Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Interjú

Munkavállalók koldusboton

E-mail Nyomtatás


A munkástanácsmozgalom a magyar munkások utolsó nagy lázadása volt a kommunista uralom ellen. A szovjet hadsereg 1956. november 4-ei bevonulását követően sokáig a forradalom vívmányai mellett kitartó munkástanácsok egyedül képeztek politikai ellensúlyt a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánnyal szemben. A munkástanácsok születésnapja alkalmából Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnökével beszélgettem.

 

-Kedves Elnök úr! Először egy kis múltidézés. 1956. november 4-én a szovjetek erős ellenállásba ütköztek a budapesti munkáskerületekben, Kőbányán és Csepelen, illetve ipari központokban is, mint Sztálinváros, Ózd és Miskolc. Ezeket a településeket pedig úgy ismerjük, mint szocialista, kommunista városokat, kerületeket. Szinte a mai napig ezeken a helyeken erős az utódpárt. Mi ennek az oka?

 

-1956-ban csupán két éves voltam, így nincsenek emlékeim azokból az időkből.(csak egy emlék foszlány, amelyben a húsbolt előtt a sárban rugdossák az emberek a pát titkárt) Felnőtt fejjel több ’56-os hőssel beszélgettem, és ismerem az ide vonatkozó szakirodalmat is. Arra lehet következtetni: a kádári konszolidáció folyamatának elindításakor különleges figyelmet fordítottak az ellenállás főbb helyszíneire. Több mint 30 év alatt volt ideje a hatalomnak arra, hogy ezeket a munkástelepüléseket „megreformálják”, az ottani ’56-os hangadókat kiiktassák a közéletből, s helyükre megbízható, rendszerhű pártkatonákat ültessenek. Tehát egy átnevelésről volt szó. Így ezekben a térségekben megkapaszkodhatott a kommunista hatalom. Az ott lakók többsége azt gondolja, hogy a Kádár-érának köszönheti a legtöbbet. A rendszerváltás politikai szabadságjogokat hozott, de a „gödör fenekéig”, odáig, ahol ezek az emberek élnek, nem nyúlnak le a demokratikus alapjogok. Óriási a munkanélküliség az ön által említett településeken, s ez is az oka annak, hogy többen visszasírják a Kádár-korszakot.

Bővebben...
 

Az elkótyavetyélt Postapalota, avagy mennyit ér egy kézbesítő munkája?

E-mail Nyomtatás


2009. október 10-én 10 órai kezdettel tüntettek a Miniszterelnöki Hivatalnál és a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál a postai dolgozók. A követelésekről, a postaliberalizációról és a Postapalota körüli botrányról Tusz Ferenccel, a Kézbesítők Szakszervezetének elnökével és Vörös Lajos alelnökkel beszélgettem.

 

-Vegyük végig a követelési lista pontjait. Az első helyen a 2013-as hazai postai piacnyitás ellen tiltakoznak. Itt egy EU-s megállapodás ellen is fellépnek? Ugyanis az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 2009. január 1-jei határnap helyett két évvel későbbi időpontig, 2010. december 31-ig számolná fel a meglévő állami monopóliumokat a postai szolgáltatások területén. Az új tagállamok további két év türelmi időt kapnának a piacnyitásra.

 

Tusz Ferenc (T.F.): Mi az EU-s megállapodás felülvizsgálatát kérjük a miniszterelnöktől. Vannak, akik azt mondják, hogy a piacnyitással magasabb színvonalú szolgáltatásokat kapnak az emberek. Nem hiszem, hogy a jelenleg, a Magyar Posta Zrt.-nél dolgozóknál valaki jobban el tudná látni a postai feladatokat, hiszen ők ismerik az adott területet, a helyi szokásokat. S ezért azt gondolom, hogy maradjon állami kézben a Magyar Posta. Mi igenis ellene megyünk az EU ezen szabályának. De nem csak mi, hanem már az angolok és a franciák is.

Bővebben...
 

A múltat végképp eltörölni!

E-mail Nyomtatás


– Mi a hitvallása a Konzervatív Körnek?
– kérdezzük dr. Bogár Lászlót:

 

– A konzervatív kifejezés az elmúlt évszázad során negatív színezetet kapott, mint a maradiság. Ez a modernitás elbeszélési rendszere a maradiság szinonímájaként kezeli a kifejezést is, és ez persze egyfajta nyelvi háborút is jelöl.

 

– A (nem)létező szocializmus idején kifejezetten pejoráló jelző volt.

