Egy magányos harcos

E-mail Nyomtatás

Dr. Bencze Izabella jogász
- A magyar állam tulajdona, nemzeti vagyon. A Magyar Köztársaság alkotmánya, 10. § (1) bekezdése rendelkezik így.
- Igen, az alkotmány ezt a konstrukciót 1989 óta, az úgynevezett rendszerváltás első alkotmánymódosítása óta tartalmazza. Fontos mondat ez, de még inkább az, amit ehhez hozzáfűz a miniszteri indokolás, a nemzet és az állam szétválik egymástól - az államot a nemzet hozta létre és a nemzet bízta a vagyonát az államra, ezért a nemzet vagyonával nem rendelkezhet csak olyan, és kizárólag olyan szervezet, amely az egész népet képviseli. Álláspontunk szerint a kormány nem népképviseleti szerv, hanem az állami konstrukcióból és felépítésből származóan csupán egy végrehajtó szervezet, másrészt főképpen egy kisebbségi kormánynál nehézkes feltételezni azt, hogy ez a képviselet az egész népet szolgálná. Álláspontom szerint egyetlenegy megoldás lenne, az, hogy az Országgyűlés az alkotmányból, az előbb idézett mondatból rá származó kötelezettségét visszavenné, és egy olyan törvénnyel védené a még megmaradt vagyont, amelynek az elfogadási aránya nem 50+1%, hanem minimum kétharmados, vagy akár ennél is magasabb lenne. Ráadásul létrehozna egy olyan szervezetet, amely nem a végrehajtó szervezet, a kormány irányítása alatt áll, mint jelen pillanatban az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló, hanem mondjuk visszahozná a háború előtti kincstári jogügyi igazgatóságot, ami az állam képviseletére lenne jogosult a vagyonnal kapcsolatban költségvetési szervként állami feladatellátással, és ez a szervezet mondjuk a parlamentnek vagy adott esetben a köztársasági elnöknek lenne alárendelve, és ilyen módon a politikától teljesen mentesen lehetne a maradék vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogot gyakorolni. Félreértések elkerülése érdekében itt alapvetően nem a privatizáció ellen emelünk szót, bár abból most elég volt, hanem azért, hogy a nemzet vagyonával kapcsolatban az értékesítési, vagy a megterhelési folyamatot csak olyan stratégiai módszerrel lehessen a továbbiakban meghatározni, amelybe, ha a közvetett demokráciát tekintjük, akkor a parlament döntő többsége tudjon beleszólni, vagy pedig alkalmazzuk azt a módszert, ami az önkormányzati vagyonnal való rendelkezésnél az önkormányzati törvényben benne is van: népszavazási lehetőség egy-egy stratégiai vagyonelem értékesítésével kapcsolatban.
- Mi volt az ön előző munkahelye?
- A Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, tehát az úgynevezett állami feladat ellátását szolgáló vagyonnak a kincstári vagyon fölötti tulajdonosi joggyakorló szervezetnek voltam az általános vezérigazgató-helyettese 1998-tól 2003-ig, amíg jogellenesen el nem távolítottak.
- Jogellenesen távolították el?
- Hogyne, igen. Bírósági pert nyertem, amely jogerősen kimondta a jogellenességet.
- Az egy évvel ezelőtti tiltakozó megmozdulást az állami vagyonról szóló törvény elfogadása miatt szervezték, beigazolva látjuk akkori aggályaikat.
