Mit gondolnak valójában a muszlimok?
Mítoszok nélkül még a mai "modern" korban sem képes létezni a "felvilágosult" emberiség. Régebben az emberek mítoszok segítségével próbáltak választ találni az élet nagy kérdéseire. Népek igyekeztek megmagyarázni eredetüket a mítoszok felhasználásával. Nagy birodalmak mítoszokkal is szerették volna legitimálni más népek felett gyakorolt uralmukat. Aztán jött a felvilágosodás és a tudomány mindenhatóságának a kora. És semmi sem változott. Mert hát vajon nem mitikus-e, mondjuk, a világ teremtéséről szóló "nagy bumm" elmélet? És nem születtek-e meg a világot uralni akaró birodalmak új mítoszai? A Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom vajon nem alkotta meg a maga saját mítoszait Leninről, a "nagy októberi szocialista forradalomról" és a "nagy honvédő háborúról"? És Amerika vajon tényleg a "szabadság világítótornya", miképpen hirdeti magáról? Igaz, Istenre már kevésbé hivatkoznak a modern kor mítoszai. Inkább az ellenségkép felfestésében jeleskednek. A második világháború után felemelkedő szuperhatalmak létüket jórészt a "vérszomjas fasiszták és nácik" mítoszára alapozták. Hát persze, hogy voltak vérszomjas fasiszták és nácik, miként voltak vérszomjas szovjet, amerikai, angol és francia katonák is. És voltak igaz emberek mind a két oldalon. A "vérszomjas, kegyetlen fasiszta-náci" mítosza még máig él: ha valaki politikai ellenfelére valami nagyon csúnyát akar mondani, akkor ma is "fasisztának", "nácinak" nevezi, és Mussolinihez, Hitlerhez, Goebbelshez, Mengeléhez hasonlítja. Igen ám, de amikor a globális világbirodalom terjeszkedése az arab-iszlám világ ellenállásába ütközött, baj történt. Miféle mitologikus magyarázat adható a muszlimok elleni legújabb "keresztes" háborúhoz? Hát éppen a keresztre hivatkozni nemigen lehet. Marad a demokrácia terjesztésének meséje, de ez sem igazán jó, mert a demokrácia Nyugaton sem túl népszerű. Nem elég mozgósító erejű a "tömegpusztító fegyvereket akarnak előállítani" típusú mese sem. A "vérszomjas fasiszta-náci" képét a muszlimokra kivetíteni kissé nevetséges, noha időnként megpróbálkoznak vele. (Korábban Szaddám Huszein, majd most Ahmadinezsád, mint az új Hitler.) Mert hát a ma élő iszlám hitű embereket mégiscsak nehéz Hitler híveinek beállítani. Megszülték hát az új mítoszt: a "vérszomjas, terrorista mohamedán" mítoszát.
De minő malőr történt a napokban! Politikusok, újságírók, filmrendezők, regényírók, titkosszolgálatok, egyetemi tanárok, PR szakemberek, meg ki tudja, ki mindenki más építgette itt az új mitológia épületét. Erre mit ad Isten, jön a Gallup közvélemény-kutató cég, és olyan adatokat közöl, amelyek megrengetik az egész építményt. Jó, persze, a médiák hallgattak rendesen, így a nyugati közvélemény a vizsgálat eredményeiről nem tudott meg semmit. Pedig a Gallup Intézet 35 muszlim országban, 6 éven keresztül, 2001 és 2007 között folytatta a közvélemény-kutatást, melynek során 50 ezer ember véleményét kérték ki. Az adatokat egy könyvben is feldolgozták, melynek címe: Ki beszélhet az iszlám nevében? Amit egymillió muszlim gondol. A mű két szerzője John L. Esposito és Dalia Mogahed. Nézzünk csak néhányat a felmérés nyomán született könyv meglepő megállapításai közül. A legfontosabb talán, hogy a megkérdezett mohamedánok elsöprő többsége világosan megmondta: vallásuk semmiképpen sem ösztönzi az erőszakot. A nyugati világhódítók gyarmatosító háborúival szemben azonban jogosnak tartják a fegyveres ellenállást - aminek azonban vajmi kevés köze van magához a hithez. (Legfeljebb annyi, hogy a fegyveres harcot is vállalók erőt merítenek küzdelmükhöz a vallásból - miként tették azt egykor mondjuk a magyar végvári vitézek.) Az iszlámot a vádlottak padjára ültetni azért, mert "erőszakot hirdet", pontosan olyan, mintha annak idején az Európára törő törökök azt mondták volna: a kereszténység gonosz vallás, mert az "erőszakot hirdeti", hiszen a keresztények Jézus nevét kiáltozzák a harc közben. A szaúd-arábiaiak 4%-a, Libanon és Irán polgárainak pedig mindössze 2%-a mondta azt, hogy bizonyos esetekben jogos lehet ártatlan, civil lakosok megölése. (Amerikában ugyanerre a kérdésre a megkérdezettek 6%-a válaszolt igennel.)  Roppant fontos adat: ezek szerint ugyanis az iszlám vallás követőinek elsöprő többsége elutasítja az erőszakot és a terrorizmust!  Ezt a tényt azonban itt, Nyugaton nem fogják tudomásunkra hozni a médiák sohasem. Nekünk ugyanis azt kell hinnünk, a mohamedánok vérszomjas gazemberek, akik a mi elpusztításunkra törnek. Máskülönben nem lenne megindokolható az ellenük folyó számtalan háború. Sokan azok közül, akiknek a Gallup munkatársai feltették a terrorizmus megítélésére vonatkozó kérdést, részleteket idéztek a Koránból. Olyan részleteket, amelyek világosan előírják a híveknek: mindenkor békére, megegyezésre kell törekedniük, ártatlan emberek legyilkolása pedig a legsúlyosabb bűn. Tartható-e ezek után az állítás, mely szerint az iszlám gerjeszti az erőszakot és a terrorizmust a világban? Természetesen nem tartható, de a tények eddig sem zavarták különösebben a Nyugat politikusait és propagandistáit.
Aztán kiderül még a vizsgálatból az is, hogy a muszlimok nagy többsége nagyon is jól ismeri a nyugati világot, annak értékeit és ideáljait. (Megfordítva azonban ez aligha mondható el, mert Európa és Amerika polgárainak fejében teljesen téves és torz kép él az iszlámról.)  Sőt, a mohamedánok nagy része csodálja is a Nyugat tudományos-technikai eredményeit, gazdasági fejlettségét, szabadságát és demokráciáját. Ki hitte volna?
És ki hitte volna, hogy a válaszadók többsége szerint a férfiakat és a nőket azonos jogok illetik meg? Az indonéziaiak 94%-a, az irániak 89%-a illetve a szaúd-arábiaiak 73%-a hisz a két nem egyenjogúságában. Érdekes adat, hiszen itt, Nyugaton a propaganda azt harsogja, hogy az iszlám a nők elnyomását és alsóbbrendűségét hirdeti. Mi több, az indonéziaiak 88%-a, az egyiptomiak 72%-a, és a szaúd-arábiaiak 78%-a szerint a nők munkát is vállalhatnak, ha éppen úgy kívánják. A muszlimok elsöprő többsége, egészen pontosan 90%-a pedig feltétlenül helyesli, ha a gyengébb nem tagjai is megkapják a választójogot.
A muszlim világot nem ismerő nyugati ember számára meglepő lehet továbbá az is, hogy a közvélemény-kutatás megállapításai szerint a mohamedánok döntő többsége lelkesedik a szabadságért és a demokráciáért. Csak éppen úgy vélik (65%), az USA sohasem engedi meg a Közel-Kelet népeinek, hogy szabadon dönthessenek sorsukról. Mit kellene tennie a nyugati világnak a két civilizáció közötti viszony javítása érdekében? - hangzott az egyik kérdés. Erre a legtöbben azt mondták: a Nyugatnak nagyobb megértést kellene tanúsítania az iszlám iránt, és egyenrangú embereknek, nem pedig alsóbbrendű lényeknek kellene tekinteni a muszlimokat. Így néz ki hát a híres nyugati liberalizmus és tolerancia kívülről? Elszomorító. Főleg, ha tekintetbe vesszük az alábbi adatot: közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 66%-a "némi" előítéletet táplál a mohamedánokkal szemben, 20% pedig "súlyosan" elfogult az iszlám követőinek irányában. Az USA polgárainak közel fele nem hiszi, hogy egy mohamedán vallású személy hűséges lehet Amerikához, 25%-uk pedig nem fogadna el muszlim embert a szomszédjának! Persze nincs mit csodálkozni ezeken az adatokon, ha tekintetbe vesszük a politikusok, a médiák és a hollywoodi filmipar ténykedését. Az amerikai közvélemény számára a muszlimok elsősorban "vérszomjas terroristák". De hogy miért lesz a Föld 1,3 milliárd mohamedánja közül néhány ezer valóban vérszomjas terrorista, arról sem mondják meg az igazat. A felmérés szerint ugyanis a muszlimok egyáltalán nem "gyűlölik a nyugati világ értékeit", mint ahogy Bush elnök számtalan alkalommal állította. Amit kifogásolnak, az Amerika erőszakos, terjeszkedő, arrogáns, háborús politikája.
Ebből a 6 éven át tartó, nagyon alapos közvélemény-kutatásból tehát kiderül: a nyugati világ nem csupán nem ismeri az iszlám civilizációt, de súlyos előítéleteket is táplál vele szemben. Maguk a mohamedánok pedig sokkal kevésbé ellenségesek a nyugati emberek irányában, és sokkal jobban ismerik is őket, mint ahogy igyekeztek elhitetni velük. Vagyis mi vagyunk az agresszívabbak, és ők lennének a békésebbek? Nos, alighanem pontosan ez a helyzet. Mondhatná persze valaki, hogy a New York-i, a londoni, a madridi terrorista merényletek után a Nyugat joggal lehet ellenséges a muszlimokkal szemben. Csakhogy ne feledjük: a XX. század folyamán az európai hatalmak (Anglia és Franciaország) hajtotta uralma alá az iszlám világ népeit. A hidegháború idején pedig a Szovjetunió és az USA terjesztette ki befolyását fölöttük. 1990 után az amerikaiak és szövetségeseik lerohanták Irakot és Afganisztánt, miközben Izrael lankadatlanul folytatta a palesztin nép elleni hadjáratát. Közben új tűzfészkek is keletkeztek Szomáliában és Pakisztánban. A nyugati nagyvárosok elleni borzalmas terrorcselekmények néhány ezer áldozatával áll szemben  az a jóval több, mint egymillió mohamedán, aki az USA és csatlósainak hódító háborúi során vesztette életét. És ilyen történelmi előzmények után, a pusztító iraki és afganisztáni háború közepette, és a palesztin nép tragédiája ellenére a muszlimok többsége korántsem ellenséges a Nyugattal szemben. Sőt sokan közülük még mindig csodálják a Nyugat értékeit. Amelynek a válasza: a civilizációk összecsapása elkerülhetetlen. Kinek kell itt a másiktól tartania?
Zábori László