 

– Ebben ugyanazt a küzdelmet kell felfedeznünk, amely egyébként végigkíséri az elmúlt kétszáz évet, a francia forradalom óta állandóan izzik a rejtett háború, ami értelmező hatalmi háborúság a különböző erők között. Ez jellegzetesen egyfajta hamis értelmezési logika, itt 23-a után látnunk kell, hogy 56-tal kapcsolatban is egy iszonyú erejű nyelvi háború is zajlik. S a történeti eseményekre is igaz ez, hogy mögöttük felsejlik egy nyelvi értelmező háború. Azt szeretném bizonyítani, hogy a konzervatív kifejezés hagyomány, és ez a kulcsszó, hogy hagyomány, az ahhoz való visszatérés. Amikor a bolsevizmus indulója, az Internacionálé úgy fogalmaz, hogy a múltat végképp eltörölni, akkor ez a létező legsötétebb emberi törekvést jeleníti meg. Aki a múltat el akarja törölni – és ebben az értelemben számomra történelmileg a jakobinus, a bolsevik meg a mai neoliberális globálnyik ugyanazt jeleníti meg, ha egymás között történelmileg vannak is konfliktusaik, láthatólag a törekvésük lényegüket illetően azonos irányba mutat, és ezt éppen az Internacionálénak az előbb említett sora fejezi ki, azt a hagyományt, a minden emberi közösség alatt lévő, végtelen mélységben lévő kulturális hagyományt akarja eltörölni.

Bővebben...
 

Harmadik Magyar Köztársaság - Interjú Szűrös Mátyással

E-mail Nyomtatás


Október 23-án volt 20 éve, hogy Szűrös Mátyás kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

 

– A nemzethez szóló rövid üzenetben arról szóltam, azt kívántam, hogy ez a köztársaság legyen hosszú életű, és boldogabb elődeinél.

 

– Hát, ami a hosszú életet illeti, 20 évet mindenképpen megélt. Hogy boldogabb lett-e, afelől erős kétségeim vannak.

 

– Az első köztársaság – a Károlyi Mihály-féle – tragikomikus körülmények között született, és pár hónapig élt. Az 1946-os köztársaság Vorosilov és hadserege árnyékában született. Nem egészen két évig létezett. Ez a harmadik köztársaság 20 éve él, létezik, hat, és talán a rendszerváltásnak ez a legbiztosabb pontja. Bár a történelmi folytonosságról zajlik vita. Nos tehát ilyen értelemben gondolom én, hogy azért végül is abból, amit akkor kívántam, 20 évvel ezelőtt, volt ami bekövetkezett.

Bővebben...
 

Multik, vámügyek és egyéb nyalánkságok

E-mail Nyomtatás


– Boros Imre tárca nélküli minisztert kérdezzük, igaz-e a hír, hogy egyetlen hazánkba települt multit sem számoltak fel, csak hazai cégeket?

 

– Ez az igazság. Mondjon nekem valaki egy komoly multit, akit fölszámoltak. Jól megy a dolguk, mint a nótában a juhásznak. 2003 óta felszámolási és csődrekorderek vagyunk. Ezer cégre vetítve nálunk számolják fel a legtöbb céget. De ezek mind magyar, belső tulajdonú cégek. Szigorúan.

 

– S ezzel fokozatosan emelkedett a hivatalos munkanélküliek aránya is?

 

– A munkanélküliek aránya emelkedik, ráadásul ezzel a számmal még vissza is él a hatalom. Fontos mutató ugyan, de ennél lényegesebb, hogy Magyarországon az úgynevezett aktivitási arányszám rendkívül alacsony. 100 emberből 38-nak van munkahelye, Csehországban 47-nek, a németországi Baden tartományban, amely hozzánk hasonló nagyságú, 52-nek. Tehát minden száz emberből ennyi fizet adót. Nálunk a hivatalos munkanélküliek száma most már 10% alá van kozmetikázva. Gyakorlatilag azonban 10% fölött van már, érdemes kozmetikázni, mert egy tized százalék is 3800 embert jelent.

Bővebben...
 

Helyrehozható-e egy könnyű kis fogyókúrával az összeomlott egészségügy?

E-mail Nyomtatás


A válságos helyzetről két olyan főigazgatót is megkérdeztünk, akik egyáltalán nem vádolhatók jobboldali elhajlással. Dr. Repa Imre, a kaposvári Kaposi Mór Kórház főigazgatója. A professzor úr Molnár Lajos és Horváth Ágnes az ún. reform támogatója volt – korábban. Dr. Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter (MSZP), a veszprémi kórház főigazgatója. A két főigazgató ma már nyíltan beszél. Telefonon kerestem meg a közismert orvosokat. Elsőként dr. Kovács László főorvost, a MIÉP elnökhelyettesét hívtuk.

Bővebben...
 

Bösztörpusztáról

E-mail Nyomtatás


– Dr. Móri Antal, a MIÉP képviselője Báránd községben él, főállatorvos és Bösztörpusztáról beszélgetünk, jelesül arról, hogy a távoli, szép Biharba hazatérve, milyen élményeket összegzett magában?

