Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Publicisztika



A böjt értelme

E-mail Nyomtatás PDF

Manapság gyakran előkerül a böjt kérdése: különféle méregtelenítő kúrák, léböjt kúrák stb. Mi az igazi értelme a böjtnek? Csak annyi, hogy az ember méregteleníti a szervezetét, vagy ennél lehet mélyebb értelmet is találni? A különféle vallásokban mindenütt megjelenik ez a fogalom. Talán annyiban hasonlítanak egymáshoz, hogy mindenhol megjelenik az a kérés, hogy az ember a testi szükségleteit szorítsa háttérbe, hogy a lelkével jobban tudjon találkozni. A böjtnek akkor tudjuk megtalálni az igazi értelmét, ha célt adunk neki. Ha valamit csak céltalanul elszenvedünk, az nem vezet sehová.

Bővebben...
 

Harminchárom éve hunyt el Pálfi Géza

E-mail Nyomtatás PDF

A mártír sorsú papra és tanárra emlékezünk

A Máréfalván 1941. április 14-én született és nagyon fiatalon, életének 43. évében, 1984. március 13-án a marosvásárhelyi kórházban elhunyt Pálfi Géza ebben az évben 76 éves lenne. A ma élő fiatal nemzedék csak mások elbeszéléseiből, vagy az általa hátrahagyott, illetve róla szóló írásokból ismerheti őt. A Gyulafehérvári Főegyházmegyének olyan egykori papjára emlékezünk, aki meghatározó egyéniség volt a kántoriskola diákjai és a kispapok életében, nem kevésbé azon hívek körében, akik Csíkszentdomokoson és Marosvásárhelyen mint segédlelkészt, majd Gyergyóalfaluban és Székelyudvarhelyen mint plébánost ismerhették. De hatással volt az emberekre minden olyan helyen, ahol kisegített, lelkigyakorlatot tartott vagy ahol egyszerűen csak találkozott és elbeszélgetett velük.

Bővebben...
 

A halasi norma atyja

E-mail Nyomtatás PDF

Lezsák: emlékházzal tisztelegjen az utókor Nagy Szeder István életműve előtt

Március 8-án, Nagy Szeder István kiskunhalasi kisgazda politikus születésének 110. évfordulóján a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum rendezett konferenciát. Dr. Bíró Zoltán az intézet főigazgatója kiemelte, hogy Nagy Szeder demokráciafelfogása idegen a mai nyugat-európai államokétól, ahol a vezető politikusok nem is ismerik saját népüket.

Bővebben...
 

A pártmilícia

E-mail Nyomtatás PDF

A Veritas Történetkutató Intézet rendezvénye a Munkásőrség történetéről

Hasonlóságok és különbségek a különítményesek és a Munkásőrség között

Március 7-én került sor a Veritas-estek sorozatban arra az eszmecserére, ami a Munkásőrség történetéről szólt 1957 és 1989 között. Dr. Zinner Tibor, az est moderátora egy érdekes, különleges összevetésre, összehasonlításra kérte fel előadótársait. Felelevenítette, hogy régebben megjelent Magyarországon a Párttörténeti Intézet kiadásában a Határban a halál kaszál c. kötet, Prónay Pál naplója alapján. Ez a napló a különítményesek történetét dolgozza fel meglehetősen sajátos szerkesztéssel, sajátos összefüggésekben. Illésfalvi Péter kifejtette, hogy ahogy a munkásőrök, úgy a különítményesek is elláttak karhatalmi feladatokat. A különítményesek tevékenysége olyan időszakban történt – és ez is egy párhuzam lehet 1956–1957-tel – amikor zűrzavaros helyzetben próbálják helyreállítani az adott politikai rendszer szempontjából a rendet. Hozzátette, hogy a különítményesek kezéhez közel sem tapadt annyi vér, mint amennyit 1945 után hangoztattak, de mégis a „piszkos munkát” végezték el. A Munkásőrségből viszont egy párthadsereget szerettek volna létrehozni, de ez nem sikerült. Zinner Tibor hozzátette, hogy ahogy a különítményeseket az 1921. november 3-ai kormányzói kegyelem mentette fel, úgy a karhatalmistákat az akkori katonai bíróságok. Jó példák erre Mátyás Miklósnak, a vérbírónak, az ebben az ügyben hozott ítéletei. Illésfalvi: „azokat a munkásőrparancsnokok, akik 1956–1957 fordulóján karhatalmisták, sőt mi több, akár megyei karhatalmi parancsnokok voltak, viszonylag hamar elmozdították posztjukról. Erre jó példa Dénes Ferenc őrnagy esete, aki Nógrád megyében volt parancsnok, és biztos, hogy összefüggésben állt a salgótarjáni sortűzzel.” Zinner: „a tatabányai munkásőrök vezetőjét viszont felhozták Budapestre és népbíró lett belőle.”

Bővebben...
 

Valóság és fikció

E-mail Nyomtatás PDF

Simonyi Emö kiállítása az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Simonyi Emö Münchenben élő, s az utóbbi időben gyakrabban hazalátogató festőművész tárlata – Valóság és fikció – a gondolati megvalósulását tekintve csupán egy karakteres kitekintés a hatalmas életműből. Nagy méretű olajfestményei és fekete-fehér tusrajzai – a valóság expresszív szeletével és bibliai szimbólumokkal – annyiban lenyűgözőek, hogy alakmozgató dinamikájukban ott az ember kitörésvágya. Hová is? A kozmoszba, ám úgy, hogy a testek harcában, végül is a megfeszítettségben ott az égi és földi inspiráció.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség