Ez a szőlőfajta egy új stratégiai elem lehet a piacépítésben

Célunk, hogy a lehető legnagyobb számban, mind határokon belül, mind pedig Magyarország határain kívül megismerjék termesztett szőlőfajtáinkat, amelyek kuriózumként szolgálnak a magyar szőlőtermelésben és borkészítésben és a világ szőlő- és borkultúrájában is – közölte érdeklődésünkre Dr. Kiss Eliza. Az agrártárca kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztosa szerint kiemelt cél, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre oltványok, legyen lehetőség a kísérletezésre akár a fajták, akár a talajok tekintetében.

Milyen célzattal nyilvánította 2017-et a Furmint Évének a kormány?

– A Földművelésügyi Minisztérium számára kiemelten fontos, hogy a magyar borkultúrában a szőlőtermelés és a magyar szőlőfajták is megfelelő hangsúlyt kapjanak a borok és a különböző borvidékek mellett. Régóta megfogalmazódott már az az igény, amely szerint szőlőfajtáinkat kiemelten kell kezelni. A lassan négy éve elindult Nemzeti Borkiválóság Program egyik pillére a szőlőfajta-kiválóság volt, hiszen a bor a szőlőben kezdődik. Célunk, hogy a lehető legnagyobb számban, mind határokon belül, mind pedig Magyarország határain kívül megismerjék termesztett szőlőfajtáinkat, amelyek kuriózumként szolgálnak a magyar szőlőtermelésben és borkészítésben és a világ szőlő- és borkultúrájában is. Ezen felül pedig kiemelt célunk, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre oltványok, legyen lehetőség a kísérletezésre akár a fajták, akár a talajok tekintetében.

Minden színházi előadás egyszeri és megismételhetetlen, csak az „itt és most” létezik

Az érdekelt, hogy a színész mennyire lehet gyermeki lény. Egy gyermek személyisége addig hiteles, míg nem szocializálódik, amíg nem tanul meg „viselkedni”. Számomra fontos, hogy megmaradjak olyannak, amilyen valóban vagyok. Ez magánemberként is lényeges, a művészi pályán pedig különösen. A színészi és a gyermekei lét közös pontjaira voltam kíváncsi. Már az érdekes önmagában, hogy mind a gyerek, mind a színész „főfoglalkozása” a játék. „Megyek játszani” − mondja teljes természetességgel a színész, mintha négyéves lenne. A gyermek még mindenre nyitott, és a színésznek is annak kell lennie, s meg kell őriznie a flexibilitást.

A magyarországi szlovén kisebbséget, és a muravidéki magyarságot mindkét állam támogatja

Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára beszédet mondott a Szlovén Kultúra Napján. A felsőszölnöki rendezvényen részt vett Dr. Andreja Barle Lakota, Szlovénia Oktatási, Tudományos és Sportminisztériumának államtitkára is. A kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára lapunknak adott interjújában kiemelte, hogy bár létszámában kicsi, de identitásában annál erősebb a szlovén nemzetiség.

Magyarországon talán legkevesebbet a szlovén nemzetiségről lehet hallani. Ennek oka számarányukban keresendő?

– Jogos a felvetés, mert a szlovén nemzeti kisebbség létszámát tekintve a legkisebb. A legutóbbi népszámláson 644 ezren vallották magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak, ebből a szlovének nem érték el a háromezer főt sem. Ugyanakkor a nyugati országrészben, a Rába menti szlovének viszonylag egy tömbben élnek Szentgotthárd környékén 7-8 településen. Identitásában mégis erős ez a nemzetiség, annyira, hogy a Szlovén Önkormányzat két iskolát tart fenn – Felsőszölnökön és Apátistvánfalván –, továbbá a Szlovén Rádiót és a Kühár Emlékházat kormányzati segítséggel. Tehát működnek olyan oktatási és kulturális intézmények, melyeket ők tartanak fenn kis létszámuk ellenére.

