Körtvélyessy Zsolt színművész
- Édesapád őrnagyi rangban szolgált a II. világháború végéig. Ez a tény később megnehezítette a család életét?
- Édesapám egyedüli "bűne", hogy katonatiszt volt, ezért 1949-ben három év börtönbüntetésre ítélték. A családot - szerencsére - nem hurcolták meg, csupán néhány évre "száműzték" Érdre. Édesapám egy tősgyökeres felvidéki család gyermekeként 1898-ban, Eperjesen látta meg a napvilágot. 1920-ban áttelepedett Magyarországra. Három évig az orvosi egyetemen tanult, méghozzá olyan híres professzoroknál, mint Korányi Frigyes és Lenhossék Mihály. Az orvosit nem tudta elvégezni, ezért a katonatiszti főiskolára jelentkezett.

Május 1-én a kivonulókra voltunk  kíváncsiak, azokat kérdeztük, akik Gyurcsányra gerjednek.
- Hogy tetszett Gyurcsány beszéde?

Ötsoros levélben köszönte meg Medgyessy Péter munkáját Gyurcsány Fe-renc, akit elődje az utóbbi időben rendkívüli hevességgel bírált. Medgyessy tavaly 11-szer látogatott külföldre, öszszesen 12 millió forintért. Többek között szónokolt Indiában és Vietnamban, a Magyar Köztársaság kormánya képviseletében. A miniszterelnök felkérésére utazott Borisz Jelcin elnök moszkvai temetésére, Tiranában pedig a Balkán jövőjéről beszélt.  A 2004-ben megpuccsolt "szigorúan titkos" miniszterelnök szeret jó szolgálatokat tenni. Ezek egyike volt az elmúlt (rövid) időszakban, hogy megpróbálta röviden összefoglalni utódjának munkásságát. Márpedig Gyurcsány a kritikát nem szereti.

Hiteles források szerint negyedmillió magyar tüntetett Budapesten a Hősök terén 1988. június 27-én, Szent László napján. Tüntettek a magyarok az erdélyi falurombolás ellen, a magyarok jogfosztása ellen, a Ceausescu-féle diktatúra ellen. Azóta sok víz folyt le a Tiszán és a Dunán, és hígul az emlékezetünk. Érdemes tisztelegve e nap előtt megállni, annál is inkább, mert a közeljövőben a Nagy Erdélyi Tüntetés szervezőbizottsága konferenciát tart Budapesten, és ezzel megkezdi az előkészületét a 20. évfordulóra. A tervezett tüntetés szervezését Csurka István, a MIÉP, a Magyar Út és a korabeli együttműködők és szervezők vállalják. A közelgő 20. évfordulón a spiritus rectort kérdezzük, hiszen a gondolat Dénes János, a Nagy-budapesti Munkástanács egykori tagjának szívéből, agyából pattant ki.

A műsor két részletben megtekinthető az alábbi webhelyen

Április közepén hat szlovákiai magyar szervezet - MKP, Csemadok, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ), Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Via Nova ICS - helyi vezetősége tartott munkamegbeszélést a felvidéki Komáromban, ahol a járási koordinációs bizottságok létrehozásáról tárgyaltak. A készülő oktatásügyi törvény nemzetiségi iskolákat érintő intézkedései ellen a szervezetek és a szülők közös erővel kívánnak fellépni, és tiltakozó akciókat készítenek elő. A készülő oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásokról Pék Lászlót, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét kérdeztük. Elnök úr kérem, mutassa be olvasóinknak a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét.

Az oroszok az államadósság fejében megépítették volna a metrót
- Frakcióvezető úr, a BKV-t 1990 óta többször konszolidálták, utoljára a Medgyessy-kormány. Hogyan tud egy cég hat év alatt nyolcvanmilliárd forint adósságot felhalmozni?
- Amikor ez történt, 2003-ban én Óbuda polgármestere voltam. Már akkor a kerületben is lehetett érezni: ez egy rosszul működő cég. Egyre inkább arról győződök meg, hogy a városvezetés  nem szakmai alapon kezeli a BKV-t. Amennyiben egy vállalat olyan nehéz helyzetbe van, mint a ez a cég - nem elfelejtendő, hogy a főváros kizárólagos tulajdonú vállalata -, akkor választ kéne adni arra a kérdésre, miért ment bele a városvezetés a 4-es metró építésébe. Arra is magyarázatot kellene kapnunk egyszer, hogy Demszkyék miért nem fogadták el, miért nem vették komolyan azt, amikor az oroszok az államadósság fejében megépítették volna a metrót és a városnak ez egy fillér költségébe sem került volna.

Az ország mezőgazdasági termelői anélkül fóliáznak a kertjükben, hogy tudnák, milyen rendeletek születnek az íróasztal mellett, valahol Budapesten. Mivel boldog tudatlanságban élnek, fogalmuk sincs arról, hogy szinte évente más-más előírások érvényesek. Van, hogy engedélyköteles a fóliaépítés, van, hogy nem. Például 2003-ban még nem kellett építési engedély, 2004-ben már igen, 2008. január 1-jétől pedig csak arra az építményre, amelyik hat hónapnál tovább áll, de általában hat hónapnál tovább tartják meg ezeket a bordás, vázas szerkezeteket. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkárát, Obreczán Ferencet kérdeztük a kialakult helyzetről. A gazdák, ha kell, kikényszerítik, hogy vonják vissza azt a rendeletet, amely építési engedélyhez köti a fél évnél hosszabb időn át fennmaradó fóliasátrakat, tetemes kiadásra kényszerítve az ebben termelő családi gazdaságokat.

A Gyurcsány-kormány 2008. március 20-án, egy titkos határozattal nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem alá vonta az önkormányzatok széles körét. A megfigyeltek körébe tartoznak a főváros, a megyék, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek önkormányzatai. Ez a titkos kormányhatározat az ellenzék nyomására nyilvános lett. A kormány ezzel a döntésével - azon túl, hogy alkalmatlanságát mutatja - alapvetően veszélyezteti az emberek jogbiztonságát. A határozat ellentétes a demokratikus normákkal, és azt üzeni, hogy a kormány következmények nélkül bármit megtehet - mondta lapunk kérdéseire vála-szolva

Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja, az Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztere.