A Kincsem Rádió interjúja Für Lajossal
- Für Lajos egykori honvédelmi minisztert, egyete-mi tanárt kérdezem: Meghalt egy magyar katona Afganisztánban -  Nemes Krisztián  32 éves százados feladata végrehajtása közben vesztette életét, amikor eddig tisztázatlan körülmények között robbanás történt. Õ az afganisztáni misszió második magyar halálos áldozata. Mit keresünk mi Afganisztánban miniszter úr?
- Azt hiszem semmit, ha arra gondolt, hogy mi, magyarok, mit keresünk ott. Hogy ezek a magyar katonák viszont kinek a parancsára vannak ott, azt meg úgyis tudjuk. Nem Sze-keres Imre persze az, aki ezt a parancsot kiadja, hanem ezt egészen másutt adták ki sajnos. Ott vannak teljesen érdektelen, teljesen értelmetlen, számunkra messze idegen területen, és sajnos eljön az, ami minden fegyveres szolgálatnál elő szokott fordulni, hogy a katona meghal valamiben. Tragikus. És még egyszer megismétlem: nekünk ehhez a küldetéshez nincs az égvilágon semmi közünk, és nem fűz hozzá bennünket semmiféle érdek.

Futtatók, hajtók, idomárok, lovasok, lovászok, tenyésztők, fogadók, versenyrendezők, fogadásszervezők és a lósport iránt szimpátiát érző állampolgárok élőlánccal demonstráltak, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tervei között szerepel a Kincsem Park azonnali bezárása, ingatlan célú hasznosítása és a lóversenyzés megszüntetése. A lóversenyzés melletti fellépésről Horváth Zalánnal, a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület ügyvivőjével beszélgettünk. 

Létében veszélyezteti az egyházi gyűjteményeket, hogy 2005 óta kevesebb, mint a felére csökkent az egyházi fenntartású múzeumok, könyvtárak és levéltárak állami támogatása - tájékoztatott Egerben az Egyházi Könyvtárak Egyesületének (EKE) elnöke - írta a Keresztény Élet. Az egyesület működéséről, a felbecsülhetetlen értékű vallás-és kultúrtörténeti gyűjtemények támogatásáról dr. Gáborjáni Szabó Botond, az EKE elnöke nyilatkozott.

- Életveszélyesen megfenyegették Drávapiski polgármesterét, Mali Zoltánt.  Polgármester úr! Hogyan történt?
- Múlt hét hétfőn megjelent itt az irodámban három úriember. Én viszonylag nagydarab vagyok, de nem éreztem magam jól a bőrömben, mert elég picinek tűntem mellettük. Bejöttek az irodámba, megpróbáltak presszionálni. A családommal, a feleségemmel próbáltak zsarolni. Az irodámban éppen tárgyaltam egy befektetővel. 30 év óta talán ő volt az első, aki azt mondta, hogy üzemet épít a községben. Azonnal fölállt és elment, itt hagyott bennünket, miután meglátta ezeket az embereket. Elég kellemetlenül éreztem magam, de azt gondolom, hogy kellő bátorsággal egyelőre sikerült megfékezni őket.

Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere volt a házigazdája  a  Polgármesterek VII. Világtalálkozójának, ebből az alkalomból kereste meg a Magyar Fórum.

Interjú dr. Mánya Kristóf gyermekgyógyász osztályvezető főorvossal, aki a kórházvédők szóvivője
- Főorvos úr, mi a helyzet Egerben, van szabadságharc, vagy nincs már?
- A július 1-jei tüntetésen, a Dobó téren fontos állomásához érkezett az a kórházvédő folyamat, ami jelentőségét tekintve messze túlmutat Eger határain. Arról van szó, hogy a magyar egészségügyi dolgozónak, a magyar munkavállalónak, a globalista vállalkozásoknak kiszolgáltatott embernek van-e esélye még a törvényes munkaszerződés kötésére, van-e esélye, hogy ne rabszolgaként foglalkoztassák, van-e esélye egy városnak arra, hogy az adóforintjaiból fönntartott kórházat magának megtartsa.

1948 tavaszán indították meg döntő rohamukat az egyházi - köztük a szerzetesi - iskolák ellen. A miniszter közölte, hogy az Országgyűlés az egyházi iskolákat államosítja. A kommunista párt által irányított propagandaszervezet az egész országot elárasztotta népnevelőivel. Az egyházi iskolák elleni pergőtűz szünet nélkül folyt a sajtóban, rádióban; tömeggyűléseken zajlott az agitálás (egyben megfélemlítés); a szerzetesi gimnáziumok ócsárlása, a szerzetesek, apácák becsmérlése, iskoláik reakciós voltának bizonygatása. Ezek mellett az egyik legfőbb vád: a szerzetesek sohasem foglalkoztak a néppel, hanem csak az úri rétegek gyermekeivel. Az 1948. évi 33. törvény rendelkezett az iskolák államosításáról. Az egyházi iskolákat korábbi fenntartóitól erőszakosan elvették. Ingatag indoklással, hamis, félrevezető érveléssel. Az államosítást konkrét kommunista hatalmi-pártpolitikai célok motiválták. Hiszen minden tekintetben mo-dernek voltak a szerzetesi általános és középiskolák, s a szerzetesek által vezetett tanító-, tanítónő- és óvónőképző intézetek.

Tízéves a Magyar Koalíció Pártja
Dunaszerdahelyen ünnepelte a Magyar Koalíció Pártja (MKP) fennállásának tizedik évfordulóját. Ennek kapcsán Csáky Pállal, az MKP elnökével beszélgettünk

Kárpátalja megoldást vár
Kövér György jól ismeri a kárpátaljai magyarság helyzetét, körülményeit, hiszen eddigi életének túlnyomó részét a Szovjetunióban, illetve Ukrajnában volt kénytelen eltölteni. Az általános és középiskolát Ungváron végezte, majd a lembergi egyetemen szerzett diplomát légi-geodézia szakon. Bejárta Közép-Ázsiát, Szibériát és Mongóliát, öt évet dolgozott az északi sarkkörön túli Csutokán. Miután a 80-as évek végén visszatért Ungvárra, egyik szervezője és alapítója lett a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének. A 90-es évek elején a KMKSZ jelöltjeként megválasztották Ungvár alpolgármesterének. 2007-ben megkapta a magyar állampolgárságot, de a határ menti Záhony lakójaként továbbra is tevékeny résztvevője a kárpátaljai magyar közéletnek. Tagja a Délalföldi 56-os vitézi rendnek.