– Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány első kultuszminisztere értelemhez és szívhez szóló, nagyívű előadást tartott Bösztörpusztán. Tanár úr miről szólt az egybegyűltekhez?

 

- Előadásom címe – Trianon igazi okai. De mielőtt erről beszélnék, hadd mondjam el: megdöbbentett, hogy erről a nagyszerű gyülekezetről, több mint százezer ember mozgott ott három napon keresztül – hallatlan fegyelmezetten, kulturáltan és egyértelmű érdeklődéssel, a teljes magyar sajtó egyetlenegy szóval, egyetlenegy betűvel nem emlékezett meg. Ez a tudatos elhallgatás félelmetes. Ez sötét árnyékot vet a közeljövőre is. A sajtó magatartásával ellentétben én nagy reményeket fűzök a Magyarok Szövetségéhez, illetve az ő munkájukhoz. Vukics Ferenc őrnagynak és „csapatainak” nincsenek politikai eszközei. De gondoljuk meg, hogy ott, a puszta földön, Bösztörpusztán, Kunszentmiklóstól néhány kilométerre, szóval ezen a végtelen pusztán több mint százezer ember jött össze. Tehát nemcsak a Madonna-koncert, és Sziget happening vonzza a fiatalokat, lényegében sokkal nagyobb létszámban jelentek meg itt, ezen a találkozón.

Alexa Károly egyetemi oktató, szerkesztő, irodalom-és művelődéstörténész 1945-ben az ausztriai Radstadtban született. 1979-ben a Mozgó Világ munkatársa. Legutóbbi kötetei: A magyar polgár és a magyar író, Quodlibet; Életünk és irodalmunk, Jézus mosolya, Hírnapló. A Vas megyei Életünk főszerkesztője.

 

 – 1945-ben Ausztriában születtél. Rossz volt az iránytű, hogy családod nem nyugatra, hanem keletre költözött?

 

 – Édesapám magyar katonatiszt volt, s egységével nyugat felé vonult. Bizonyos „kanyarokkal”. Erősen érdekükben állt, hogy amerikai és ne orosz fogságba essenek. Édesanyám pedig szíve alatt hordozva engem ment utána. Egy Salzburg-közeli településen, egy várban, Radstadtban születtem. Apám amerikai fogságba esett, és másfél év után – viccesen szólva kalandvágyból – hazajött a család Magyarországra. Valójában: hazaszeretetből. Negyvenöt éves voltam, amikor a szülőhelyemre visszakerültem, és az anyakönyvből meggyőződhettem, hogy tényleg vagyok. A napokban találtam meg édesanyám levelét – Steyrből 1945 végén „a Mennyországba” –, amit a nevemben írt a „jó pesti Mikulás Bácsinak”. Meleg „hálóingecskét” és azt kértem, hogy az „én jó Édesapám hamarosan szabad legyen”.

– Vendégünk dr. Duray Miklós. Tisztelettel köszöntöm. Tehát, milyen a hangulat? 

– Nincs különösebb jellemzője a pozsonyi hangulatnak – ha egyáltalán lehet közhangulatról beszélni Pozsonyban, egy ilyen heterogén városban.

 – Heterogén város Pozsony?

 – Igen, mert itt eredeti pozsonyiak már alig élnek, rengeteg a beköltözött. Megváltozott teljesen az elmúlt évtizedek alatt a város arculata. Általában gyökértelen emberek élnek itt, meg olyanok, akik az új honfoglalás hullámához tartoznak.

 – Mennyi most a magyar?

 -Nagyon kevés, kb. 4%.

 – Valamikor háromnyelvű város volt.

 

Baksa László, Tök polgármestere régóta helyben élő református családból származik. Eredetileg autóvillamossági műszerész, majd autófényező vállal-
kozóként dolgozott.  De volt harangozó is. Négyszer választották meg polgármesternek. A MIÉP megalakulása óta a párt tagja.

A Magyar Fórum megkereste Tök polgármesterét, a MIÉP-es Baksa Lászlót.