Identitáserősítési, közösségépítő program

Kulturális tevékenységekről egyeztettek a háromszéki, valamint Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyei programfelelősök a hetedik éve működő, eddig több száz programot felölelő Összetartozunk Székely–Szórvány Partnerségi Program keretében. Grüman Róbert Csongor, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke: sikerült megszervezni az első Fogarasi Magyar Napokat, egy olyan településen, ahol a ’90-es évek elején még 126-an tanultak magyarul, mára viszont már nem létezik anyanyelvi oktatás a magyarok számára.

Milyen céllal hozták létre 2010-ben az Összetartozunk Székelyföld–Szórvány Partnerségi Programot?

– Először Kovászna megye Hunyad megyével kötött ilyen típusú partnerséget, amely azért jött létre, hogy székely–magyar kulturális értékeket tudjunk eljuttatni olyan megyékbe, elsősorban Hunyadba, ahol 5% alatti a magyarság számaránya. Ezért ott ez egy identitáserősítési program is, mert nagyon kevés a lehetőség Hunyad megyében a magyar kultúra fogyasztására. Nekünk, Kovászna megyeieknek, ahol többségben vagyunk, feladatunk, hogy ezekben kérdésekben, témakörökben összefogjunk, és közösen cselekedjünk.

Döntően neki köszönhető, hogy a magyar jégkorongsport a múlt század végén átlépett az ótestamentumból az újba. Megjelenésével kezdődött a sportág hazai feltámadása, amely mostanra két A-csoportos részvételben, szép klubsikerekben és jégpályák egész sorának felépülésében öltött testet. Érdekesség, hogy a „hőskor” két legeredményesebb csapata, az Újpest és a Ferencváros számára ez a korszak jelentős visszaesést hozott. Talán éppen itt keresendő annak oka, hogy a máig legeredményesebb magyar klub, a Ferencváros vezetése éppen vele, vagyis a legsikeresebb magyar utánpótlás-edző szerződtetésével kíván ismét visszakerülni a legjobbak közé.

Sportrovatunk vendége a Ferencváros utánpótlás szakmai igazgatójának frissen kinevezett hokiedző, Kercsó Árpád, aki elsők között lapunknak fejtette ki, hogy miért vágott bele ebbe a hatalmas feladatba, és hogy milyen célokkal áll munkába a zöld-fehéreknél.

Csak azokat a magyar vállalkozásokat támogatjuk, amelyek munkahelyet teremtenek, vagy jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedés szintjének emelkedéséhez

A kormány több olyan döntést hozott az elmúlt két évben, melynek az volt a célja, hogy a magyar vállalkozások több forráshoz jussanak, és lehetőleg gyorsabban kapják meg ezt a pénzt, mint a nemzetközi konkurencia – szögezte le Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Csaba László közgazdász azt mondta: „az uniós pénzek viták és bürokratikus okok miatt nem érkeznek”. Bánki Erik képviselő pedig az ellenkezőjét állította. Akkor most mi az igazság?

– Nagyon egyszerű pontot tenni a vita végére, hiszen több százmilliárd forintnyi forrás érkezett tavaly a magyar államkasszába.

Vannak még vitáink Brüsszellel?

– Állandóan vannak, de ezeket nem úgy kell értelmezni, hogy rendkívül súlyosak lennének, és emiatt becsődölne a magyar gazdaság. Minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak is számtalan vitája, nézeteltérése van Brüsszellel. Ennek oka, hogy Brüsszel szeretne mindegyik tagállam számára egységes gazdaságirányítási, fejlesztéspolitikai modellt működtetni. A nemzetállamok kormányai viszont különböző programokat akarnának végrehajtani az adott ország gazdasági felvirágoztatása érdekében. Tehát ebből eredően vannak konfliktusok, de ezek nem jelentenek gondot a fejlesztéspolitikában. A vitákat szakmai keretek között folytatjuk le, és az elmúlt években a magyar kormány a vitákat rendre megnyerte. Ilyen eset volt az aszfaltügy, az előlegek kérdése, s a pályázatértékelői rendszer is, de ez utóbbiban részben engedtünk az Európai Bizottságnak. Tehát az idő előrehaladásával és a fejlesztések területén megjelenő újabb aktualitások során mindig vitákkal kell számolni, amelyek egyben a szakmai program megoldásának lehetséges útjai is.

