Magyar Igazság és élet pártja

Megjelent a Magyar Fórumban- XX. évf. 50. szám

Ez az írás tulajdonképpen bevezetője annak a hosszabbnak, amelyet a lap összevont karácsonyi és újévi számába tervezek. Ebben majd azt a borzalmas elsivárosodást és kiürülést akarom elemezni, amely 2002 óta és különösen 2006 óta borult a magyarságra. Kiegyensúlyozott, lehetőleg mindenre és mindenkire figyelmező történeti áttekintést szeretnék adni arról, ami azóta történt, korántsem csak kormányellenes propagandát akarok folytatni.

Megjelent a Magyar Fórumban- XX. évf. 48. szám

Ezeken a hasábokon már jóval ezelőtt felvetettük, hogy a nyugati kultúrában a lehanyatlás évtizedeiben a liberális korszakot önkényuralmi, parancsuralmi korszak fogja követni. Mindezt Oswald Spengler zseniális történelemfilozófiai korszakolása alapján mertük megtenni. Spengler felfedezte, hogy az összes előttünk járt nagy kultúrában, a kínaiban, a mezopotámiaiban, az egyiptomiban és a többi ókoriban, s így természetesen a mienkben, a faustiban, vagy nyugati keresztény kultúrában is az adva lévő feltételek között szabadelvűnek minősíthető korszakok után parancsuralmi korszak következett.

Megjelent a Magyar Fórumban- XX. évf. 47. szám

Folytatjuk Magyarország zsidó megszállásának megtárgyalását. Ezúttal itt most történeti összefüggésekre kívánunk rávilágítani, s ebből eljutni a szükséges és lehetséges védekezéshez. Magyarországon a zsidó, pontosabban a nemzetközi zsidó hegemónia kialakulása 1883-ban, a tiszaeszlári vérvádper felmentő ítéletével kezdődött. A zsidó sakterok felmentését a nyíregyházi törvényszék által Tisza Kálmán miniszterelnök erőszakolta ki - az ügyésszel védőbeszédet mondattak a főtárgyaláson -, Tiszának viszont a kormánya fennmaradásához és a súlyos helyzetben lévő gazdaság rendbe hozásához feltétlenül szüksége volt a Rothschild-bankház kölcsönére, az pedig a felmentéshez kötötte az átutalást. Ennek százhuszonöt éve. Azóta folyik a roppant arányú történelemhamisítás, a magyarság megvádolása a vérvád miatt, és az antiszemiták, vagy annak kikiáltott személyek, csoportok üldözése, kirekesztése.

Megjelent a Magyar Fórumban- XX. évf. 46. szám

A kényszervállalkozás fogalmát uralkodó rétege nyomására kellett megismernie a magyar társadalomnak az utóbbi évtizedekben. A kényszervállalkozó olyan magyar ember, aki elvesztette állását, vagy olyan egész magyar család, amelynek megszűnt a létalapja.  Kényszerből olyan új tevékenységbe kellett minden ereje megfeszítésével fognia, amely reménytelenül bár, de mégis a szűkített létezést valahogyan szavatolta. Több százezer hősies, reménytelen vagy szánalmas, elkeseredett túlélési kísérlet országa lettünk, miközben azok, akik ezeket a kényszervállalkozásokat ráerőltették a dolgozó emberekre, mesésen meggazdagodtak. 

Megjelent a Magyar Fórumban - XX évf. 42. szám

Szombatra Gyurcsány összehívta a "nemzeti csúcs"-ot. Az egész nyugati világban egymást érik a csúcstalálkozók. Ezeken közös, összefogáson alapuló fellépéseket határoznak el. Nagykoalíciók alakulnak a válság menedzselésére. Korábban elméleteket gyártottak, amelyek szerint az egész modern pénzügyi rendszer egyetlen nagy buborék. Tulajdonképpen a világegyetem is egyetlen nagy buborék. A probléma az, hogy mindig szétpukkanás előtt áll, de sohasem pukkan szét.

Csurka István előadása
Zsilinszky Endre, aki később, 1925-ben, amikor vitézzé avatták, Bajcsy-Zsilinszkyre bővítette édesanyja családnevével a saját nevét, minden bizonnyal azért, hogy szlávos hangzású neve törzsökös magyar csengést kapjon,  1919-ben, a román megszállás idején írta Nemzeti újjászületés és sajtó című korszakalkotó művét, amelyet aztán a torlódó események, a saját politikai és újságírói munkásságának elágazása és nemkülönben a kis füzetben tárgyalt kérdés kényessége fokozatosan feledésre, majd teljes elföldelésre ítélt.

2008. október 11-én 17 órakor a „Szárszó” Konferencián Csurka István tartott előadást Zsilinszky címmel. Most ennek az előadásnak az anyagából olvashatnak részleteket.

„Zsilinszky Endre - aki később, 1925-ben, amikor vitézzé avatták Bajzsy-Zsilinszkyre bővítette édesanyja családnevével saját nevét, minden bizonnyal azért, hogy szlávos hangzású neve törzsgyökös magyar csengést kapjon – 1919-ben a román megszállás idején írta Nemzeti újjászületés és sajtó c. korszakalkotó művét, melyet aztán a torlódó események, a saját politikai és újságírói munkássága elágazása és nem különben a kis füzetben tárgyalt kérdés kényessége fokozatos felejtésre, majd teljes elföldelésre ítélt.

Megjelent a Magyar Fórumban - 2008. október 9- 41.szám

Az amerikai kongresszus másodjára megszavazta azt a hétszázmilliárd dolláros segélycsomagot, amelyet az elnök kért a bankok megmentésére, s amelyet első olvasatban nem mert megszavazni. Közben az amerikai szenátus is jóváhagyta a végeredményben teljesen hiábavaló mentőakciót, megosztva ezzel a felelősséget. A válság körül álszent szembekötősdi folyik, a haláltánc egyik válfaja ez. Nem a bankok jutottak bajba, hanem maga a pénz, a papírdollár és az egész rendszer, de ezt egyelőre nem ismerik be.

Megjelent a Magyar Fórumban- XX. évf. 40. szám

Ez a jegyzet a második nekifutás. Tegnap, hétfő reggel, úszva az árral, elhittem, hogy az amerikai kongresszus meg fogja szavazni a hétszázmilliárd dollárt a bankok és biztosító- társaságok megmentésére, és ezzel szemen köpi magát, mint minden állami beavatkozást elvető liberális Gólemet. Nem így történt. A kongresszus elvetette Bush elnök javaslatát - egyelőre. Most mindent a kiszámíthatatlanság borít el, várni kell.