– Komárom-Esztergom megye az egyik leghátrányosabb helyzetű megye, ami a foglakoztatást illeti. Annak idején nagy és erős ipar jellemezte, mostanra  az üzemek  nagy része bezárt,  a bányák már régebben, s akik fölvásárolták a valamikori nagy cégeket,  most  sorra becsődöltek. Csak a mi régiónkban, Dorog-Esztergom környékén 2-3 ezer munkanélküli lett az utóbbi 2-3 hónapban. A Suzuki csökkentett létszámmal vegetál, a Sanyo teljesen bezárt. Családokról van szó, ismerek olyan házaspárt, melynek mindkét tagja a Suzukinál dolgozott és  megszűnt a munkahelyük. Ha 300 ezer forintja volt a családnak egy hónapban, az most lecsökkent 70 ezerre, ebből fizetik a részleteiket a házra, autóra, élniük kell, gyerekeik vannak.  A fő probléma, hogy semmiféle alternatíva nincs, munkanélkülisegélyen tengődnek az emberek. Az SZDSZ-es belügyér Kuncze által meghonosított  megélhetési bűnözés nagyon lábra kapott, és az a baj, hogy a közbiztonság a nullával egyenlő –panaszolja Szabó Zsolt, a MIÉP tokodaltárói önkormányzati képviselője.

Lukács György Poroszlón 8 embert főbe lövetett

Tóth Lajossal, a MIÉP V. kerületi önkormányzati képviselőjével beszélgettünk.
– Képviselő úr! A fáma szerint a Lukács György Archívum támogatásáról döntött a jobboldali többségű V. kerületi képviselő-testület.Valóban?
– Budapesten, a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Belgrád rakpart 2. számú ház V. emeletén lakott 1945 őszétől haláláig Lukács György zsidó származású, marxista gondolkodó, kommunista politikus. Egykori lakásában működik 1972-től a nevét viselő archívum, amely egyaránt végez kutatási, hagyatékgondozási és kiadási tevékenységet. A gyűjteményt egy kuratórium gondozza. A képviselő-testületnek azért kellett ezzel foglalkoznia, mert lejárt a bérleti szerződés. A proletárdiktatúra egyik legbizarrabb alakja volt Lukács György közoktatásügyi népbiztos, az ő halála után alakították át a lakását gyűjteményének őrzésére.

Fizetésképtelenné vált a Hiller István vezette oktatási tárca a minisztérium büdzséjét érintő sorozatos zárolások miatt. A helyzet odáig fajult, hogy már a hallgatók után járó képzési normatívát sem tudják kifizetni, és több felsőoktatási intézmény csak létszámleépítéssel képes biztosítani fennmaradását. A válsághelyzetről dr. Kis Papp Lászlót, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanárát, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnökét kérdeztük.

Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét az európai parlamenti választásokon elért felvidéki magyar eredményről kérdeztük.
-Elnök úr, hogyan értékeli a felvidéki eredményt?
- Sikerként értékelem a választási eredményt, és a sajtó is arról ír, hogy a magyarok jól szerepeltek a választásokon. Köszönjük mindenkinek, hogy részt vett az európai parlamenti választásokon. Köszönjük az MKP választóinak, hogy szavazataikkal megerősítették a szlovákiai magyarság európai képviseletét. Az MKP-t többen választották, mint a 2004-es európai parlamenti választásokon. A 13 szlovákiai mandátumból kettő az MKP-é. Európai parlamenti képviselő marad továbbra is Bauer Edit, akit Mészáros Alajos kísér Brüsszelbe. Az MKP 93 750 szavazattal és 11,33%-kal a harmadik legerősebb politikai erő az EP-választásokon.

Százmilliárd forintos vagy azt meghaladó mértékű kára is lehet a magyar mezőgazdaságnak az idei aszály miatt - jelentette ki Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatója a Magyar Fórumnak. - Ebben a helyzetben mit követelt a Magosz a kormánytól?