A MIÉP készül az előre hozott országgyűlési választásokra. Dr. Fenyvessy Zoltánt, a MIÉP alelnökét, a jogi kollégium vezetőjét kérdezzük. Min dolgoznak önök?
- Azt hiszem, nagy meglepetést nem árulok el, hogy azon, ami a nevéből is következik. Azokat a jogi anomáliákat, amikkel minden állampolgár találkozhat, feltárja, elemzi, aztán megpróbál a lehetőségekhez képest megoldási javaslatokat tenni. Azért mondom, hogy a lehetőségekhez képest, mert tudni kell, hogy EU-tagságunk korlátozza a lehetőségeinket, hiszen aláírtuk azokat a megállapodásokat, amelyek alapján az EU-s jogszabályok, ha ütközésben vannak a magyar jogszabályokkal, elsőbbséget élveznek. Nem egészen az történik, amit akarunk, hanem amit mások megszabnak, és annak a keretein belül lehet mozognunk.
- Mégis, milyen nagyobb összefüggéseket igyekeznek feltárni? Hallottam arról is, hogy önök foglalkoznak az alkotmányozó nemzetgyűlés kérdésével.
- Hát igen, amikor nagyobb lépésekre gondolunk, akkor mindennek az alapját kell először is megteremtenünk, ez pedig az alkotmány. Az a tódozott-fódozott alkotmány, ami még mindig az 1949. évi XX. törvény nevet viseli, a XXI. századi követelményeknek nem felel meg, de a magyar érdekeknek korábban sem felelt meg. Érdekes módon, amikor a MIÉP a parlamentben volt, akkor felvetésünkre a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy az alkotmány tulajdonképpen jó nekünk, hiszen abból már csak annyi maradt meg 1949-ből, hogy Magyarország fővárosa Budapest. Ennek ellenére pontosan látjuk, hogy milyen problémákat hozott ez a bizonyos törvény a rendszerváltás óta. Mennyi fontos, a rendszerváltás megalapozását biztosító jogszabály megalkotását akadályozta meg ez az alkotmány. Az Alkotmánybíróság erre hivatkozva nem engedte hatályba lépni az eredeti kártalanítási törvényt, a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényt sem. Szerintünk ez az alkotmány nem felel meg se a mostani követelményeknek, se a magyarság érdekeinek. Ebből kell kiindulni és utána sok egyéb jogszabályváltoztatásra is szükség lenne.
- Egy tétel mindenképpen kiesett belőle, amelyik úgy szólt, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Itt már semmilyen hatalma nincs a dolgozó népnek.
- Sőt, nem tudom, hogy egyáltalán dolgozó népről beszélhetünk-e. Rabszolgákról beszélhetünk, dolgozókról is beszélhetünk, de dolgozó magyar népről aligha, mert ez a nép elvesztette azt az összetartó erejét, ami feljogosítja arra, hogy egységként beszéljünk róla. Rengeteg magyarul beszélő egyén dolgozik, de ezek összessége még nem alkot népet. Ám ez nem jogi kérdés, nem akarok részletesen belemenni.
- Az alkotmányozó nemzetgyűlést hogyan lehet összehívni? Kik lesznek a képviselői?
- Természetesen kész forgatókönyv nincs, jogszabály meg pláne nincs. Elképzeléseket - amiket lehet finomítani - tudok mondani arról, hogy a jogi kollégium hogyan képzeli el az alkotmányozó nemzetgyűlést. Az országban meghatározó erővel bíró társadalmi szervezetek delegáltjaiból jöhetne létre egy nemzetgyűlés. Gondolunk itt a szakmai kamarákra és kollégiumokra, az egyházakra, a szakszervezetekre és más olyan civil szerveződésekre, amelyek az emberek jelentős hányadára bírnak befolyással. Õk jelölnék azokat az embereket ebbe a grémiumba, akik végül is megalkothatnák azt az alkotmányt, amire alapozva meg lehetne hozni a többi fontos törvényt. De erre iránymutatás nincs. Jó lenne minél több szervezettel konzultálni ez ügyben. Legyen-e már az alkotmányozó nemzetgyűlésnek is két háza, ahogy a MIÉP annak idején javasolta a Parlament esetében? Egyáltalán, a pártok, amelyek eléggé lejáratták magukat, részt vegyenek-e benne, vagy maradjunk meg kizárólag az egyházi és civil szerveződéseknél? Ez még kiforratlan. Ezen még sokat kell dolgozni, vitatkozni.
- Jó, hogy ezzel foglalkoznak, mert a téma komolyságát mutatja. Sokan igyekeznek elfeledtetni az alkotmányozó nemzetgyűlés ügyét, pedig arra, hogy majd felálljon ez a testület, szüksége van Magyarországnak.
Győri Béla
| < Előző | Következő > |
|---|