- Az első jogellenes eltávolításom után az állami szférából két év múlva ismételten kiraktak - valószínűleg nem tetszett, hogy szóvá tettem egy-két dolgot -, teljesen eltávolodtam az államtól és magányos harcosként elkezdtem fellépni a nemzeti vagyon további elherdálása ellen a különböző médiákban. Az Élőlánc volt az a szervezet, amelyik erre felfigyelt és mögém állt, ilyen értelemben én nem vagyok élőláncos, de ennek a szervezetnek köszönhetem azt, hogy nagyobb nyilvánosságot kaphatott ez a harc.  Megszületett az új vagyontörvény, ami ellen mi megpróbáltunk az elfogadása előtt fellépni, mert előre látható volt, hogy ennek a törvénynek súlyos következményei lesznek. A fejlett nyugati demokráciákban is így néz ki, hogy van egy olyan vagyontömeg, amely kifejezetten az állami feladat ellátásához kapcsolódik. Itt gondolni kell a miniszteriális épületekre, állami tulajdonban lévő kórházak épületeire, egyetemek épületeire, szükséges termőföldre, erdőre, föld méhének kincsére, légtérre, frekvenciára, tehát ezekre a naturáliákra, illetőleg minden államnak van egy olyan vagyontömege, amely úgynevezett stratégiai vagyon, vagy privatizációs gazdálkodóvagyon, ami jövedelmet hozhat az állam számára, például nálunk most a Szerencsejáték Zrt., amely köztudottan nagyon nagy jövedelmet hoz. Továbbá azok a stratégiai társaságok, amelyekhez állami feladatellátás kapcsolódik az alkotmány alapján, és  egyébként is az állam szolgáltató szerepéből következne, hogy ezeket a feladatokat ellássa; a közlekedés biztosítása, az energia biztosítása a lakosság számára, az ivóvíz biztosítása. Mindenütt a világon az előző vagyoncsoport az úgynevezett közösségi vagyont, tehát az állam feladatellátását szolgáló vagyont úgy különböztetik meg, hogy azt mondják, minden olyan vagyontárgy, ami állami feladat ellátását biztosítja, az egy különlegesen védett, törvénnyel védett vagyon, amelynek az értékesítésére a lehető legritkább esetben kerülhet sor.
- Az új törvény szerint ez a védelem szinte semmivé vált.
- Így van. Az ezt megelőző jogi szabályozás azt mondta, hogy igen, ami állami feladat ellátását szolgálja, az valóban kincstári vagyon. Az új törvény vérlázító módon egy nagyon egyszerű mondattal intézte el az ügyet, hogy csak az a kincstári vagyon, amit a törvény forgalomképtelennek nyilvánít, ebből pedig na-gyon kevés van. Ismétlem: a föld méhének kincse, a frekvenciák, jó pár műemlék, amit listára tettek és pár darab társasági részesedés, amit szintén listára tettek és az összes többi, minden, a miniszteriális épületek, ahol az állami feladatok ellátása folyik, az egyetemi épületek, a termőföld egyszóval üzleti va-gyonná lett minősítve, az üzleti vagyonnak pedig az a szokása és következménye, hogy értékesíthetővé válik.
- Ez a végrehajtó hatalom mindent, ami sűrűbb a levegőnél - bár lehet, hogy még azt is - kiárusít.
- Ezzel egyet kell, hogy értsek, az eddigi folyamatok is ezt mutatják. Idén júniusban tartott az MNV Zrt. - természetesen a kormány utasítására - egy nagy árverést, igaz, hogy a törvény december 31-ig eladni rendelte a kisebbségi állami tulajdonban lévő részesedéseket, tehát ők törvényi feladat végrehajtására hivatkozhatnak, de a listát megnézve azt láthatjuk, hogy gyakorlatilag a legnagyobb energiaszolgáltatókból, illetőleg a hungarikumokat biztosító intézményekből az utolsó állami részesedést is eladták. Teszik mindezt úgy, hogy nem rendelkezik az új szervezet vagyonstratégiával, bár törvényi kötelezettsége, de ezt még vagy nem készítette el, vagy nem hagyták jóvá, pedig lassan egyéves a működése. Három szervezetet vontak össze azért, hogy létrejöjjön az új tulajdonosi joggyakorló szervezet - az előző nagy privatizáló szervezetnek nincs zárómérlege, az új szervezetnek nincs nyitó mérlege, az ÁSZ-megállapítja, hogy ennek következtében a vagyonnyilvántartás adatainak a hitelessége enyhén szólva is aggályos. Úgy folyik itt a privatizáció és úgy jutottunk el az intézményes privatizáció lezárásáig, hogy a magyar állampolgárok, akik az alkotmány szerint ennek a tulajdonosai, semmit sem tudnak arról,  hol van a vagyonmenynyiség. Azt ugyan tudjuk bizonyos számítások szerint, hogy a  felhalmozódott államháztartási hiány pótlására húszmilliárd dollár-nyit az értékesítésekből az állam elköltött, tehát a pocsékba ment, az eszeveszett költekezésnek a helyére kellett lépnie, nem pedig a nemzeti vagyon pótlására vagy megújítására használták, de hát a többi néma köd.
- Az Olimpiai Parkban két nagysikerű beszéd is elhangzott, az egyik egy szociológustól Egerből... a Markhot Ferenc Kórházból Szabó Pál úrtól, a másik beszédet se tagadjuk le, amely megdobogtatta a szíveket, indulatokat is kiváltott, ön mondta el.
