Hugo Chavez: a néppel tűzön-vízen át

E-mail Nyomtatás

A venezuelai rendőrség augusztus 6-án, szerdán a fővárosban könnygázzal kergetett szét közel ezer tüntetőt. Nem nagy ügy, nálunk is gyakran előfordul ilyesmi - mondhatnánk. Venezuela azonban Amerika és a globális pénzoligarchia érdeklődésének homlokterében áll, mivel az ország elnöke, Hugo Chavez nem hajlandó fejet hajtani a Wall Street urai előtt. A demonstrálók azért vonultak az utcára - nem túl nagy számban, teszem hozzá -, mert tiltakozni kívántak a magát szocialistának nevező Hugo Chavez elnök napokban kiadott 26 rendelete ellen. Továbbá azt is sérelmezték, hogy a novemberben esedékes helyi választásokon induló ellenzéki jelöltek közül a hatalom többeknek az indulását megakadályozta.
Chaveznek a napokban jár le a 18 hónapos rendkívüli felhatalmazása, amelynek ideje alatt a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül hozhat törvényeket. És most, úgy látszik, "belehúzott": 26 rendeletet alkotott, többségük lényegében megegyezik a még a múlt esztendő végén népszavazásra feltett alkotmánymódosításokat is tartalmazó törvényekkel. Mint emlékezetes, ha hajszál híján is, de akkor a választók elutasították Chavez javaslatait. Éppen ezért az ellenzék az elnök szemére veti, hogy semmibe veszi a demokráciát. Jose Manuel Gonzalez, a venezuelai üzleti kamara elnöke is kikelt Chavez ellen: "az elnök kezdeményezése semmi más, mint a múlt decemberben elvetélt reformcsomag újbóli felelevenítése" - fogalmazott. Érthető persze, ha az üzleti körök prüszkölnek, hiszen a 26 törvény egyike például elrendeli a Venezuelai Bank államosítását, amely korábban egy spanyol üzleti csoport kezében volt. Egy másik rendelet kimondja egy civil milícia felállítását, egy harmadik pedig lehetővé teszi az államelnök számára a helyi önkormányzatok erőteljesebb ellenőrzését. Továbbá az államnak a jövőben lehetősége lenne arra is, hogy szigorúan ellenőrizze a magánvállalkozásokat, és büntetéseket rójon ki azokra, amelyek nem tartják be az élelmiszerek árának meghatározására vonatkozó korlátozásokat. Egy olyan rendelet is akad a 26 között, mely szerint katonai körzeteket hoznának létre, mindegyik élén egy-egy parancsnok állna, aki nem csupán a három haderőnem, de a most létrejövő civil milíciák fölött is hatáskörrel rendelkezne.
Az ellenzék - összhangban Washingtonnal - a diktatúra rémképét festi a falra. Annál is inkább teheti ezt, mivel Chavez rendelkezéseivel egy időben jelentette be a legfelsőbb bíróság: jóváhagyja a venezuelai korrupcióellenes hivatal döntését, melynek értelmében 272, zömében ellenzéki képviselő indulását nem engedélyezi a novemberi helyhatósági választásokon. Mindehhez tudni kell, hogy a legfelsőbb bíróság tagjait a nemzetgyűlés választotta meg, amelyben Hugo Chavez "bolivári forradalmának" hívei többségben vannak. A korrupcióellenes hivatal főnöke, Clodosbaldo Russian pedig szintén az államelnök feltétlen híve. A feketelistára tett politikusok közül öten, köztük Leopoldo Lopez, a caracasi polgármesteri székért ringbe szálló ellenzéki jelölt fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amit azonban a legfelsőbb bíróság pillanatokon belül lesöpört az asztalról.
Nos, Chavez kétségtelenül nem egy Grál-lovag, és a demokrácia sem működik tökéletesen Venezuelában. De hol működik tökéletesen? Az USA-nak, az EU-nak, de egyáltalán senkinek a világon aligha van jogalapja kioktatni a caracasi rezsimet arról, hogyan is működik egy igazi demokrácia. Chavez egyébként arra is hivatkozik, hogy ő pusztán védekezik: olyan hatalmas, a demokráciával a legkevésbé törődő erők mozdultak meg ellene, amelyekkel szemben neki fel kell vennie a harcot. Éspedig azért, hogy biztosítsa hazája függetlenségét, és népének igazságosabb, jobb életet biztosítson. Az eltelt 18 hónapban Hugo Chavez a számára biztosított rendkívüli felhatalmazás alapján 67 rendeletet léptetett életbe. Ezeknek nagy többsége a szegényebb néprétegek érdekében született. A globális pénzoligarchia és helyi talpnyalói bizony háttérbe szorultak. Sem Amerika, sem pedig a globális üzleti elit Venezuelának nem parancsol. Hugo Chavez kivívta országának függetlenségét. És népe, az ellene irányuló fülsüketító propagandakampány ellenére elismeri erőfeszítéseit: egy májusi közvélemény-kutatás eredményei szerint az ország polgárainak 54%-a helyesli az elnök politikáját. (Más, frissebb felmérések 58%-ra teszik az elnök támogatóinak arányát.) És ami szintén nem mellékes szempont: Venezuela lakóinak 67%-a optimistán látja az ország jövőjét. A "bolivári forradalom" tehát, ha időnként nagy csatazaj közepette is, de halad a maga útján. Mi, itt, Kelet-Európában persze érthetően vagyunk gyanakvóak mindenfajta "szocialista kísérlettel" szemben. Meg persze föl lehet hánytorgatni azt is, hogy Chavez "21. századi szocializmusa" jórészt az olajbevételekre épül. Mindenesetre tény, ami tény: Hugó Chavez kiragadta országát azoknak a karmai közül, akik minket, magyarokat oly erősen fojtogatnak. Ezért nevezzék bár szocialistának, mindenképp érdemes a kitüntetett figyelmünkre. 
Zábori László
 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség