az ACP országok irányába való nyitásunk tekintetében is kiegyensúlyozott, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk, s célunk, hogy megfelelő mértékben képezzünk egységet politikai és gazdasági együttműködésünk terén. Intenzív kapcsolatépítési törekvéseinket szolgálják a multilaterális események margóján megvalósuló felsőszintű kétoldalú találkozók és természetesen az ACP régiók országaiba újonnan akkreditált külképviseleteink aktivitása is. Ez, a fejlődő országok irányába is tanúsított proaktivitás segítheti kiaknázni a külgazdasági lehetőségeket, erősíteni pozícióinkat, és helyzeti előnyhöz juttatni a magyar cégeket a nemzetközi piacokon.

Lesznek a térségekben úgynevezett magyar házak?

–Az utóbbi években megvalósított külképviseleti hálózatbővítésnek és akkreditációs hálózat következetes kiterjesztésének köszönhetően erősödött a magyar jelenlét az ACP térségben, amely kiegészülve a tiszteletbeli konzuli hálózatunkkal jelentősen hozzájárul Magyarország térségben való láthatóságának, politikai és gazdasági érdekérvényesítésének növeléséhez. A kormány Déli Nyitás politikájának keretében folyamatosan vizsgáljuk ezen hálózatok bővítésének lehetőségét.

Mit nyerünk mi az ACP-országokkal való kapcsolattal?

A magyar kormány Déli Nyitás stratégiája jegyében célunk az ACP országokkal való szorosabb gazdasági és politikai kapcsolattartás, illetve kapcsolatépítés. Az ACP országcsoport összesen 79, egyre inkább fejlődő országból áll, és némelyike jó eséllyel válhat a világgazdaság egyre meghatározóbb szereplőivé a jövőben. Magyarországnak ezeket a trendeket és a globális változásokat figyelembe kell vennie. Ez a jelentős létszámú országcsoport fontos támogatóbázisa lehet akár Magyarországnak is a különböző nemzetközi struktúrákban, mint például az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy annak szakosított szervezeteiben. Az ACP országokban a figyelemreméltó fejlődési potenciál mellett vonzó beruházási lehetőségek is adódnak magyar vállalatok számára, és ezt a lehetőségekhez mérten minél nagyobb mértékben szükséges kihasználni. A befektetések által a gazdasági kapcsolatok erősítésével minden ország gazdasága jól járhat. Szem előtt kell tartani azonban, hogy az európai országok versenyképessége az ACP államok irányába azon is múlik, mennyire tudnak az európai gazdaságok új és megfizethető innovációkat, tudástranszfert és termékeket kínálni a számos feltörekvő térség mellett. Újfajta megközelítés merült fel az utóbbi időszakban az ACP és európai államok kapcsolatrendszerének tekintetében, amelynek alapján indokolt fokozatosan elmozdulni a segélyközpontú gondolkodásmódtól, és sokkal inkább egy közös partnerségen, érdekeken és értékeken alapuló viszonyt kell kialakítani. Mivel az ACP országok a jövedelemszintjük szerint magasabb kategóriákba kerülnek, ezért idővel a vissza nem térítendő támogatások helyett a hitelnyújtás és egyéb, innovatív finanszírozási módszerek alkalmazása kerülnek előtérbe. Szintén megemlítendő, hogy az ACP államai és az Európai Unió között, 2000-ben aláírt Cotonou-i Partnerségi Megállapodás 2020-ban lejár. S a Megállapodás felülvizsgálata és az együttműködés meghosszabbítása jelenleg napirenden van. Mindez hosszabb távon lehetőséget biztosíthat hazánk számára is a részvételre az ACP csoport országainak nyújtott EU-s fejlesztési támogatásokból megvalósuló projektekben.

De mégis mennyire fizetőképesek ezek az államok?

–A világ 49 legfejletlenebb országa közül 39 az ACP tagországa, jelentős része afrikai ország. A csoportba tartozó országok gazdasági teljesítőképessége jellemzően korlátozott, erőforrásaik szűkösek és továbbá különösen ki vannak téve a szélsőséges éghajlat- és a klímaváltozás hatásainak. Bár ennek megfelelően fizetőképességük visszafogott, fontos kiemelni, hogy a szubszaharai afrikai országokban folyamatosan bővülő középosztály által megjelent az igény a minőségi, ugyanakkor megfizethető termékek iránt.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség