Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek előadása a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre rendezvényén
A migrációs válság céljai: a német és a nyugati nagyvállalatok olcsó munkaerőt látnak a migránsokban, az amerikai bankárok Európát és az eurót destabilizálni akarják, Európa iszlamizálása. A bankok azért támogatják a migránsokat, hogy kontinensünket iszlamizálják. A kis-dzsihád korszaka ez – fejtette ki előadásában a veszprémi érsek.
Szeptember 28-án megtelt a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium díszterme; az érdeklődők kíváncsian várták, hogy mi a véleménye Márfi érseknek a keresztény magyar nemzet jelenéről és jövőjéről. Dr. Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetője – aki maga is ezen intézmények falai között tanult – köszöntötte a vendégeket Szentimrevárosban, szervezetük konferenciasorozatának 44. rendezvényén. Kifejtette, hogy Lezsák Sándor és Márfi Gyula személyisége gyönyörűen ötvözi a népi-nemzeti gondolat és a magyar katolicizmus összefonódását. „A két személy habitusának összefonódása csatlakozik ehhez a rendkívüli helyszínhez, a ciszter gimnáziumhoz. A ciszter rend, ez az épület – mely Klebelsberg gróf támogatásának köszönhetően nyitotta meg kapuit –, a Lezsák Sándor és Márfi érsek atya által képviselt eszmeiség szorosan összekapcsolódnak. A gimnázium sokban hozzájárult ahhoz, hogy Szentimreváros a budai katolicizmus fellegvárává vált.” Mivel a rendezvény előtt és után az érdeklődők megtekinthették az agyagosszergényi Közi Horváth József Népfőiskola által „Az én templomom” címmel kiírt országos rajzpályázat nyertes alkotásait, ezért röviden Szalai Viktor, a népfőiskola alapítója szólt a vendégekhez. Megtudtuk, hogy a Közi Horváth József Népfőiskola 2011 decemberében alakult, s a közösségért felelősséget vállaló, tenni akaró, a kulturális értékeket védő, s a tudást és a tehetséget tisztelő, s azt fejleszteni kívánó 11 fő elhatározása révén jött létre a szervezet. Céljaik a magyarságtudatunkat-, kereszténységünket erősítő, korszerű, általános- és szakműveltségünket fejlesztő színvonalas előadássorozatok, rendezvények szervezése. A népi hagyományok ápolásának ösztönzése, a lakóhelyhez való kötődést teremtő tevékenységi formák kibontakozásának elősegítése. Szalai úr szólt Endrédy Vendel zirci apátról, Fertőendréd szülöttjéről. A Közi Horváth József Népfőiskola pedig ápolva az ő emlékét több versenyt írt ki a diákok számára. „Az én templomom” vándorkiállítás pedig a Szent László-napi hagyományőrző rendezvényükhöz kapcsolódóan jött létre. A kiírásra 1400 rajz érkezett be, s nem volt egyszerű a zsűri döntése, így korosztályonként 11 pályaművet választottak ki. Rövid beszédét Wass Albert idézettel fejezte be: „ők magukra hagyottan őrizték a Kárpátokon Magyarországot és a mögötte lévő Európát, olyan egyedül, amilyen egyedül csak lehet az ember, akit magára hagy a világ. Álltak fönt az erdőgerinceken, derékig hóban, fagyott lábakkal, fagyott kezekkel, arcukat marta a jeges északi szél, és tudták, hogy senki sincs a hátuk mögött, aki segíteni tudna. Csak védtelen völgyek, falvak és városok, kiszolgáltatott asszonyok, más semmi. S mindezek mögött távol valahol egy érzéketlen nyugati világ, a maga vendéglőivel, színházaival, vasárnapi kereszténységével, gótikus templomaival, fennhéjázó civilizációjával, közömbösségével és értéktelen jelszavaival, egy nagyképű és gőgös Nyugat, aki barbárnak nevezi azt, aki érte harcol, és akinek eszébe se jut, hogy a kezét nyújtsa annak, aki elbukik ebben a harcban.”
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke először Márfi érsek szülőhelyéről, a göcseji Pördeföldéről szólt, ahol jelenleg 57 lakos él. „A mai este arról szól, hogy be kell lakni az országot, mert ha ezt nem tesszük, akkor belakják mások.” Többféle katasztrófa létezik – folytatta Lezsák – árvizek, járványok, földrengések. Ezek ellen nem tüntethetünk, nem írhatunk ki népszavazást. Csupán védekezhetünk ellenük. A politikai katasztrófák hátterében viszont mindig az összefogás hiánya áll. Erről így írt Arany János: „Élni fog a nemzet, amely összetart / Kit önvétke meg nem hódít / Nem hódítja kard.” Nincs tehetségtelen ember, csak tehetségtelen pedagógus, vagy tehetségtelen politikus – aki képtelen olyan helyzet megteremtésére, hogy belakjuk az országot – állította az Országgyűlés alelnöke.
Nyugaton jobban csökkent a vallásos emberek száma
Márfi Gyula érsek atya röviden gyermekkoráról szólt. Szülei egyszerű parasztemberek voltak. A falu iskolájában egyetlenegy tanító néni oktatta a gyerekeket. Ez szerinte nem volt káros, mert így az ember agyát nem terhelik meg a családtól „készen kapott igazak”. Hetedik osztályos volt, amikor komolyan kezdett el Isten létéről gondolkodni. A pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett 1962-ben. A teológiát Budapesten a Központi Papnevelő Intézet növendékeként végezte. 1967. június 18-án Szombathelyen szentelték pappá. Pákán (1967–68), Nyőgérben (1969–73) és Kőszegen (1973–76) volt káplán. Közben 1968–69-ben tanulmányi szabadságon volt Budapesten, melynek során megszerezte a teológiai doktorátust. 1976–78 között Párizsban tanult ösztöndíjasként. II. János Pál pápa 1995. november 11-én amanziai címzetes püspökké és egri segédpüspökké nevezte ki. 1995. december 2-án Egerben szentelték püspökké. 1997. augusztus 14-én veszprémi érsekké nevezte ki a pápa. Érseki beiktatására szeptember 5-én került sor. Érsek úr megemlítette, hogy sokáig azt gondolták, hogy 1990 után hazánkban a kommunista diktatúra miatt csökkent a vallásosság. Közben kiderült, hogy Nyugaton, ahol demokrácia volt, még jobban. Ránk köszöntött a nagy szabadság, és hirtelen az abortuszok, az öngyilkosságok számában élen járók lettünk. Közben a felmérések szerint hazánk lakosságának 54%-a (papír szerint) katolikus, 15%-a református, 3-5%-a evangélikus, és nagyon kevesen nevezték magukat ateistának. Ennek egyik oka lehet, hogy a 150 éves török hódoltság alatt a magyarok nem váltak Mohamed követőivé, nem úgy, mint a Balkán egyes népei. Nálunk még az ateistának nevezett írók, költők is a maguk szintjén vallásosak voltak. Márfi érsek utalt Szabó Lőrincre és a költő Az árny keze c. versére: „…én teremtem csupán / mégis mint testvérére néz reám, / mint gyermekére, látja, tudja, hogy / szívem szakad, oly egyedül vagyok, / s kell a hit, a közösség, szeretet. / S kezét nyújtja. Mert beesteledett.”
Az EU alkotmányából kihagyták a keresztény gyökereket
Ha meglátogatná Európát egy marslakó – folytatta az érsek, és elolvasná az Európai Unió alkotmányát, megtudná azt, hogy milyen fontosak a görög–római hagyományok, s milyen jelentős volt a felvilágosodás, de semmit sem tudna meg a kereszténységről, Krisztusról. „Megkérdezné, hogy ti európaiak, miért írtok most 2016-ot?” Megtudná, hogy Jézus körülbelül ennyi éve született. Azt is, hogy Jézust a keresztények alapítójuknak és Isten fiának tartják. Majd felvilágosítanák, hogy vasárnap azért ünnepnap – a zsidóknál ez a szombat, a muzulmánoknál a péntek –, mert a keresztények hite szerint Jézus ezen a napon támadt föl. Ez olyannyira így van, hogy orosz nyelvben a vasárnap egyet jelent a feltámadással. „Ha megkérdezné, hogy a katolikus templomokat kik építették, a görögök, a rómaiak, vagy a szabadkőművesek; megtudná, hogy a keresztények.” Látná, hogy milyen sok festmény ábrázolja Jézust, s rájönne, az irodalomban számos mű foglalkozik a keresztény hittel. Az európai jogban olyan fogalmakkal találkozhatunk, amelyeket látszólag a fölvilágosodás fedezett fel: a szabadság, az egyenlőség és a testvériség. Ezek az eszmék – mind jézusi gyökerűek – csak a keresztény világban alapelvek, az emberi méltóság, a személy, a személyiségi jog fogalmát csak itt ismerik. Nincs szabadság az iszlámban, nincs egyenlőség Indiában, nincs testvériség Kínában, vagy Japánban. Az iszlámban nincs szabadság, hanem föltétlen engedelmesség. Joggal vetné fel a marslakó: „ti, európaiak nem vagytok normálisak!” Próbáljunk legalább mi magyarok normálisak maradni – vetette fel Márfi érsek – és tudatosítsuk magunkban, hogy mi még keresztények vagyunk. Sajnos a keresztény hit, s a keresztény erények Európában veszítettek erejükből. Annyira, hogy a halál kultúrája uralkodik Európában – szemben az élet kultúrájával. Hála Istennek az Orbán-kormány mindent megtesz a családokért, így nálunk több gyermek születik, mint 10-15 évvel ezelőtt. Ahogy a hit megroppan, úgy roppannak meg a keresztény erkölcsök is. Ennek egyik jellemző tünete az, hogy a szex, ami jó, ami nem a sátántól való, elveszítette a kapcsolatát a szerelemmel, a szeretettel és az élettel. Ez az oka annak, hogy létrejött egy légüres tér, s egy demográfiai vákuum. A latin mondás szerint a természet irtózik a légüres tértől. Ebbe a térbe jönnek be a muszlimok. A légüres tér pedig szívja magába az erősebb kultúrát, az erősebb hitet, azt a népességet, mely sokkal jobban szaporodik, mint az európai.
