Győri Béla: – Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága egy nyilvános és egy titkos jelentést készített. Eszerint elkerülhető lett volna a cigány emberek halála, ha időben lekapcsolják a sorozatgyilkosokat.

Demeter Ervin: – Igen. Kiderült a vizsgálat eredményeképpen, hogy a kormány az alkotmányos rendet törvénytelen eszközökkel megzavarni szándékozó emberekkel csak retorikában küzd, érdemben nem. Ami olyan tragédiához vezetett, mint ez a sorozatgyilkosság. A Nemzetbiztonsági Hivatalnak rendelkezésére álltak alapinformációk ezen személyek létezéséről, fajgyűlölő beállítottságukról, az ebből adódó aktivitásukról és arról is, hogy fegyvert kívánnak beszerezni. És érdekes módon mindez nem volt elegendő ok arra, hogy érdemi, megelőző munkát végezzenek. Sőt amikor a rendőrség több fegyveresen elkövetett gyilkosság elkövetőit kereste, nem jutott eszükbe, hogy átadják a látókörükbe kerültekről ezeket az információkat. Úgy látjuk, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal csődöt mondott, és a kormánynak azon törekvése, hogy érdemben fellép a szélsőségesekkel szemben, csak retorika, semmi más célt nem szolgált, minthogy az ellenzéket besározza és befeketítse.

Az országos járvány bejelentése számadathoz kötött dolog, amit, hogyha elér a bejelentett H1N1-fertőzöttek száma, be kell hogy jelentsen, és járványként kell, hogy minősítsen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – mondja dr. Kovács László orvosigazgató, a MIÉP elnökhelyettese, Hódmezővásárhely önkormányzati képviselője.

– Ez a heti húszezres megbetegedés?

- Ez egy olyan adat, hogy nincs okunk kételkedni, és abban sincs, hogy ez a H1N1 influenzavírus, leánykori nevén sertésinfluenza, ez valóban egy világjárvány, mint ahogy más influenzavírusok által okozott és földrészeken végigsöprő járványok is nevezhetők világjárványnak. A kérdés pusztán az, hogy a járvány és az ennek kapcsán keltett média tömeghisztéria mennyiben indokolt. Ezen az influenzajárványok terjedésének súlyosságában, szövődményeiben és következményeiben jártas szakembereknek a véleménye is megoszlik. Kétségtelen, hogy ez az új vírus szokatlanul viselkedik elődjeihez viszonyítva, hiszen nem kötött évszakokhoz. Azt már megszoktuk, hogy az influenza A és B vírusfertőzések általában a tél lezajlása után, a kora tavaszi időpontban a fagyos mínusz 15-20 fokos hidegek elmúltával, a téli időszakban legyengült vitaminhiányos szervezetet támadják meg, terjednek könnyebben, különösen a közösségekben. Az volt eddig a tapasztalat, hogy zömében az idősebb és a gyengébb immunrendszerű embereket betegítette meg és szövődményeikkel súlyosbítva, az áldozatait is ebből a korosztályból szedte.

Győri Béla: A csornai választások első fordulója előtt a MIÉP-es plakátokat egy éjszaka mind egy szálig eltüntették, mondhatjuk azt, hogy ez plakátháború, de a valóság az, hogy politikai célú tolvajlás volt. A Jobbikra valakik sokat költöttek most is. A MIÉP ellen, lehet ugyanezek, bármire képesek? Miből telik és kiknek áll érdekében ez az igen költséges plakáthadjárat?

Zárug Péter Farkas: Politológus vagyok, és ha van is gyanúm, annál több rálátásom a pártpénzügyekre, mint amit a pártok megengednek látni, nekem sincs. Az azonban egyértelmű, hogy a Jobbik felmutatása azért fontos plakátolással is, mert az óriásplakátok a választókban azt az érzetet keltik, hogy most már akiknek erre is telik, azok nagyok, erősek, érdemes rájuk szavazni. Valakik erre nagy hangsúlyt fektettek. Valóban jó kérdés, hogy ennek a versenyképes költségeit egy hivatalos támogatás nélküli kis párt miből tudja fedezni. A Jobbik hivatalos válaszát ismerem én is, miszerint részben egy másik párt által az előző választásokon megszerzett állami támogatásból, részben pedig a vállalkozói szférából vannak a Jobbik mögött támogatók. Azonban a Jobbik hallgat arról, hogy kik ezek a vállalkozók, és miközben minden döglődik, honnan van, ha van erre egyeseknek, s milyen mértékű az összeg nagysága? Akkor is jogos a kérdés, ha a világgazdasági válság miatt beszakadt magyar reklámpiacon 40-50%-os árzuhanások vannak.

