A Magyarországnak nyújtott pénzügyi mentőcsomag egyelőre visszaállította a bizalmat a hazai gazdaság iránt. A válságkezelő lépések ugyanakkor tartósan nem enyhítik azokat a kockázati tényezőket, amelyek a fizetésképtelenség veszélyébe sodorták az országot és a befektetők bizalmát aláásták - derül ki a Political Capital elemzéséből, amelyet a hitelpiaci válság magyarországi politikai következményeiről készített. Az elemzés szerint a politikai kompromisszum-képtelenség miatt a kormányzat átmeneti megszorító intézkedései csak a csődhelyzet elkerülésére szorítkoznak, a strukturális átalakítások esélye inkább csökkent az utóbbi hetekben.
Az SZDSZ koalícióból való kilépését követő hónapokban valós lehetőségként merült fel a miniszterelnök távozása, illetve a 2009-es a költségvetés leszavazása. A jelenlegi, megváltozott gazdasági környezetben azonban jelentősen nőtt annak valószínűsége, hogy a 2009-es költségvetést megszavazza a parlament, és akár 2010-ig is Gyurcsány Ferenc maradhat a miniszterelnök - áll az elemzésben. A gyors válságkezelő intézkedések a kutatások szerint rövid távon javítják a kormányzat megítélését. Hosszabb távon azonban kedvezőtlen hatás várható. A csökkenő reálbérek, a lassuló gazdasági növekedés, a növekvő munkanélküliség mellett a bejelentett intézkedések jelentősen kikezdhetik a kormány támogatottságát. A 13. havi bérezés elmaradása 700 ezer közalkalmazottat, míg a 13. havi nyugdíj maximálása 900 ezer nyugdíjast érint kedvezőtlenül, ráadásul olyan választói csoportokat, amelyek különösen fontosak az MSZP számára.
A politikai kompromisszumok hiánya a válság kezelésében több szempontból is kockázatokkal jár. Az IMF, az EU és a Világbank pénzügyi segélycsomagja rövid távon megmentette a hazai pénzügyi rendszert, de a magyar gazdaság sebezhetősége várhatóan a továbbiakban is probléma marad. Jövőre szigorúbb lesz a költségvetés, de ez a magyar gazdaság strukturális gondjait nem oldja meg. A nagy elosztórendszereket érdemben módosító reformok a következő két évben sem várhatók, és ezek a problémák - például a rendkívül magas adóterhek vagy a jóléti kiadások - továbbra is rátelepszenek majd a magyar gazdaságra.
Az elemzés szerint az, hogy a Fidesz mind a szociális kiadások csökkentését, mind a hitelfelvételt ellenzi, nyilvánvalóvá teszi: a párt nem számít arra, hogy a közeljövőben kormányzati pozícióba kerül. A párt konfrontatív stratégiája azon alapul, hogy a válság felelőseként a miniszterelnököt jelöli meg és a megszorításokkal adócsökkentésen alapuló válságkezelő javaslatot állít szembe, amelynek fedezetéül a nyilvánosság előtt olyan, pénzügyi szempontból jelentéktelen kiadáscsökkentő lépéseket szorgalmaz, mint például a kisebb létszámú parlament vagy az önkormányzati képviselők számának csökkentése.
A jelenlegi helyzetben a kutatások szerint felerősödött a választók körében a politikai összefogás iránti igény. Így a pártot az a veszély fenyegeti, hogy a konfrontatív politikai stílus miatt a gyengébben kötődő szavazók elpártolnak tőle. Emellett a gazdasági szakértők véleményével szembehelyezkedő gazdaságpolitika rontja Orbán Viktor és a Fidesz megítélését a befektetők körében. A Fidesz adócsökkentésre koncentráló üzenetei ugyanakkor már felkészülést jelentenek a jövő évi vitákra, amelyekben a gazdaságélénkítés és a foglalkoztatottság növelése játssza majd a főszerepet.
| < Előző | Következő > |
|---|
