Nyugat-Európában, az unió régi tagállamaiban, a termőföldet olyan védelmet igénylő nemzeti kincsnek tekintik, amelynek különleges értéke van. Bár elvben például Németországban, Angliában vagy Dániában is lehetséges a külföldiek földvásárlása, ehhez olyan feltételeket támasztanak, melyek egy idegen számára gyakorlatilag teljesíthetetlenek. Miközben világszerte nő az élelmiszerek iránti kereslet, és az energiaipar által, valamint üzemanyagforrásként felhasznált növények termesztése is egyre nagyobb területet igényel, tőlünk nyugatra meglehetősen drága a termőföld, amelynek ráadásul az adás-vétele is körülményes.

A higgadt, tudományos logika valami ilyesféle, háromfokozatú jövőépítési hozzáállást vár el tőlünk a racionalitás jegyében:  mérjük fel, hol is tartunk most, pontosítsuk, hogy hová akarunk eljutni, végül ezek ismeretében határozzuk meg a cél eléréséhez szükséges teendők sorát. Nos, ez a kiegyensúlyozott politikai manír számunkra tökéletesen használhatatlan. A magyar nemzetet vezető hatalmi elit példátlan felelőtlensége és cinizmusa következtében ugyanis az a társadalmi status quo, amely itt ma van, az a szétesettség, az a romokban levés, az a ködös kiúttalanság, amelynek egyetlen érzékelhető és felismerhető perspektívája a temető, lehetetlenné tesz mindennemű kiindulási kísérletet.

Csányi, Leisztinger és a kisemmizett vadászok

Évtizedeken át folytatott eredményes vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet Kaposvár térségében az Újvárfalva, Nagybajom és Somogyfajsz határában található lencseni vadászterületen a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság. A jelenleg 58 fős vadásztársaság tagjai közül a kárpótlás során többen is saját erdőtulajdont szereztek, így a földvagyonukból adódóan is érdekeltté váltak az olcsó és hatékony gazdálkodásban. Olyan feltételeket teremtettek, amik vonzották a külföldről érkező, elsősorban a német nyelvterületről hazánkba látogató jól fizető vadászokat.

Egy nemrégen született irányelv arra kötelezi az uniós tagállamokat, hogy a telefontársaságok és internet-szolgáltatók a vezetékes és a mobiltelefonos beszélgetések, valamint az on-line kommunikáció valamennyi forgalmi adatát rögzítsék. Magyarországon idén március tizenötödikétől a távközlési cégeknek nyilvántartást kell készíteniük arról, ki milyen gépről, milyen internetes oldalakat nyitott meg, illetve a telefonjáról kit, mikor és honnan hívott.

Szombaton egészen felvidultam, miután elolvastam a Magyar Nemzet mellékletében Lovas István interjúját régi ismerősünkkel, az örökifjú, örökidealista, örökhaladó  Daniel Cohn-Bendit-tel. És mert nyilván vannak, akiknek elkerülte figyelmét ez az érdekes beszélgetés, Lovas cikke nyomán örömmel harsogom világgá magam is: camarade Cohn-Bendit - (alias Vörös Dany, aki most éppen nem vörös, hanem zöld) - él, jól van, önmagát nem kímélve dolgozik velünk és értünk!

A világ három leggazdagabb emberének vagyona nagyobb, mint a világ negyvennyolc legszegényebb országának együttes nemzeti jövedelme, ami több százmillió ember munkájának eredménye.
Ilyen világban élünk. Nagyjából 2008 esztendővel azután, hogy emberi formában a Földre leszületett, arámi nyelven Joshua, nálunk Jézus néven a Megváltó, aki egyik példabeszédében azt mondta: "A gazdag nehezen jut be a mennyek országába. Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak Isten országába jutni" (Máté, 19, 23-25).

Bujtogatás miatt a Budapesti Katonai Ügyészség vádat emelt a Tettre kész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkár asszonya, Szima Judit ellen.
A vádirat három dokumentumon alapul. Az első: Szima arra szólította fel a rendőröket, hogyha bűncselekmény elkövetésére kapnak parancsot, azt tagadják meg. A második és a harmadik vádrész lényege, hogy a főtitkár asszony szólni mert a rendőri vezetők sorozatos visszaéléseiről, illetve a szabálytalan túlóráztatásokról.

Most már az MNB is elismeri, hogy a gazdaságban nagy a baj, de még mindig a legfőbb probléma a bérekkel van, mi több, megkezdődik a támadás a minimálbér ellen. (Ez egyébként a jelenleg regnáló jegybank elnök, Simor András kedvenc célpontja is.) A minimálbér megszüntetése kizárólag multi érdek. Eltörlése esetén az államháztartásba még kevesebb szja és járulék folyna be. Ugyanakkor a most is alacsony keresetűek kiszolgáltatottsága és jövedelme csökkenne. Igaz, ezen keresztül a fogyasztás és a kereslet is visszaesne, ami tudjuk, jótékonyan hat az inflációra.

Nincs ebben a stafétaátadásban semmi különös, a történelem nagy szellemi honfoglalásai gyakran többlépcsősek voltak. Emlékeztetnék rá, hogy Erasmus vetését Luther aratta le, Károlyi Mihályét Rákosi. Ezúttal a klaszszikus pártállam lukácsista marxizmusa által elkezdett - Heller révén népszerűsödött - nagy vörös projekt jól megalapozott falai fölé húzza fel a tetőt a balliberalizmus néven ismert új diktatúra éppen aktuális erős embere, Hiller. Csak a nagyon tájékozatlan, az öszszefüggések elemi láncolatát meglátni nem képes, gyermeteg lelkű gyanútlanok hihetik azt például, hogy Fekete János kemény, kitartó, 30 évvel ezelőtti előkészítései, Magyar Nemzeti Bank-béli mélyszántása, boronálása, gondos vetése, szorgos kapálása, öntözése és csőszködése nélkül elérhette volna ez a nemzet a mai pénzügyi mélypontját, az elérhető legalsó, más szóval az abszolút Gyurcsány-fokot.