November 9-én lezárult Ukrajnában az előkampány az államfői posztra, s addigra 16 személy jelentkezését hagyta jóvá a választási bizottság. A jelöltek közt van Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának vezetője, akit sokan a legesélyesebbnek tartanak, valamint legközelebbi konkurense, Julija Timosenko miniszterelnök-asszony. Viktor Juscsenko államfő független jelöltként kíván indulni a választásokon. Az elnökválasztásról, s arról, hogy a KMKSZ kit támogat jelenleg, s mennyire igaz az a hír, ami a sajtóban megjelent, miszerint: a kárpátaljai magyarság Janukovicsot támogatja – Dr. Brenzovics Lászlót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség  (KMKSZ) és Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökét kérdezem.

-Még mielőtt a fő témáról beszélnénk: Ukrajnában prezidentális köztársaság van?

-Fél-prezidentális, ami a prezidentális és a parlamentális között helyezkedik el. Így több az államelnök jogköre, mint pl. Magyarországon. Nálunk, úgy, mint Franciaországban, az elnök és a miniszterelnök egyaránt rész vesz a kormányzásban. A köztársasági elnököt nem a törvényhozás választja így az elnök pártállása eltérhet a parlament többségétől és a miniszterelnökétől.

-Gondolom, nem én vagyok az első és egyetlen, aki megkérdezi öntől, hogy kit fog támogatni a KMKSZ az elnökválasztáson. Mert, ahogy a bevezetőben mondtam, azt lehet olvasni a magyar sajtókban, hogy a kárpátaljai magyarok Janukovics mellett vannak.

-Nem mindenki, ez a hír csak félig igaz. A másik magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) döntött úgy, hogy Janukovicsot fogja támogatni. Nemrég volt a KMKSZ-nek, a kárpátaljai magyarok reprezentatív szervezetének a választmányi ülése, s ott azt a döntést hozták, hogy egyelőre senkit nem támogatunk. Várjuk a fejleményeket.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttei november 6-án, délután Kolozsváron gyűltek össze, hogy döntsenek a szervezet jogi személyként való bejegyzésről, és alapjaitól újjászervezzék azt. A megújult EMNT ismét döntő többséggel választotta elnökévé Tőkés Lászlót. A szervezet ügyvezető elnöke Toró T. Tibor lett, az alelnökök pedig Szilágyi Zsolt, Nagy Pál, Papp Előd, Boros Zoltán és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, aki a helyszínen úgy nyilatkozott: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumból „két játékos” még mindig hiányzik, így továbbra is mindenki a maga útját járja az erdélyi politikában.

- Kedves elnökasszony, ki az a „két játékos”?

- A Székely Nemzeti Tanácsra és a Magyar Polgári Pártra gondoltam. Ez a két szervezet még nem tagja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak.

-Mi van e mögött? Sértődöttség?

- Egy hosszú folyamat eredménye a mostani a helyzet, ami mögött egyéni érdekek, hiúságok, sértődések is állnak. Úgy veszem észre, hogy a rugalmasság – ez nem jelenti az eszmék feladását – is hiányzik a különböző erdélyi-közéleti szervezetek esetében. Olyan megkövesedett álláspontokat hirdetnek egymás ellen és ellenében, melyek kizárják azt, hogy leüljenek egy asztalhoz. Többen a saját szervezetüket próbálják mindenki fölé emelni, így nehéz tárgyalni azokkal, akikkel jobb volna együttműködni, mint párhuzamos utakon haladni.

-November 22-én lesz Romániában az államfőválasztás első fordulója. Milyen események lesznek a kampány finisében?- kérdezem Kovács Pétert, az RMDSZ-es Kelemen Hunor kampányfőnökét.

-A választások előtti utolsó héten természetesen a szavazáson való részvételre és Kelemen Hunor támogatására fektetjük a hangsúlyt. Minden olyan megyében, ahol tömbben élnek a magyarok, megjelennek választási karavánjaink. Jelöltünk pedig megpróbálja kihasználni a médianyilvánosságot, és ott van az összes vitában, melyen az államfőjelöltek vesznek részt. Így tudjuk tolmácsolni minél több magyar felé, hogy mi az igazi tétje a választásnak.

-Mi a tétje az indulásnak? Hiszen sokan mondják: nincs esélye bekerülni Kelemen úrnak a második fordulóba.

-Ezt a „magyar” kishitűséget jó lenne végre magunk mögött tudni. Ha minden magyar választópolgár elmenne szavazni, és a jelöltünket támogatná, akkor Kelemen Hunornak lenne esélye bejutni a második fordulóba. Itt az idő, hogy felmutassuk a romániai magyar közösség erejét, és november 22-én bebizonyítsuk a magyar összefogás sikerét. Azt próbáljuk tudatosítani támogatóinkkal: annyian vagyunk, amennyien most vasárnap az RMDSZ jelöltjére szavazunk.

