–Az Ön neve ismerősen cseng a zuglóiak számára. Mi ennek az oka?

–Budapest XIV. kerületében lakom 33 éve, nem csoda, hogy sokan ismernek a Kassai tér környékén. Ezen kívül 1998–2002-ig a 21. számú választói körzet országgyűlési képviselőjelöltje voltam a MIÉP színeiben. Ma is élénken emlékszem arra a nagyszerű érzésre és meghatottságra, mely 1998. március 15-én töltött el a Hősök terén, ahol a MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltek között fogadalmat tettem a nemzet szolgálatára. Ez életem egyik meghatározó mérföldköve volt. Körzetemben a szavazatok 8,47 % -át kaptam meg 66%-os részvétel mellett. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy Zuglóban, az SZDSZ és az MSZP fellegvárában ez igazán szép eredménynek mondható. Bárcsak megismétlődne ez ebben az évben is! 1997-től 2000-ig voltam a zuglói MIÉP-szervezet elnöke és az általam összekovácsolt csapat segítségével sikerült a 22. számú körzetben is indítani képviselőjelöltet.

A Magyar Igazság és Élet Pártja – a Magyar Megmaradás Közössége támogatásával – Heves megye 3. választókerületében, Gyöngyösön, Kelemen Márta közgazdászt indítja az országgyűlési választásokon. A politikusasszony nem ismeretlen a városban, hiszen 1998-tól 2006-ig, két cikluson keresztül a gyöngyösi önkormányzat képviselőjeként szolgálta a település lakóit.

– Ha megnyitjuk Gyöngyös város honlapját, akkor a következő szöveg fogad minket: „Üdvözöljük Gyöngyösön, a szőlő és a bor városában!” Kik, menynyien és hogyan tudnak megélni a térségben a szőlőtermesztésből és a borkereskedelemből?

–Gyöngyösön és környékén a legkiválóbb borokat készítik. Az EU-hoz történt csatlakozás után azonban a szőlőterületek aránya drasztikusan csökkent. Sok elkeseredett gazda vagy eladta szőlőskertjét, vagy kivágta a tőkéket. Akik még a szőlészetből élnek, keservesen küzdenek a nyomott felvásárlási árak ellen. A gyöngyösi minőségi nedű pedig vetekszik bármelyik uniós ország olcsón behozott borával. Van olyan szőlősgazda ismerősöm, aki évtizedek óta családjával együtt csak abból élt, hogy egyre több szőlőterületet vásárolt, a szőlő egy részét eladta, a többiből bort készített. Ma, 2010-ben már gépei sincsenek, területei nagyobb részét értékesítette, hogy családját, unokáit ne lássa nélkülözni. Lelkileg belebetegedett és sajnos ez nem egyedi eset.

Pest megye 7-es számú választókerületében – amely Monort és térségét foglalja magában – egy régi „motorost”, Sipos Zoltánt indítja a MIÉP az áprilisi országgyűlési választásokon. A jelöltet a Magyar Megmaradás Közössége is támogatja.

– Mielőtt a helyi aktualitásokról és a személyes programjáról beszélgetnénk, kérném, hogy mutatkozzon be olvasóink számára.

– Sipos Zoltánnak hívnak, negyvenéves vagyok. Monoron születtem és sokáig ott is éltem. Jelenleg Üllőn lakom. Egy monori illetőségű cégnél dolgozom műszaki vezetőként. Életem minden szegmense ahhoz a választókörzethez tartozik tehát, ahol most jelöltséget vállaltam.

– Mikorra datálódik a MIÉP-rokonszenve?

– A MIÉP elveivel és politikájával tulajdonképpen megalakulása óta egyetértek. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi politikai térképen egyedül a MIÉP olyan párt, amely megalakulása óta ugyanazokat a nézeteket vallja. Következetessége nagy hatással van rám, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy tézisei rendre beigazolódnak.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén, Miskolcon a Magyar Igazság és Élet Pártja a város 1-es számú választókerületében a komoly sikerekkel büszkélkedő karateedzőt, Kántor Józsefet indítja, ő a párt jelöltje, akit támogat a Magyar Megmaradás Közössége is.