A kis-dzsihád korszaka
Európát elsősorban a muszlimok akarják elfoglalni – szögezte le a veszprémi érsek, s hozzátette: a migrációnak elsősorban nem okai, hanem céljai vannak. Ezek a célkitűzések hatalmas veszélyt jelentenek számunkra. A migrációs válság céljai: a német és a nyugati nagyvállalatok olcsó munkaerőt látnak a migránsokban, az amerikai bankárok Európát és az eurót destabilizálni akarják, a harmadik cél pedig Európa iszlamizálása. A bankok azért támogatják a migránsokat, hogy kontinensünket iszlamizálják. Érthetetlen, hogy mindehhez miért asszisztálnak Európa vezető politikusai. Az iszlám egyik fő célkitűzése, fogalma a dzsihád. A nagy-dzsihád olyan erőfeszítést, jelent, amely a muszlimot abban segíti, hogy az iszlám törvényeit betartsa. A kis-dzsihád pedig arra kötelezi a muszlimokat, hogy az iszlámot az egész világon terjesszék. A Korán és a sunnák – két sunna létezik, az egyik a Szíra, ami Mohamed életéről szól, a másik a Hadisz, ami Mohamed és kortársainak életét és mondásait tartalmazza – alapján hozták létre a 14. században a saria törvényt, azaz az iszlám jogot. A saria szerint a világ két fő részből áll: az iszlám országokból, s azokból, melyek még nem azok. Ilyen Európa – ezért céljuk kontinensünk elfoglalása. Az iszlámban a tömegnek kell a hitet terjeszteni. A tömeget pedig az imámok mozgatják. Az iszlám nem egy individualista vallás, mint például a hinduizmus vagy a buddhizmus, hanem tömegvallás, s benne az embereket bábként mozgatják lelki vezetőik, az imámok. Amióta megszülettek a Koránhoz a kommentárok, azokhoz semmit sem szabad hozzáfűzni. Ezért nem lehet az iszlámmal teológiai párbeszédet folytatni. Ott nem vetődnek fel kérdések, mindenre megvan a kész válasz. Ezért is jellemző náluk a nagy népszaporulat, hogy be tudják tölteni a légüres tereket. Elindultak Európába, és ezt az ateisták, posztkommunisták, posztkeresztények nem értik, ők csak menekülteket látnak bennük. Nem értik, hogy a muszlimok azért vállalnak hatalmas áldozatot és kockázatot, hogy kontinensüket elfoglalják. Most nem fegyverrel támadnak ránk, mert hadászatilag nem erősek, ezért a cél az úgynevezett békés megszállás. Ha majd többségre kerülnek, akkor az EU hibás politikája miatt minden úgy történik, ahogy ők szeretnék. Hiszen az iszlám követői felsőbbrendűnek gondolják magukat. Erről ők nem tehetnek, ők ilyenek, ezt tanították nekik századokon keresztül. Azt hiszik a világuralomra törekvés a hivatásuk. Már most vannak Európában olyan zónák, melyeket a saria szerint kormányoznak. Ezek államok az államban. Sőt nem is új keletűek, Párizsban úgynevezett no-go zónák a ’70-es évek közepén is voltak. Ott életveszélyben élnek a kafirok, a muszlimok szerinti istentelenek.
Életveszélyben vannak az iszlám államokban élő kisebbségek
A keresztényeknek a muszlim országokban adót kell fizetniük, csak azért, hogy vallásukat gyakorolhassák. Nem szabad harangozni, és a templomokra nem szabad keresztet kitenni. 50 év alatt az iszlám államokban egyetlenegy templomocska épült, Kuvaitban, vendégmunkások számára. Európában pedig épülnek a mecsetek. Védelmi pénzt fizetnek a keresztények csak azért, hogy életben maradjanak. Az iszlám állam saját magától védi meg a keresztényt – szögezte le Márfi püspök. Ha fizetnek, akkor talán nem ítélik halálra őket, csak a vallásuk miatt. A terrorista csoportok ettől függetlenül még rájuk törhetnek, és nem biztos, hogy a rendőrség megvédi őket. Keresztény tanú nem lehet, és a seregben is legfeljebb közkatona. Ez vár ránk is, ha Európában a muszlimok többségbe kerülnek és átveszik az uralmat.
A szabadság túladagolása
Vissza kell térni a keresztény alapokhoz. Ez nem könnyű, mert Európában túladagoltuk magunknak a szabadságot. A szabadság olyan, mint só, a cukor vagy a gyógyszer. Szükség esetén kell, de ha túl sokat veszünk be belőlük, túladagoljuk az inzulint, akkor meghalunk. Nekünk nincs más választásunk, csak a kereszténység, ezt kell mondani a vallástalanoknak is. Igaz, a munkában, a művészetben megvalósíthatjuk önmagunkat, de önmagunkat felülmúlni csak a vallással tudjuk – fejezte be előadását a veszprémi érsek.
Medveczky Attila