A zöldítés a városi kerteken keresztül a leghatékonyabb befektetés

V. Németh Zsolt kiemelte: a környezetformálás nem csak egy jól hangzó jelszó, hanem napi feladat, hiszen a külső környezet visszahat a belső környezetre is. A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerint az iskolakert kereteinek a segítségével nem csak a környezeti nevelés, a fenntarthatóság szemléletének átadása történhet meg hatékonyan, hanem olyan – később a felnőttkorban is hasznos – készségek is kialakulhatnak, mint az együttműködési készség, a rendszerben gondolkodás képessége, a munkakultúra, az elvégzett munka tisztelete.

Mit értsünk az alatt, mikor az agrártárca városi agrárpolitikájáról beszélünk? Hiszen a legtöbb ember úgy gondolkodik, hogy az agrárium a falvakhoz kötött.

– Igen, általában, vagy ha úgy nézzük, hagyományosan ez így is van. Azonban az elmúlt években Magyarországon is megjelentek azok a városi közösségi kertészkedési formák, amelyek Nyugat-Európában már hosszabb múltra tekintenek vissza. A legjellemzőbb példák erre a városokban létrejött közösségi kertek, de nyugaton például megtalálhatók a városi farmok vagy tetőkertészetek is. Ezen új jelenségek miatt is érezte azt a Földművelésügyi Minisztérium, hogy a városokra vonatkozóan el kell készítenie egy keretet adó agrárstratégiát, mely a városi kertészkedés mellett kitér a városi termelői piacok és a városi állattartás témakörére is.

Nem állhat minden kocsma mellett rendőr vagy polgárőr

A kisebb, de a közrendet zavaró, bosszantó problémák alapos feltérképezése érdekében Józsefváros önkormányzata januárban konzultációt indított. A városvezetés célja, hogy megismerje a kerületiek véleményét, és ha a józsefvárosiak szerint szükséges, a helyzet kezelése érdekében új vagy szigorúbb szabályozást alkosson. Az eddig beérkezett kérdőívekről Dr. Kocsis Máté polgármester lapunknak elmondta: egyértelmű, hogy a kerület lakói számára fontos kérdésekről van szó, és tevékenyen részt kívánnak venni a közös munkában.

Néhány héttel ezelőtt a józsefvárosiak levelet kaptak öntől, konzultációt indítottak a közrendet és a közbiztonságot érintő kérdésekben. Mint kerületi lakos, magam is tapasztalom a pozitív változásokat, akkor mégis miért vetődött föl ez a kérdés?

– A közbiztonság területén valóban sok munkát végeztünk el és ebben segítségünkre volt a rendőrség és maga a lakosság is. Szerencsére ezt a józsefvárosiak visszajelzései és felmérések is igazolják. Ebben a témában azonban mindig lesz tennivaló, ezúttal leginkább arra koncentrálunk, hogy a mindennapokat zavaró problémákra is megoldást találjunk, ezért van szükség az itt élők véleményére.

Soros György által támogatott szervezetek csatlakoztak a tüntetéshez

Sokszor példálóznak a liberálisok a Nyugattal, de azt nem mondják, hogy az USA-ban 1939 óta érvényben van az a törvény, mely kimondja, hogyha egy civil szervezet külföldről kap támogatást, akkor azt neki nyilvánosságra kell hozni. Ez ma Magyarországon nem kötelező a jogszabályok szerint. Ezért gondoljuk, hogy a civil szervezetek működésének szabályozását át kell alakítani – nyilatkozta a Magyar Fórumnak Hollik István országgyűlési képviselő.