– Elsőként arra kérném, hogy néhány szóban mutatkozzon be olvasóink számára.

– Nevem Kántor József, 1962-ben születtem Miskolcon. Szirmabesenyőn nőttem fel, ötgyermekes munkáscsaládból származom. Soha semmilyen pártnak nem voltam tagja. Jelenleg Sajószentpéteren lakom feleségemmel és gyermekeinkkel. Eddig négy gyermekkel áldott meg bennünket a Teremtő, és most várjuk az ötödiket. Ily módon is igyekszünk tehát gondoskodni a magyarság fennmaradásáról. A D.A.S. Részvénytársaságnál dolgozom, mint jogvédelmi tanácsadó. Gyermekkoromtól kezdve sportolok, azon belül pedig több mint húsz éve tanulom és tanítom a keleti harcművészetet.

– Nocsak, harcművészet? Annak számos fajtája van. Ön melyiket űzi közülük?

– Szabad időmben karatézom és aktívan edzek, valamint gyermekeket és felnőtteket oktatok harcművészetre és önvédelemre. A magyarországi Shito-kai Karate Szövetség, valamint az Európai Kyu-sho Akadémia alapító tagja és a B-A-Z. Megyei Karate Szakszövetség alelnöke vagyok. A küzdősport megtanított arra, hogy a kitűzött célok érdekében kitartóan és keményen kell küzdeni. Az ifjúság nevelésében fontosnak tartom a tömegsport felélesztését. Ezt a kitartást és egyéb tapasztalataimat és tudásomat szeretném a magyarság érdekeinek képviseletében hasznosítani.

Kőbánya egyike Budapest munkáskerületeinek, ahol a baloldali pártok mindig is jobban szerepeltek, mint a nemzeti oldalhoz tartozók. Ennek ellenére ebben a körzetben is indít jelöltet a MIÉP Sáray Attila érdekvédelmi vezető személyében, akit támogat a Magyar Megmaradás Közössége is.

– Ahogy az a képviselőjelölti interjúinknál megszokott, öntől is bemutatkozást kérnék szépen elsőként.

– Sáray Attila vagyok, 1967-ben születtem Sátoraljaújhelyen. 1969-óta élek Budapesten. Kőbányán 1993-óta lakom. Iskolai végzettségem: élelmiszeripari technikus. A feldolgozóiparban dolgozom közel negyedszázada. Életem nagy részét az alacsony keresetű, elsősorban fizikai munkát végző emberek körében töltöttem. Hiszem és vallom, hogy kell egy olyan személy, szervezet, párt, aki, amelyik elsősorban a munkavállalók jogaival, bérével, fizetésével, munkakörülményeivel foglalkozik a törvényhozásban. Természetesen ehhez szorosan kapcsolódnak a családok, családtagok gondjai is. Talán ennek a gondolkodásmódnak is köszönhetem, hogy három éve érdekvédelmi vezetővé választottak munkahelyemen. Két gyermekem van, 17 és 18 évesek. Feleségem ápolónő. Budapest 14-es számú választókörzetének képviselőjelöltjeként indultam el, a MIÉP színeiben, a Magyar Megmaradás Közössége támogatásával a 2010-es parlamenti választásokon.

– Mennyire számít heterogénnek a hatalmas területű kőbányai választókörzet?

– Kimondottan heterogénnek nevezhető, hiszen a kertvárosi kerületrészek mellett, kisebb és nagyobb lakótelepek, valamint hatalmas ipari körzetek egyaránt találhatóak Kőbányán.

Debrecen hazánk második legnagyobb városa, Budapesten kívül az egyedüli, amelynek lélekszáma meghaladja a kétszázezer főt. Ennek köszönhetően Hajdú-Bihar megye több választókörzete is a városban található. Közülük a 3-as számú körzetben egy gimnáziumi tanár, Fodor Péter indul a MIÉP színeiben és a Magyar Megmaradás Közössége támogatásával.

– Kérném, mutassa be önmagát olvasóinknak és a debreceni választópolgároknak.