- Az újtulajdonosi programról volt szó. Álláspontom szerint ezt semmiképpen sem szabadna végrehajtani, nemcsak azért, mert ezer sebből vérzik. Egyrészt hamis maga a konstrukció, ahogy meghirdette a kormányzat még annak idején, hogy az újpolgárosodásnak képezné az alapját. Megjegyzem, hogy az újpolgárosodás alapja nem részvénybirtoklás, hanem valami teljesen más. Nemzeti érzület, megfelelő műveltség, teljesen más hozzáállás. De az újtulajdonosi programba úgy kívánja a kormány bekapcsolni a polgárokat, hogy hitelre 250 ezer forintig nyújt lehetőséget részvényjegyzésre, amelyhez kapcsolódna egy olyan kedvezmény, hogy amenynyiben 5 évig nem idegeníti el a részvényt, akkor a kamatadó alól mentesül. Ez most 20%. Én azt a példát hoztam fel, miközben a Szerencsejáték Zrt.-nek az eközben való bevallását említette a kormányszóvivő, gondoljunk bele egy picikét, hogy egy hárommilliárdos törzstőkéjű társaság, márpedig a Szerencsejáték Zrt. a cégnyilvántartás alapjain teljesen mai állapot szerint hárommilliárdos törzstőkével rendelkezik, hogyha abból valaki 250 ezer forintig jegyez részvényeket, nem tudom pontosan, de nulla egész néhány tízezred részben lesz tulajdonos. A részvénytársaságból úgy lehet pénzt kivenni, hogy az év végén osztalékot fizetnek, ha a többségi tulajdonos úgy dönt, ami egyáltalán nem biztos. Egy akármilyen nagy osztalékalap esetén is, természetesen a kisbefektető is, ebből ugyanilyen nulla egész tízezred százalékig kaphat osztalékot a hatályos gazdasági társasági törvény és nyilvánvalóan a társasági szerződése alapján, ami azt jelenti, hogy ha a pénzét a kisbefektető a mai kamatkondíciók mellett bankba berakja és 5 évre leköti, mert ez a feltétel, akkor álláspontom szerint sokkal nagyobb biztonsággal sokkal nagyobb jövedelemre tesz szert, mint adott esetben akár a Szerencsejáték Zrt.ből, de a dolognak ez csak az egyik oldala. Hogyha megnézzük, milyen cégeket akarnak még betenni: az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t, illetőleg bizonyos felröppent értesülések szerint, amit tagadnak, de általában az szokott igaz lenni, amit a kormányzat tagad, a víz-szolgáltató társaságokat is megpróbálják. Az élővíz kincset biztosító társaságokat, amelyek a jelenlegi hatályos jogszabályok szerint ármeghatározó szereppel is rendelkeznek. Ha ez megtörténne és a tőzsdére vinnék ezeket a társaságokat, álláspontom szerint ez az országnak a végét jelentené. Gondoljunk Bolíviára, ahol véres forradalom lett a vége a vízszolgáltatók privatizációjának, de a bolíviaiak természetesen megvédték a vizüket. Nagyon jó lenne nálunk idáig nem eljutni, annál is inkább, mivel az önkormányzatok az Esztergomi Városi Önkormányzatnak a vezetésével lassan két éve összeálltak és mintegy 300 önkormányzat adta be a kérelmét még korábban az ÁPV Zrt.-nek, most az új tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt.-nek arra vonatkozóan, hogy mivel törvényes lehetősége van a tulajdonosi joggyakorlónak, hogy a részvényeket ingyenesen önkormányzati tulajdonba adja, tegye ezt meg, és az önkormányzatok válnak, mint közösséget felügyelő, irányító, közösségi feladatokat ellátó szervezetek ennek a részvénytulajdonnak a tulajdonosává akár 100%-ig is, és ilyen értelemben a saját közigazgatási területükön magukra vállalják a felelősséget a vízellátásban és az ármeghatározásban is.
- Bábolnát elpasszolták, tönkretették. A legfontosabb: a termőföld, ami nemcsak termelőeszköz, annál lényegesen több, a nemzeti szuverenitás alapja. És egyébként is ebben a földben nyugszanak őseink. És eladjuk? A védett műemlékeink is erre a sorsra jutnak?
