Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. június 26, hétfő, János és Pál napja van. Holnap László napja lesz.

Csurka István: Történelemhamisítás - Egy kis „ez-már-volt”

E-mail Nyomtatás

Ha az ember a történelmi előzmények nélkül akar megérteni egyes jelenségeket, most például az ellenzék és különösen az MSZP és az elillant SZDSZ vezető köreiből kicsapó megveszekedett nemzetellenességet, könnyen tévedésbe eshet. Ez a magatartás nem most feltalált harci módszer. Tévedünk, ha azt hisszük, hogy ennek a nemzetellenességnek csak a választási vereség, az új törvények, az alkotmányozás és a hatalom visszaszerzésének a vágya a kiváltója. Nem, ez a gyűlölet zsigeri. Ez, ami most folyik idehaza és megtölti a kezükben lévő sajtót, a rádióikat, a televízióikat, és szétterjed külföldön is, majd onnan visszaáramlik voltaképpen csak ismétlődés. Brüsszel, az Európa Parlament igénybevétele a magyarság ellen és az egész hatalmas világhálózat rámozdítása Magyarországra egyszer már lejátszódott. S akkor sem csupán a politikai bukás miatti keserűség váltotta ki, hanem már akkor is egy nem magyar gyökerű, sőt magyarellenes, kommunista és zsidó stratégiával és taktikával bíró céltudatos bolsevik támadás volt. A jellege és a szaga is azonos volt a maival: a kloáka magyargyűlölete volt.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Bér-rasszizmus

E-mail Nyomtatás

Elkezdődvén a faluszéli roma házak elleni merényletek és gyilkosságok vádlottainak pere, meglepőnek ugyan nem mondható, de mégiscsak új ismeretekkel gazdagodni szíveskedtem. Elsősorban persze azért, mert amikor nagy hecc van készülőben, amikor a sajtó nagyon rákondorodik valamire, akkor én mindig hamisítást szimatolok, és azért tekintem át lehetőleg az egész liberális, kommunista, bolsevik sajtót, hogy megtaláljam a belső ellentmondásokat és a túllihegők indítékait. Most nem kellett sokat kutakodnom. A Népszabadság első felnyitásra mindent kitálalt. Az elsőoldalas bevezető után, amelynek az „Aprólékos gyilkosságok” címet adták, a második oldalon már sokkal konkrétabb meghatározást használnak: „Rasszista indulatból öltek romákat.” Ez ugrásszerű fejlődés. Az aprólékosan kitervelt üzemmód még takarhat szerelemféltést, nyereségvágyat, de akár öszszeesküvést is, elmélet nélkül. Rasszista indulatot, vagy bármilyen indulatot kevésbé, mivel az indulat gyors cselekvésre sarkallja az elkövetőt, nem pedig aprólékosságra. No, de ezen ne akadjunk fenn. Végül úgyis mindkét szöveg beleköti magát a rasszista indítékba, hiszen ez az egész ügy politikai magva, s lényegében a vád tárgya. S ahogy nézi és olvassa az ember a szövegeket és más lapok tudósításait és elemzéseit is, lassan minden mellékessé válik, a gyilkosság is, az elkövetés módja, az áldozatok személye is, csak marad és virít a rasszista indíték. Már most teljes bizonyossággal megállapítható, hogy lassanként az egész per jogi, büntetőügyi és gyilkossági alapja mellékessé válik, és akármiről vitáznak majd ügyészek, ügyvédek, bíróság és a szakértők, minden szó, minden tárgy, minden ujjlenyomat a rasszizmusról fog szólni. A tárgyalás továbbra is a bíróságon fog zajlani, nagy érdeklődés mellett, de e fölött felkerül egy felsőbb, rendelt szintre, a sajtóba, és ott csak magyar rasszizmusként lesz érdekes.

Bővebben...
 

Csurka István : Történelemhamisítás - Végre háború – a felbujtók ismeretlenek

E-mail Nyomtatás

Félidejénél tarthat az Afrika északi partvidékeinek államaiban kifejlesztett válság és vele együtt a líbiai háború is. Ez utóbbi még sok humanitárius segélyt fog kapni, de egyiknek- másiknak bomba formája lesz, robbanni fog és ölni. A kirobbantók egyik céljukat már elérték. A Brent minőségű kőolaj hordónkénti ára száz dollár körül mozog. Ezen nagyot lehet kaszálni és kaszálnak is. A másik fő céljukat, hogy legyen végre háború, egyelőre csak korlátozottan érték el. Ez a háború még rövidnek látszik. Végre a britek is, az amerikaiak is feladatot tudtak adni egy-egy repülőgép-anyahajójuknak, amelyek atom-meghajtásúak és darabonként kb. ötezer katonát foglalkoztatnak. Nem veszi ki jól magát, ha ez a legénység valahol partközelben horgonyoz és egyetlen foglalkozása kijárni a parti bordélyházakba. Az embereknek munka kell, mert ha elszoknak tőle, nem dolgoznak akkor sem, ha valóban szükség volna rá.

A háború az utóbbi évtizedben válságot és pénzügyi összeomlást elfedő eszközzé vált. A világhatalmat a markában tartó pénzügyi elit a „kutyaharapást szőrivel” módszerhez folyamodik vele. A háború, pénzügyi-gazdasági válság lefedő intézményévé vált. A háború mindig mindennél érdekesebb. Ma már egy bankcsőd alig kelt izgalmat, egy bombázás eget-földet betöltő izgalom. Ha sok a bankcsőd, pláne, ha az egész rendszer összeomlóban van, feltétlenül háborút kell indítani valahol.

Bővebben...
 

Csurka István: Az alkotmány ráncai

E-mail Nyomtatás

Kicsit talán sok a „heuréka!” és az önünneplés az alkotók részéről, amióta az alkotmányt előkészítő bizottság több hónapos előkészítő munkájának eredményével némileg szembemenve, a Szájer József vezette testület fejezetekre tagolva és paragrafusokra bontva az Országgyűlés elé terjesztette és közszemlére bocsátotta az új alkotmány tervezetét. A magyarság nem vonzódik az ilyesmihez. Szüreti mulatságot csak szüret után szeret tartani. A szüret meg csak 2012-ben lesz, amikor hatályba is lép a végleges alaptörvény, amelynek a megszólítása, reméljük Alkotmány lesz. Egy magát konzervatív nemzetállam felé haladónak tartó Magyarország törvényfaragóinak illenék ragaszkodniuk a pontos és történelmi elnevezéshez. Ellenkező esetben az Alkotmánybíróságot „Alaptörvény bíróság”-nak fogják nevezni?

Bővebben...
 

Csurka István: Kultúra

E-mail Nyomtatás

Az előző részben kifejtett álláspont lényege az, hogy a Magyarországon „letelepedett” kereskedelmi televíziók amellett, hogy haszontermelő vállalkozások, valójában és lényegileg politikai, hatalmi központok, embergyártó nagyüzemek, amelyeket külföldről, a globalizáció és a nemzetközi zsidóság szempontjai szerint irányítanak. Szemben állnak minden nemzeti törekvéssel, kibontakozással. Végső céljuk az ország földjének bekebelezése és merőben más arculatú, kevert társadalmú telephely létesítése. Kevés embernek legyen ezen a telepen szülőföldje és a szülőföldhöz tartozó önazonosítása, sokan legyenek gyökértelenek. A minél kisebb létszámúra lefogyatkozott magyarság ezen a telephelyen csak az egyik jelenlévő, a hatalomból csekély mértékben részesedő serpa nép legyen. A kevert állományú lakosság felett egy erős faji összetartozás tudattal bíró kisebbség korlátlanul tudja érvényesíteni akaratát. Ha neki úgy tetszik, még személytelenné is tudja tenni hatalmát. A sugárzott műsor szerint ezt a globalizációs célt a TV2 gátlástalanul, az ATV és a Klub rádió nyílt talmudizmussal, az RTL Klub lágyan és engedményeket is téve képviseli.

Bővebben...
 

Csurka István: A megmaradás kultúrája

E-mail Nyomtatás

Előző írásomban (Föld, kultúra, alkotmány) igyekeztem rámutatni, hogy a föld magyar kézben tartása nélkül a fogyatkozó nemzet nem maradhat fenn, és előbb esik ki az élő nemzeti közösségek sorából, mint ahogy azt most véljük, ebben a kétrészes írásomban arra törekszem rámutatni, hogy a megmaradás kultúráját, mint sajátos és elsőrendűen a magyar életben-maradás érdekében létrehozandó kultúrát, most kell megteremtenünk, illetve megteremtését az alkotmányozással elkezdenünk. Ha valaki bevezet, vagy be kíván vezetni egy új fogalmat, köteles megmagyarázni mit ért rajta. A megmaradás kultúrája olyan kultúra, olyan nemzeti kultúra, amely egy nemzetállam keretében valósul meg és amelynek minden rendszere, alrendszere, minden intézménye, minden alkotó személye a nemzetként való megmaradást szolgálja. A megmaradás kultúrájának alapfeltétele, hogy a társadalom egésze fogja fel, értse meg a demográfiai katasztrófa tragikumát és ennek következtében össztársadalmi akarat, közmegegyezés legyen minden megmaradást gátló akadály eltüntetése. Ez a nemzeti együttműködés és a fegyelem kultúrája is, szemben a mostani még liberális, felelőtlenségen alapuló egoista kultúrával.

Bővebben...
 

Csurka István - Föld, kultúra, alkotmány

E-mail Nyomtatás

Nyílt levél az alkotmányozókhoz –

 

A magyarság harminc-negyven éven belül a legjózanabb számítás szerint, matematikai következetességgel nyolcmillióra fogyatkozik, mert a szülőképes korú nők jelenlegi és jövőbeni száma nem tesz lehetővé szinten tartó mennyiségű utánpótlást. Arról pedig, hogy az alacsony számban megszülető és felnövő utódok milyen minőségű embert jelentenek majd, mennyire lesznek képesek magyar kultúrát teremteni, vezetni az államot, alkotni és ha kell, harcolni jogaikért, hazájukért, még csak szó sem esik. Ebbe nem is mer belegondolni senki. Amilyen mértékben fogyatkozik és öregszik el tehát a magyar nemzet törzsét képező emberállomány, olyan mértékben kerül a társadalmi, politikai, gazdasági és  kulturális kezdeményezés és a vezetés idegenek kezébe. Akik képzettebbeknek nyilvánítják magukat és sok esetben azok is lesznek. Az elmúlt harminc-negyven év azt bizonyította, hogy a művelődés monopóliumát élvező és a nemzetközi kapcsolatokat elözönlő, a társadalomnak körülbelül öt százalékát kitevő legfelső liberális réteg akár szovjet típusú, akár demokratikusnak nyilvánított kormányok alatt a „globális kiválasztó hatalom” segítségével, a nagy pénzosztó központok beavatkozásaival szerzi meg a magyarországi hegemóniáját. Eddig a szigorúan belterjes átörökítésről is tudott gondoskodni. (Az idéző- jelbe tett kifejezés Vass Csaba filozófustól származik.) Könnyedén teheti, mert ellenlábasa, a nemzeti keresztény középosztály hatalomba vonható egységei meg sem születtek, illetve erő és pénz nélkül eleve védekezésre kényszerültek. A legnagyobb baj azonban az alulról felemelkedő utánpótlás elmaradása lett. Jelképesen szólva és az irodalomnál fogva ötven éve sem Kölcsey, sem Berzsenyi, sem Németh László és Sinka István nem született meg, de Kinizsi és Esze Tamás és Toldi Miklós sem robbant elő. Nem kapott képzést, nem került helyzetbe, kiemelkedő egyéneit pedig még ma is diszkvalifikálják, kimarják, elhallgatják, és ezért a zöme legfeljebb a saját lesüllyedése ellen küzd. Aztán majd azért sem.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - A magyar kultúra helyzete

E-mail Nyomtatás

A második médiaháború és a Lukács-balos – vagy bal-Lukácsos? – filozófusbotrány csinnadrattája közben ideje szemügyre venni, hogyan is áll, mit birtokol valójában a  magyarnak, népinek és nemzetinek, polgárinak és kereszténynek tartható és a nemzeti együttműködés ügyét tisztességesen szolgáló kultúra, a saját hazájában. Miből van több, liberális, ávós gyökerű, a liberális áldemokráciát hirdető, közismerten volt SZDSZ-es vagy Aczél György-kreatúraszemélyek vezetése alatt álló intézményből, beleértve az oktatási intézményeket, tanszékeket, fakultásokat, színházakat és kereskedelmi hálózatokat, könyvkiadókat és természetesen a tévéket és a rádiókat, vagy a korszerű, a nemzeti együttműködést hitelesen szolgáló intézményekből?

Itt most nem rajzoljuk meg a teljes térképet, csak a legfontosabb magaslati pontokat jelöljük meg. Az első, ami szembetűnik, hogy még egyenlőség sincs, kiegyensúlyozottság sincs. A liberális vezetésű, tőkéjű, a nemzetköziséget terjesztő és magyaridegen vagy idegenszívű alakulatok hatalmas többségben vannak.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Az új arcvonal

E-mail Nyomtatás

A régi nagy filozófus mozsárágyú elsütésével a liberálbolsi hadvezetés győzelmet, de legalább döntetlent hirdetve akarta befejezni a csúfosan elvesztett médiaháborút. Ezért a szokásoknak megfelelően a Népszabadság meghirdette Kis János új, természetesen és magától értetődően korszakalkotó írását, amely lezárja a háborút, megszabja a békefeltételeket, kijelöli a magyarság útját a ravatalozótól a sírgödörig, és lefekteti az esetleg élve maradottak elleni további harc stratégiáját. A vezérkari tervből nem valósult meg semmi. Kis Jánosból az idő és a viszontagságok miatt nem maradt meg más, legfeljebb csak egy újságoldalnyi manír. Hatalom és a hatalom reménye nélkül a gondosan felépített gondolkodóból, az emberi jogok felkentjéből csak egy üres farizeus sivár lelke, vagy léleknélkülisége tárult az olvasó elé.

Annyit azonban el kell ismerni, hogy lehetetlen feladatra vállalkozott. Rávenni egy kétharmados többséget és egy kormányt, hogy adja fel azt a háborút, amelyet megnyert, képzett talmudistának is sok, és Kis János még jesivába sem járt, csak a Rákosi Mátyás gimnáziumba, amelyben orosz volt a tanítás nyelve és csak marxizmust-leninizmust tanultak. Jogi és közjogi érvekkel alátámasztani, sőt kikövetelni egy alkotmányos keretek között megválasztott kétharmados többségű erőtől, hogy ne valósítsa meg a saját programját, valamint, hogy ne a számára alkalmasnak, megbízhatónak ítélt személyeket állítsa fontos posztokra, illetve, hogy szétzüllött és a nemzettel bizonyítottan ellenséges ellenzéki elemeket is bízzon meg, vagy vegyen be a buliba, hogy árulkodhassanak, kétségkívül nem filozófusnak való feladat.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Nyugat-Balkán – átstartolás

E-mail Nyomtatás

A hétfői nap jól indult. Régen nem hallott, de jól ismert hangot hallottam meg reggel hatkor a Kossuth rádióban, Csűrös Csilla, a hosszú mellőzéstől és az első fellépéstől kissé elfogódott beszédét. Egy magyar asszony újra műsorvezető! Nagyon megörültem és szurkoltam neki, mielőbb vetkőzze le elfogódottságát, s legyen a régi okos, mosolygós, önmagát, elkötelezettségét, mértéktartását híven átadó műsorvezető. Hát, mégiscsak történik valami jó ebben a nyomorult második médiaháborúban. Íme, egy szakaszgyőzelmet már arattunk.

Amit elsők között tudtul adott, az is a várakozásnak megfelelő volt: öt pacákot már letartóztattak a szombat esti három leány halálát eredményező bulit rendezők, a felelősök közül. Magasabb sarzsit egyelőre még nem, de már annak a felelősségét is megpendítették. Láttuk, amint az Országgyűlésben Bajnai Gordon, az Európai Unióra hivatkozva előadta, miért kell egyszerűsíteni a kereskedelmi vállalkozások működésbe lépésének engedélyezését. Akkor az Országgyűlés nem természetes többsége, hiszen az SZDSZ már kilépett a koalícióból, de üzletileg még támogatta a kormányt, megszavazta, hogy a kereskedelmi vállalkozásoknak csak regisztráltatni kelljen a vállalkozásukat, és már el is kezdhetik a működésüket. A kormány eltekintett attól, hogy megfelelnek-e a működés elemi egészségügyi, jogi, építésügyi, tűzrendészeti feltételeinek, és egyúttal egyszerű kereskedelmi tevékenységnek ismerte el a diszkóműködtetést és a szórakoztatás közben folyó kábítószer-kereskedelmet is. Mert tulajdonképpen ez volt a fontos a Wallis-kormánynak.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség