Az 54 ezres lélekszámú városban a 12-13 ezres, folyamatos bérletszám rendkívüli siker
A Gárdonyi Géza Színház szellemisége, az a színházeszmény, amelyet vállaltan képvisel, ritka a magyar színházi életben. Az egri színház új évadáról, szellemiségéről, látogatottságáról Blaskó Balázs direktort kérdeztük.
Több mint hét évvel ezelőtt, mikor először beszélgettünk, azt nyilatkozta, hogy a hagyományokra szeretnének építkezni, és a népszínházi küldetés mellett tette le a voksát. Azóta változtatott ezen a metóduson?
– Nem; egyik mottóm: „ami sikeres és bevált, azon ne változtass”. Az a színházmodell, amit első igazgatói ciklusom elején elképzeltem, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így e szerint dolgozunk ma is. Úgy gondolom, olyan színház, amelynek széles rétegeket kell tudnia megszólítani, nem is működhet másképp, mint műfaji sokszínűséget, s e mellett természetesen a mához szóló színrevitelt megvalósítva. Prózai- és zenés darabokat, vígjátékot, drámát, musicalt, operettet, táncjátékot, meseelőadásokat egyaránt kínálunk. A népszínházi modell következetes életben tartása eredményezte, hogy a 2015/2016-os évadban a befogadóképességhez arányítottan, s pótszékes előadásainknak köszönhetően 103,7 %-os rátával az ország leglátogatottabb színháza lettünk az egyik gazdasági napilapban megjelent adatok szerint. Nézőszám tekintetében azóta sem panaszkodhatunk. Egy 54 ezres lélekszámú városban a 12-13 ezres, folyamatos bérletszám egészen rendkívüli. A nagy, nemzeti státuszú vidéki színházak sem rendelkeznek ennél magasabb bérletszámmal – amire nagyon büszkék vagyunk.