Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2018. szeptember 21, péntek, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.

Megemlékezés a Hősök terén

E-mail Nyomtatás


Sokan vélik úgy, hogy 1988. június 27-e mérföldkő volt a "rendszerváltás" felé vezető úton. Nem is alaptalan ez a vélemény, hiszen 1956. november 4-e óta ezen a napon fordult elő először, hogy egy előre bejelentett, és hatalmas tömeget utcára vivő ellenzéki megmozdulást mindennemű beavatkozás nélkül hagyott a kommunista rezsim és annak rendőrsége. Az akkori tüntetés a Ceaucescu-diktatúra által elhatározott erdélyi falurombolás ellen emelte fel a szavát. A magyar értelmiség vezetői - élükön Csurka István íróval - hatalmas megmozdulásukkal jelezték: nem hagyják ledózeroltatni erdélyi, székelyföldi testvéreink élőhelyét.


 
Ennek a máig nagy hatású tüntetésnek a 20. évfordulójára emlékeztek a szervezők, ám a megmozdulást a jelenlegi helyzet is indokolttá tette. A tüntetésen ugyanis a napjainkban tapasztaható magyarországi falurombolás és nemzetgyalázás ellen, valamint az előre hozott választások érdekében is szót emeltek. A húsz évvel ezelőtti tüntetés vezérszónokai közül többen most is megjelentek és rövid beszédet mondtak a Hősök terén.
  Elsőként dr. Nagy László lépett a mikrofonhoz. Beszédében a nemzet egységének fontosságát hangsúlyozta. "Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy nem vagyunk feldarabolhatók! Egy az Istenünk, egy a kultúránk, egy a nyelvünk, egy a hazánk!" - szögezte le. Ezt követően nemzeti érdekű politikai programot vázolt fel, melynek legfontosabb pontjai közé a parasztság "helyzetbe hozását", a magyar vidék tudatos fejlesztését, az értelmiség megbecsülését, és az elcsatolt területek - azon belül is főleg Erdély - sorsának kérdését sorolta. "Erdély nélkül nincs Magyarország, Magyarország nélkül nincs Erdély" - nyomatékosította végül!
  Dénes János ’56-os szabadságharcos szerint a székelyföldi magyarok irányába megnyilvánuló anyaországi szolidaritás és az együttérzés közös megjelenése eredményezte az 1988-as hatalmas tüntetést. "Amikor kiderült, hogy Ceaucescu és diktatúrája milyen galádságra készül a székely falvak ellen, őfelsége, a magyar nép benyújtotta igényét az ÉLETRE!" - foglalta össze a húsz évvel ezelőtti tüntetés kiváltó okát Dénes János, aki felszólalásában arra is felhívta a figyelmet, hogy sajnos napjaink anyaországi helyzete is indokolttá teszi az emlékezést és demonstrációt.
Fónay Jenő is a jelenlegi állapotok tarthatatlanságát emelte ki rövid beszédében. "Figyelembe véve országunk mostani közállapotát, ki kell jelenteni, hogy többször kellene hallatnunk a hangunkat, többször kellene a mostanihoz hasonló rendezvényeket szerveznünk." Az egykori 56-os hős afeletti szomorúságának adott hangot, hogy most nem látja azt az össztársadalmi megmozdulást, összefogást, amely húsz évvel ezelőtt tapintható, érzékelhető volt. Pedig nagy szükség lenne rá, mert mint mondta: "Sajnos nagyon nagy a baj Magyarországon!"
A rendezvényt - melyen az említetteken kívül személyesen részt vett még Zétényi Zsolt és Dragon Pál is - támogatásáról biztosította és levélben üdvözölte Tőkés László református püspök, EU-képviselő.
A beszédek előtt, közben és után színvonalas műsort is láthattak a Hősök terére látogató emlékezők. Balogh Márton népdalénekes nyitotta és zárta az ünnepséget a Himnusz és a Szózat eléneklésével. A segesvári Kikerics együttes, valamint a dicsőszentmártoni Kökényes néptánc-együttes népviseletben bemutatott erdélyi táncai osztatlan sikert arattak a közönség soraiban. Rajtuk kívül Agárdi László színművész Wass Albert verseket szavalt, Róka István és Györgyfi József operaénekesek a legszebb nemzeti érzelmű operák betétdalaiból énekeltek néhányat, Budai Ilona Magyar Örökség Díjas művésznő népdalokat énekelt és fellépett zenekarával Ökrös Csaba is. A tízéves fiatalembert, aki Wass Albert Láthatatlan lobogóját szavalta, mindenki a szívébe zárta.
Kovács Attila
 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség