Cseri Kálmán: A kapernaumi százados

Könyvünk szerzője, Cseri Kálmán 1939. április 30-án született Kecskeméten, 1962-ben szerzett lelkészi oklevelet Budapesten. Cecén, majd a budahegyvidéki gyülekezetben volt segédlelkész, 1971-től nyugdíjba vonulásáig –harminckilenc éven át –a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség lelkészeként szolgált. Fő törekvése az volt, hogy az örök evangéliumot a mai ember számára is érthetően hirdesse, lehetőleg szép magyar nyelven. Emellett számos bibliai témájú könyv szerzője, népszerű áhítatos könyve A kegyelem harmatja címmel jelent meg. 2016-ban, augusztus 20-a alkalmából Magyar Érdemrend tisztikereszt kitüntetést vette át, idén januárban pedig a Károli Gáspár Református Egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. 2017. február 13-án tért meg teremtőjéhez.

Amikor Jézus Kapernaumba érkezett, odament hozzá egy százados, és kérte: "Uram, a szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyű kínjai vannak." Jézus így szólt hozzá: "Elmegyek, és meggyógyítom." De a százados ezt felelte rá: "Uram, nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Mondom az egyiknek: Menj el! - és elmegy, a másiknak: Jöjj ide! - és idejön, vagy szólok a szolgámnak: tedd meg ezt! - és megteszi." Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: "Bizony, mondom néktek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben. De mondom néktek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában; akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat, kivettetnek a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás." A századosnak pedig ezt mondta Jézus: "Menj el, és legyen a te hited szerint." És meggyógyult a szolga még abban az órában.

Serényi H. Zsigmond kiállítása a szigetszentmiklósi Városi Galériában

Huszonkilenc festmény – a legrégebbi 2003-ban keletkezett, a legfrissebb 2017-ben –, és benne az egész világ: a festőművész gondolkodásmódja, tisztaságra való törekvése, a fehér és a fehéren túli szín, mint olyan mező, amelyben a térfoglaló dinamikát a rendezettség, a fegyelmezettség uralja. Mértanilag megszerkesztett, pontosan kivitelezett konstruktív valóság. Tömörítve – személyiség-történelem.

Donald Trump elnök oroszokkal való üzleti kapcsolatait vizsgálják. Trump kampányának egyik elnöke az a Paul Manafort volt, aki az oroszpárti ukrán elnök tanácsadója volt. Trump egyik volt tanácsadója pedig Carter Page volt, akinek energetikai megállapodásai voltak különböző orosz cégekkel. Michael Flynn tábornok pedig a múltban egy busásan megfizetett beszédet mondott el Moszkvában magánemberként. A mostanra már államügyész volt szenátor, Jeff Session – miközben a fegyveres testületek szenátori bizottságának tagja volt – beszélő viszonyban volt az orosz nagykövettel.

Nemzeti ünnepünk közeledtével idén is érkeznek a hírek a lengyelek szervezett budapesti látogatásáról. A Nagy utazás Magyarországra elnevezésű kezdeményezésről van szó, mely immár hagyomány, hiszen ötödik alkalommal rendezik meg. (Egy alkalommal a zord időjárás miatt a már meghirdetett út elmaradt.) Az egybehangolást ezúttal is a Gazeta Polska újság által létrehozott klubhálózat végzi. Az értesülések szerint most is több ezer lengyel fizette be a szokásos részvételi díjat, hogy különvonattal, illetve autóbuszokkal Budapestre látogasson, két napig a magyarokkal közösen ünnepelni a Népek Tavaszát, a történelmi barátságot. Az előző mondat hangsúlya a részvételi díj befizetésére esik, hiszen a magyar balliberális sajtó évről évre azt sikoltozza: ezek bérlengyelek, fizetett tapsolók, Orbán Viktor utaztatja ide őket a magyar adófizetők pénzén. Satöbbi, satöbbi. Nos, természetesen szó sincs ilyesmiről. Ellenkezőleg: a kimerítő kalandra vállalkozó lengyelek (Gdansktól Budapestig ezer kilométer a távolság!) a saját költségükön érkeznek fővárosunkba. Ebben az évben személyenként 25 ezer forint a részvételi díj, amely tartalmazza az utazás, a két éjszakai szállás, a közös étkezések és egy múzeumi belépő árát.

Manapság gyakran előkerül a böjt kérdése: különféle méregtelenítő kúrák, léböjt kúrák stb. Mi az igazi értelme a böjtnek? Csak annyi, hogy az ember méregteleníti a szervezetét, vagy ennél lehet mélyebb értelmet is találni? A különféle vallásokban mindenütt megjelenik ez a fogalom. Talán annyiban hasonlítanak egymáshoz, hogy mindenhol megjelenik az a kérés, hogy az ember a testi szükségleteit szorítsa háttérbe, hogy a lelkével jobban tudjon találkozni. A böjtnek akkor tudjuk megtalálni az igazi értelmét, ha célt adunk neki. Ha valamit csak céltalanul elszenvedünk, az nem vezet sehová.

A mártír sorsú papra és tanárra emlékezünk

A Máréfalván 1941. április 14-én született és nagyon fiatalon, életének 43. évében, 1984. március 13-án a marosvásárhelyi kórházban elhunyt Pálfi Géza ebben az évben 76 éves lenne. A ma élő fiatal nemzedék csak mások elbeszéléseiből, vagy az általa hátrahagyott, illetve róla szóló írásokból ismerheti őt. A Gyulafehérvári Főegyházmegyének olyan egykori papjára emlékezünk, aki meghatározó egyéniség volt a kántoriskola diákjai és a kispapok életében, nem kevésbé azon hívek körében, akik Csíkszentdomokoson és Marosvásárhelyen mint segédlelkészt, majd Gyergyóalfaluban és Székelyudvarhelyen mint plébánost ismerhették. De hatással volt az emberekre minden olyan helyen, ahol kisegített, lelkigyakorlatot tartott vagy ahol egyszerűen csak találkozott és elbeszélgetett velük.

Lezsák: emlékházzal tisztelegjen az utókor Nagy Szeder István életműve előtt

Március 8-án, Nagy Szeder István kiskunhalasi kisgazda politikus születésének 110. évfordulóján a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum rendezett konferenciát. Dr. Bíró Zoltán az intézet főigazgatója kiemelte, hogy Nagy Szeder demokráciafelfogása idegen a mai nyugat-európai államokétól, ahol a vezető politikusok nem is ismerik saját népüket.

A Veritas Történetkutató Intézet rendezvénye a Munkásőrség történetéről

Hasonlóságok és különbségek a különítményesek és a Munkásőrség között

Március 7-én került sor a Veritas-estek sorozatban arra az eszmecserére, ami a Munkásőrség történetéről szólt 1957 és 1989 között. Dr. Zinner Tibor, az est moderátora egy érdekes, különleges összevetésre, összehasonlításra kérte fel előadótársait. Felelevenítette, hogy régebben megjelent Magyarországon a Párttörténeti Intézet kiadásában a Határban a halál kaszál c. kötet, Prónay Pál naplója alapján. Ez a napló a különítményesek történetét dolgozza fel meglehetősen sajátos szerkesztéssel, sajátos összefüggésekben. Illésfalvi Péter kifejtette, hogy ahogy a munkásőrök, úgy a különítményesek is elláttak karhatalmi feladatokat. A különítményesek tevékenysége olyan időszakban történt – és ez is egy párhuzam lehet 1956–1957-tel – amikor zűrzavaros helyzetben próbálják helyreállítani az adott politikai rendszer szempontjából a rendet. Hozzátette, hogy a különítményesek kezéhez közel sem tapadt annyi vér, mint amennyit 1945 után hangoztattak, de mégis a „piszkos munkát” végezték el. A Munkásőrségből viszont egy párthadsereget szerettek volna létrehozni, de ez nem sikerült. Zinner Tibor hozzátette, hogy ahogy a különítményeseket az 1921. november 3-ai kormányzói kegyelem mentette fel, úgy a karhatalmistákat az akkori katonai bíróságok. Jó példák erre Mátyás Miklósnak, a vérbírónak, az ebben az ügyben hozott ítéletei. Illésfalvi: „azokat a munkásőrparancsnokok, akik 1956–1957 fordulóján karhatalmisták, sőt mi több, akár megyei karhatalmi parancsnokok voltak, viszonylag hamar elmozdították posztjukról. Erre jó példa Dénes Ferenc őrnagy esete, aki Nógrád megyében volt parancsnok, és biztos, hogy összefüggésben állt a salgótarjáni sortűzzel.” Zinner: „a tatabányai munkásőrök vezetőjét viszont felhozták Budapestre és népbíró lett belőle.”

Simonyi Emö kiállítása az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Simonyi Emö Münchenben élő, s az utóbbi időben gyakrabban hazalátogató festőművész tárlata – Valóság és fikció – a gondolati megvalósulását tekintve csupán egy karakteres kitekintés a hatalmas életműből. Nagy méretű olajfestményei és fekete-fehér tusrajzai – a valóság expresszív szeletével és bibliai szimbólumokkal – annyiban lenyűgözőek, hogy alakmozgató dinamikájukban ott az ember kitörésvágya. Hová is? A kozmoszba, ám úgy, hogy a testek harcában, végül is a megfeszítettségben ott az égi és földi inspiráció.