A fővárosban élők többsége egyetért a BKVsztrájkkal, bár jelentős különbség van aszerint, hogy a rendszeresen a tömegközlekedést használóról van e szó, vagy nem - derül ki a Medián közvéleménykutatásából, amit a Főpolgármesteri Hivatal megrendelésére az április 7-i félnapos munkabeszüntetés után pár nappal készített.A teljes egyetértésüket hangoztatók körében lényegében semmi különbség nincs az összes megkérdezett és a BKV-val közlekedők között: 25, illetve 27 százalék. Az inkább egyetértők azonban a teljes mintában vannak többen, 35 százaléknyian, a BKV kliensei közül csak 28 százalék. E körben 31 százalék a teljes elutasítók hányada, az összes megkérdezettnek csak egynegyed.

A sztrájk okáról 70 százalék mondta azt, hogy a járatritkítás, más okokat - például elbocsátás elleni tiltakozás, fizetésemelés - sokkal kevesebben említettek. Ezen a metszéspontban találkozik egymással a BKV-sok és a lakosság véleménye: a budapesti tömegközlekedéssel való elégedettséget firtató kérdések közül a legtöbb pontot (100-ból alig 54-et) éppen a járatsűrűség kapott.

A sztrájk körüli vitákban elhangzott egyik érvvel értenek egyet a legtöbben, amikor arra kellett válaszolni, hogyan lehetne javítani a BKV anyagi helyzetén. Háromnegyednyien azt válaszolták, hogy azok az agglomerációs települések is járuljanak hozzá a költségekhez, amelyeken van BKV-járat. Pár százalék a bliccelőkkel szembeni nagyobb szigort említették, az összes többi javaslat 50 százalék alatti tetszést aratott.

A BKV költségeinek megosztásában a lakosság természetesen az utasok kiadásain spórolna inkább. A válaszadók szerint feltételezett 47 százalékos utas-hozzájárulás ideális arányát 36 százalékban adták meg, a főváros 30 százalékát 26-ra mérsékelnék, az állam 16 százaléknyi részét 24-re növelnék. Abban viszont nincs egyetértés, honnan származzon a pénz: máshonnan átcsoportosításból vagy további államadósságból.