Ezzel a címmel közölt Orbán Viktorról egy kommentárt a Der Spiegel című, hamburgi székhelyű német hetilap. A cikk a hazánk által kiépített ideiglenes műszaki határzár tervezett bővítése, valamint a jogi határzár további szigorítása kapcsán született. A Juliane von Mittelstaedt által jegyzett írásban igen negatív véleményt fogalmaz meg Orbán Viktor magyar miniszterelnökről. Állítása szerint „Orbán Viktor csak előadja, hogy milliók ólálkodnak még Törökországban és a Balkánon”, és a „valódi célja a nulla migráció, amellyel megsérti az európai értékeket.”

1848 előzményei és emlékei Nyitrán és vidékén

Nyitra városának, mint a magyar ügy képviselőjének, a magyar mivolt hordozójának képe napjainkra már teljesen kifakult. Nemcsak az összmagyar, de már szinte a felvidéki nemzettudatból, történelmi tudatból is. Eme üdvtelen jelenség ellenére e városnak több magyar nemzet- és államtörténeti vonatkozása van, mint azt a modern kori szlovák városimázs-építés képes lenne is valamikor véka alá rejteni. A magyarhoni tudatból Nyitra városa a magyar társadalom érdekhatáraitól való távol esése miatt kopott ki. A magyar élet 20. századi folyamatos kitolása a városból és környékéről szintén serkentette e jelenséget. A hazai felvidéki össztársadalmi tudatban pedig győzedelmeskedett ama fokozatosan erősödő szlovák állami nemzetdogma, mely Nyitrát szinte csak kizárólagos ószláv-szláv-szlovák központnak hirdeti. Ám a frissen vert ószláv városimázs vakolatát lehántva fölfeslik előttünk a Kárpát-medencei magyar sikertörténet megannyi emlékezetes mozzanata, jeles kiválósága. Ezen írásomban az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc Felvidék e magyar végeire eső történéseit, előzményeit, jelenségeit szeretném górcső alá venni, amiből kiderül, hogy a magyar lét és az 1848-as magyar szabadságharc ügye korántsem volt olyan harmadlagos dolog a 19. század elején e vidéken, mint ahogy az 21. századi heverőink kényelméből tűnhetne.