– Fodor Péter vagyok, 29 éves. A MIÉP-nek 2007 óta vagyok a tagja. Történelem szakos tanárként végeztem a Debreceni Egyetemen és jelenleg egy gimnáziumban tanítok. Szabadidőmben nagyon szeretek sportolni. Focizni és sakkozni is rendszeresen szoktam.

– Az elmúlt években számos iskolát zárt be a szélsőségesen liberális kormányzat. Önnek friss diplomás fiatalemberként könnyű volt tanárként elhelyezkednie?

–Olyannyira nehéz volt, hogy összesen 108(!) helyre küldtem el az önéletrajzomat, míg végül sikerült álláshoz jutnom. Nem csak iskoláknál próbálkoztam, egyéb helyekre is elküldtem álláspályázataimat. Nagyon sok helyen azt tapasztaltam, hogy az állás már előre oda van ígérve valakinek, akinek ismerőse vagy protekciója van. De nagyon sok helyen észrevehető az is, hogy a vezetők a családtagjaikat viszik oda. Ez persze még érthető is lenne, csak akkor ott a kérdés, hogy hol van itt a tudás, a képzettség fontossága? A másik dolog, amit észrevettem, a párthűség szerepe, azaz, hogy ki melyik párhoz tartozik. Sajnos ez is fontos. Aki MSZP-s vagy SZDSZ-es, az rögtön megkapja az állást, még akkor is, ha hiányzik a megfelelő végzettsége. Hol van itt az igazság és a demokrácia? A politikusok mindig azt hangoztatják, hogy Magyarországon teljes az egyenlőség minden téren. Tudjuk jól, hogy ez nem így van. Akinek most, vagy az eljövendő években fog végezni a gyermeke, számítson rá, hogy végig kell járni egy pár helyet, amíg össze fog jönni valami állás.

A Magyar Igazság és Élet Pártja – a Magyar Megmaradás Közössége támogatásával –Csongrád megye 5- ös választókerületében, Szentesen Dr. Pető Lászlónét indítja az idei országgyűlési választáson.

– Azt olvastam, hogy az ön felmenői is tagjai voltak a szentesi képviselőtestületnek. Erről legyen kedves elöljáróban beszélni.

– Anyai dédnagyapám, dr. Péter Albert ügyvéd, 1900 és 1920 között a szentesi képviselőtestületnek volt a tagja. Ezen kívül a Szentesi Ügyvédi Egylet alapítója és a városban működő Katolikus Egyház Tanácsának a világi elnöke volt. Egyik alapítója volt a szentesi Szent Erzsébet Katolikus Iskolának. Nevét az iskolában márványtábla őrzi. Felesége, dr. Péter Albertné, a Vöröskereszt szentesi alapítója volt. Apai nagyapám, aki szintén képviselőtestületi tag volt, a saját földjéből biztosított telket a Berekháti Elemi Iskola építéséhez. Édesapám, Dr. Pataki Tamás ügyvéd, Csongrád Vármegye Tiszti Főügyésze volt 1944-ig, a Katolikus Egyház Tanácsának elnöki posztját az 1960-as évek elejéig töltötte be. Édesapámat 1957-ben politikailag megbízhatatlannak minősítették, így fizikai munkára kényszerítették, hogy el tudja tartani a családját. 1964- ben rehabilitálták azzal a feltétellel, hogy ügyvédi munkát nem, csak jogtanácsosi állást tölthet be.

– Anyai nagyapja a kommunizmus áldozata lett.

– Anyai nagyapám, Dr. Péter Ernő ügyvéd, mint tüzér főhadnagy a szerb frontot végigharcolta az l. Világháborút, és Signum Laudis kitüntetésben részesült. Hazatérése után túszként Szamuely Tibor halálvonatára került. Innen csodával határos módon megmenekült, de 1949-ben már nem volt ilyen szerencséje, mert a kommunista rendőrség a lakásáról elhurcolta és a szentesi rendőrségen szó szerint agyonverték, majd az emeleti ablakból félholtan kidobták. Aljas módon azt hazudták, hogy öngyilkos lett. A gyilkosság napján, március 27-én a városban senki sem mert kimenni az utcára. Temetését csak úgy engedélyezték, hogy azon csak leánya, veje és testvére lehetett jelen.