- Amiről én tudok, az a következő. Jelen pillanatban törvénnyel védetten forgalomképtelenné van nyilvánítva több mint 300 műemlék, illetőleg műemlék együttes. Hogy ezeknek a karbantartása, fenntartása mennyire esett vissza, amióta ez az új kormány jött, arról nem akarok beszélni, ez egy külön műsort megérdemelne, de még azért védett listán vannak. Kiszivárgott hírek szerint, és ezek teljesen megalapozottnak tűnnek, folyik az a munka, amelyik szűkítené a védett műemlékek körét. Az európai történelem legnagyszerűbb végvárairól van szó, kastélyainkról, köztemetőinkről és sok minden másról. Ezekből egy csokorravalót kiszednének és úgynevezett kormányhatározatba, (ami nem jogszabály!), építenének be. Ez az apró mozdulat azt jelentené, hogyha kikerülnek a törvényi mellékletből, automatikusan üzleti vagyonná válnak és máris megnyílik az értékesítés lehetősége.
- A javaslatokról, a jogszerű működés helyreállításáról mondana néhány szót?
- Mondom a legfontosabbat: azonnal új felelős kormány kell. Természetesen egy teljesen új vagyontörvényre van szükség. Én Molnár Oszkár fideszes képviselő úrral tavaly elkészítettem ezt a vagyontörvényt és be is nyújtotta, ahogy elhangzott a szombati napon. Ez a vagyontörvény a szemétkosárba került vélhetőleg. Az egyfajta változat volt a nemzeti vagyon védelmére, természetesen más megoldások is lehetségesek lennének. De új vagyontörvény kell, új felelős szervezet kell, amely nem a kormány irányítása alatt áll, hanem a legfelsőbb népképviseleti szervek irányítása alatt adott esetben. A vagyonról, hogy mit lehet eladni, vagy mit nem, minimum kétharmados törvénnyel kell dönteni, létre kell hozni az új Kincstári Jogügyi Igazgatóságot, de emellett fontos: az állampolgárokat, a nemzet tagjainak érdekérvényesítő képességét is biztosítani kell, hiszen fontos feladat lenne, hogy megvizsgáljuk ezeket a régi ügyleteket és amiben a törvénytelenségnek a minimális lehetőségét is látjuk, azokat érvényteleníteni kell és visszaszerezni a vagyont. Azonban jelen pillanatban erre az ügyészségnek lenne meg a jogi lehetősége, de a magyar állampolgároknak, akiké az alkotmány szerint a vagyon, egy jogi hiányosság következtében nincs meg a jogérvényesítő lehetőségük, tehát bírósághoz nem fordulhatnak. Ezért ezt is fontos lenne rendezni, továbbá biztosítani kellene azt a lehetőséget, amelyet már említettem, az önkormányzatoknál lehetőség van arra, hogy bizonyos vagyontárgyak idegen kézbe adásával kapcsolatban népszavazást írhasson ki maga a tulajdonosi joggyakoroló szervezet. Sok olyan apró, jogtechnikai elem van, amit az új törvénybe be kellene építeni, de hát ehhez kormányzati akarat is szükséges, ami ebben a kormányzatban természetesen nincs meg. A legfontosabb: politikamentessé kell tenni ezt a területet, hogy azt védjük, ami még van, mert ezek irreverzibilis, visszafordíthatatlan folyamatok. Ez a folyamat, ami most folyik, egyértelműen a nemzet kifosztását, az ország elszegényítését, illetve az állam felszámolását jelenti. És ha ennek valamilyen módon, közösen összefogva nem teszünk pontot a végére és nem parancsolunk megálljt az értékesítésnek, akkor, mire a 2010-es választásokig eljutunk, és a parlamenti pártok nem tudják elérni az előre hozott választást, Magyarország lassan megszűnik.
- Drámai szavak ezek. A Szent Margit templomban jártam  egy vasárnap lányaimmal Angyalföldön. Eltűnődtem, ezek ezt a templomot lehet, hogy majd elveszik, és plazát csinálnak belőle. Nem szeretném megérni. Azt szeretném megérni, hogy önnek legyen igaza minden tekintetben és a javaslatai váljanak valósággá.
- Nagyon köszönöm, hogy érdeklődtek, és higgyék el, az én elképzeléseim nem saját érdekeimet szolgálják, hanem kifejezetten mindnyájunk és az egész nemzet érdekét.
- Ehhez kétség nem fér. Kezét csókolom.
- Minden jót kívánok az olvasóknak. 
Győri Béla
 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség