1918-ban gróf Károlyi Mihály és idegen megbízásokat teljesítő gyülevész bandája, kihasználva a háború anyagi nyomorát, élelmiszerhiányát, az egész kontinens végtelen anyagi kiéhezettségét, az ellenség oldalára állt át. Az amerikai támogatást, pénzt, anyagot és a gyarmatok minden kincsét birtokló antant fölénybe került, Károlyi annak megbízásából forradalmat robbantott ki a hátországban. Mérgező propagandájával hazahívta a frontokról a szenvedő katonákat, védtelenné tette a nemzetet. Károlyi az ellenség minden kívánságát igyekezett teljesíteni, mert az antant kormányaitól várta, remélte saját hazaáruló kormányának megerősítését. Amikor pedig ez a terve kudarcot vallott, átadta a hatalmat a másik megbízónak, Kun Bélának és bandájának. „Shylocknak a szív kell” – mondja az uzsorás Shylock Shakespeare Velencei kalmárjában. Kun Bélának is az kellett volna, Rákosinak, Kádárnak Aczélnak, Hornnak, Kunczénak, Gyurcsánynak az egész újabb és újabb bukásokat feledtetni akaró, folytonos reformlázban égő bandának is az kell. A szív, az egész élet, a magyar élet, a magyar föld, a magyar veríték, az államalkotó közösség.