Pest megye 10-es számú választókörzetében – ez Pilisvörösvár és térsége – a neves turisztikai és vendéglátóipari szaktekintély, Károvits Tamás indul a MIÉP színeiben. Károvits Tamás neve régóta ismerős lehet olvasóink számára, hiszen kitűnő és szókimondó elemzéseit időről-időre lapunk is közreadja, emellett pedig az egykori Pannon Rádióban is népszerű műsorokat vezetett. Beszélgetésünkben a képviselőjelölti programján kívül arra is kíváncsiak voltunk, hogy szakemberként mi a véleménye a magyar idegenforgalom és turizmus jelenlegi helyzetéről.

– Mindenekelőtt bemutatkozásra kérném.

– Érettségi után pincér alapszakmát, 1972-ben pedig a Vendéglátóipari Főiskolán üzemgazdász diplomát szereztem, és bejártam a vendéglátás- szakma szinte minden területét, beleértve a vállalati központban való munkát is. Végül, mint éttermi igazgató tevékenykedtem a Novotel Kongresszusi Központ megteremtésében. Családommal 1989- ben megnyitottam vendéglőnket, amelyet tizenkét évig üzemeltettünk, és amely 1993-ban a világ négyszáz étterme közül az első díjat nyerte. Ennek kapcsán kerültem különböző társadalmi és érdekvédelemmel foglalkozó funkciókba. Csak a legfontosabbakat említve: a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke voltam nyolc évig, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja és országos küldöttje. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjaként, valamint az Országgyűlés Turisztikai Bizottságának tanácsadójaként és a Fővárosi Közgyűlés turisztikai bizottságában is dolgoztam – utóbbiban a MIÉP szakértőjeként. Jelenleg a MATUR fővárosi tagozatának elnökségi tagja vagyok és alkalomszerűen tanítok a főiskolán is. Három lányom, hat unokám van, feleségemmel és családommal Isten segítségével boldog családi életet élünk.

A Magyar Igazság és Élet Pártja – a Magyar Megmaradás Közössége támogatásával –Esztergomban (5.OEVK.) a párt Komárom-Esztergom megyei elnökét, az országos elnökség tagját, a 43 éves magángazdálkodót, Szabó Zsoltot indítja a tavaszi országgyűlési választásokon.

–1945 után a kommunisták erőszakkal elköltöztették Esztergomból a megyei intézményeket, sőt Esztergomot még a járási központi státuszából is kifosztották. Mint „klerikális” város, rengeteg hátratételt szenvedett. Mit gondolsz, a megye peremén fekvő város iránt mennyire érezhető a figyelem?

–A baloldaliakra jellemző az a hozzáállás, hogy minden nekik nem tetsző embert és települést megpróbálnak ellehetetleníteni. Komárom-Esztergom megye központja Tatabánya lett, melyet több kis településből tákoltak össze, s jelenleg is a régi kis falvakat lakótelepi részek kötik össze. A megyeszékhely így nem nevezethető sem történelminek, sem szépnek, sem alkalmasnak annak, hogy egy megye központja legyen. Attól, hogy oda költöztették a megyei intézményeket, még Tatabányát senki nem tekinti valódi székhelynek, hiszen több nagy történelmi múlttal rendelkező város is van ebben a megyében. Ezek közül Esztergom a legjelentősebb, de történelme miatt akár Komárom, akár Tata inkább lehetne megyeszékhely, mint Tatabánya. Esztergom iránt az érdeklődés politikai téren megmaradt, s úgy érzem, a 2010-es választáson ez a város bizonyítani fog. Máig a hazai katolikus egyház központjának tekintik a várost, sőt a Fidesznek is egy komoly megyei bázisáról van szó. Komárom-Esztergom megye még mindig az ország legvörösebb régiója, a kivételt csupán Esztergom jelenti. Ebben a városban a keresztény –polgári pártok mindig kimagasló eredményt értek el.