2009. október 23-án Kézdivásárhelyen a délutáni megemlékezés a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd a több száz fős tömeg a Függetlenség utca előtti kis parkba vonult a céhes város önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezete és az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság által a felső-háromszéki mártíroknak állított emlékműhöz. Az ünnepségen alkalmi verseket szavalt Róth-Balázsi Hunor egyetemi hallgató és Szilágyi Árpád volt politikai fogoly, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke, s közreműködött a Tanulók Klubjának fúvószenekara. Az ő kálváriájáról, s arról, hogy ma a fiatalok mennyit tudnak arról, hogy 1956-nak voltak erdélyi hősei is, Szilágyi Árpád urat kérdezte Medveczky Attila.

Bobory Zoltán költő, író, szerkesztő a Vas megyei Rum községben született 1946. november 11-én. Népművelő, a Vár című irodalmi és közéleti folyóirat felelős szerkesztője. A Szent István Művelődési Ház igazgatója, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke és a Hóman Bálint Keresztény Népfőiskola vezetője. Megjelent kötetei: Értékeink vonzásában (próza, 2002), „Lelkek és göröngyök” (próza, 2004), Elár(v)ult csillagképek (próza, vers, 2006), Tenyeremből hó hull (vers, 2007), Vonókéssel eleven fát (vers, 2009).

-Mielőtt pályafutásáról, költészetéről, a Vár c. folyóiratról, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetségről és a Hóman Bálint Keresztény Népfőiskoláról esne szó, beszéljünk arról, hogy miért támogatta az ún. mártélyi kezdeményezést? Hiszen ön volt a Magyar Megmaradás Közössége székesfehérvári konferenciájának házigazdája.

- Talán szerénytelenségnek tűnhet, de amit Mártélyon megfogalmaztunk, azt jómagam a rendszerváltásnak nevezett őrület óta állandóan hangoztatom, mégpedig azt, hogy a valódi jobboldali erőknek össze kell fogni. Az igazi és hiteles nemzeti erők összefogása nélkül el fog veszni a magyarság. Nagy tisztelője vagyok Csurka Istvánnak, Dr. Kovács Lászlónak, a MIÉP elnökhelyettesének pedig osztálytársa voltam. Laci a mai napig nagyon jó barátom. Annak idején felháborított, amikor a MIÉP-et kiejtették a Parlamentből. Ezek a tények is közrejátszottak abban, hogy támogattam a mártélyi kezdeményezést. Soha nem voltam párttag, de úgy vélem, hogy az összmagyarság ügye iránt sokkal jobban elkötelezett vagyok, mint egynémely magát nemzetinek mondó pártnak a tagja.

Meghalt Fekete János, az MNB első elnökhelyettese, legalábbis ez volt az utolsó titulusa, amit a Nemzeti Banknál viselt. Innét ment nyugdíjba. De 90 éves koráig itt-ott még azért tevékenykedett. Boros Imre közvetlen munkatársa volt ennek a hírhedt embernek.

Boros Imre: A közgazdasági egyetem pénzügyi szakán végeztem, a Nemzeti Bank ösztöndíjasa voltam az egyetemi tanulmányok alatt, a Dr. Hágelmayer István és Réz professzoroknak a tanítványa. A Nemzeti Bankhoz kerültem, a devizakereskedelmi osztályra, majd annak ’81 és ’88 között a 18 éves nemzeti banki szolgálatom végéig a vezetője voltam.

– A Népszabadság október 29-én úgy emlékezett Fekete Jánosra, hogy tevékenységét máig vitatott tevékenységként emlegeti. Szép tőlük, bár kissé enyhe ez a kifejezés egy olyan emberre, akinek oroszlánrésze volt az ország eladósításában.

- Ott voltam már az MNB-ben, amikor a bank 50 éves évfordulóját ünnepeltük. 1974-et írtunk. Akkor lett a nagytekintélyű elnök, László Andor éppen 60 éves és így megkérdezte tőle a főnökség, hogy maradna-e, mert nagy szükség lenne rá. Mondta, hogy igen, egy pár évig még tud maradni. Ezután tértek rá csak arra, hogy forrásokat kéne nekünk is felvenni a gazdaság fejlesztéséhez, mert Nyugaton állítólag lehet. És a korrekt László Andor figyelmeztetett, hogy az adósságnak az a baja, hogy vissza is kell fizetni, és ma nem látja azokat a fejlesztési terveket, amiből vissza lehetne fizetni a felvett kölcsönöket. Mi történt? Az ígéretek ellenére 1 hónapon belül nyugdíjazták László Andort. Így került oda elnöknek Tímár, aki korábbi miniszterelnök-helyettesként ezt az egészet egy kicsit bukásnak érezte, s így maradt Feketére ennek intézése, aki ennek a kérésnek gátlástalanul eleget tett. 1974-ben sebtében megtörtént az első komoly hitelfelvétel.