 

– Rendkívül pozitív élményben volt részünk népes családommal. Két leányommal és négy unokámmal együtt vettünk részt a három napon. Mi Dömsöd közelében szálltunk meg egy fogadóban és onnan utaztunk ki minden reggel Bösztörpusztára. Én tavaly is ott voltam a Kurultájon. Sokan voltunk magyarok ezen az összejövetelen. Engem az fogott meg elsősorban, hogy rendkívül kulturált volt a közönség, valamint a tisztaság. Nem láttunk fákat, bokrokat letörve. Ez lehet, hogy másnak nem olyan fontos, de ebben a szétroncsolt környezetben, ahol szemét, piszok borít mindent, és a földön fetrengő alkohol, vagy kábítószer hatása alatti embert, legfeljebb arrébb rúgják, szóval ahol a liberalizmus kártétele ekkora, igenis meg kell említeni, hogy Bösztörpusztán ez másképp volt. A család egybehangzóan úgy döntött, hogy jövőre is ellátogatunk Bugacra, mert ott lesz a Kurultáj 2010-ben. És volt még egy döntő érv az ujrázás mellett. Nagyon egyívású társaság volt jelen, az előadások színvonala is megfelelőnél jobbnak minősíthető.

Bővebben...
 

A középszerűség kora - Beszélgetés dr. Bíró Zoltán irodalomtörténésszel, az MDF első elnökével

E-mail Nyomtatás


– 1979-ben rendezték meg Lakiteleken a fiatal írók találkozóját. Ez a „Lakitelek” mennyiben volt előzménye az 1987-es „nagy Lakiteleknek”?

 

– Abban az értelemben volt előzménye, hogy itt is lehetett hallani ellenzéki hangokat és abban az értelemben, hogy Lezsák Sándor vállalkozó szelleme és szervezőkészsége mindkét rendezvényben fontos szerepet játszott. Ugyanakkor nem volt a ’87-es találkozó a folytatása a 8 évvel ezelőtti írókonferenciának. Azért sem, mert az utóbbi szereplői főleg fiatal írók voltak, s ideológiai szempontból nem volt annyira homogén az akkori társaság, mint az 1987-es. Igaz, akkor is jelen voltak az ún. urbánusok, de ottani szerepük marginális volt. Meghívtuk Vásárhelyi Miklóst, aki nem jött el, Konrád Györgyöt, aki eljött. Tudtuk róluk, hogy más platformon állnak, s nem is olvadtak be a népiek körébe. 1979-ben viszont egy fiatalos szembenállást tapasztalhattunk a hatalommal szemben. A fiatal írók találkozója azért volt fontos mozzanata a rendszerváltás előtti szellemi „csatasorozatnak”, mert egy nagyon hosszú küzdelem, alkufolyamat után jöhetett csak létre és hatalmas visszhangja volt. Nem csak itthon, hanem a magyar emigráció körében is. Például Bécsben is megjelent erről egy híradás.

Bővebben...
 

A kormány egymás ellen játssza ki a vasutasokat

E-mail Nyomtatás


Régi igazság, hogy a vasút az ország vérkeringése. Most úgy látom, ebben a vérkeringésben torlódást akarnak okozni, rögképződést, ami infarktushoz vezet. Ki akarják véreztetni a vasutat? Ezért kerestem meg Bárány Balázst, a VDSZSZ alelnökét. 2000 km vasúti vonalat akarnak megszüntetni. Erről nyilván ön is értesült.

 

– Persze, hogy értesültünk róla, és tiltakoztunk is. Összehívattuk a vasúti egyeztető bizottságot, de csak 4-ére tűzték ki a tárgyalást, mert a miniszter egyéb bokros teendői mellett már csak ezt a napot tudta kijelölni magának. Már arra is gondoltunk, hogy helyfoglalási engedélyt kérünk a minisztérium elé sátrat verünk, és amikor a miniszter int az ablakából, betódulunk. Modortalannak tartom, hogy amikor ilyen jelentős gondok feszítik a vasút háza táját, háromszor is időpontot kell módosítani, mert Molnár Csaba nem ér rá. Bismarcktól tudjuk, akkor kell egy dolgot komolyan venni, amikor azt hivatalos helyen cáfolják. A szárnyvonalak megszüntetése örökzöld.

Bővebben...
 

Nie kommt es besser

E-mail Nyomtatás


Dr. Kovács László MIÉP-elnökhelyettes
az egészségügy költségvetéséről

 

– Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint az ideihez képest több pénzhez jut a magyar egészségügy.

 

K. L.: Aha. Nyilvánvaló, hogy maradt igaz tételnek az ezermilliárdos összköltségvetési elvonási terv. Most innentől számoljunk vissza. Az önkormányzatok lesznek a legnagyobb vesztesek ebben a költségvetésben. De az önkormányzatok működtetik az egészségügyi intézmények 90%-át. Műszerellátás, fűtés, élelmezés, karbantartás meg miegyéb. Eddig is nyomorogtak az önkormányzatok, és ilyen körülmények között kellett gondoskodni a rendelőintézetekről és a kórházakról. Az egészen bizonyos, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális „ágazat” a vártnál nagyobb megszorításokra kényszerül. Itt van az eb elhantolva, lehet, hogy a költségvetési keretből az egészségügy címszó alatt több pénzhez juthat néhány kórház, de a kérdés rosszul van feltéve. Ez a kormány akkor is hazudik, ha kérdez vagy válaszol. Az egészségügy szerkezetének átalakítását ígérik. Egyben biztos vagyok: az OEP finanszírozási kerete nemigen változik. A 130-140 egészségügyi intézményből szerkezetátalakítás címen 30-40-et bezárnak.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség