A cél, hogy a gyerekeket első pillanatban „megfogják” a magyar ügynek

2017. március 15. szerda, 08:16 Medveczky Attila
Nyomtatás

A vegyes házasságokból származó gyermekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe

Kárpát-medencei óvodafejlesztési program indul – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Grezsa István kormánybiztossal közösen tartott sajtótájékoztatón. A 17,2 milliárdos fejlesztés keretében legalább 68 új óvoda épülhet, és további 215 fejlesztésére, valamint több mint 1500 magyar sarok kialakítására lesz lehetőség.

2016 végén jelentősen nőtt az államtitkárság költségvetése – tudtuk meg Potápi Árpád Jánostól, aki hozzátette: eredetileg 28 milliárd forinttal számoltak, s ez az összeg az utolsó két hónapban több mint 73 milliárdra ugrott. „Ez egy óriási növekmény, s örülnék annak, ha 2017-et is ez jellemezné. Azok a többletforrások, melyek költségvetésünkben megjelentek, bőven adnak feladatokat nekünk, illetve a hozzánk kapcsolódó partnerszervezeteinknek a következő esztendőkre is.” Ebbe a keretbe került be az óvodafejlesztési program is 17,2 milliárd forinttal – jelezte az államtitkár, hozzátéve: az óvodafejlesztési program részét képezik – ahol szükséges – a bölcsődék is. 68 új óvoda építésébe kezdenek bele közösen, tehát a külhoni önkormányzatok, a magyar szervezetek, a történelmi egyházak és a magyar kormány. A bölcsődeépítés és -felújítás újdonság is lehet egy-egy történelmi régióban, hiszen a bölcsőde intézményét, fogalmát nem ismerik mindenütt. Viszont ez egy fontos előrelépés, mert akik magyar bölcsődébe adják gyermeküket, utána magyar óvodába, iskolába íratják őket – közölte. A cél, hogy a gyerekeket első pillanatban „megfogják” a magyar ügynek, a magyar intézményrendszernek és megtartsák őket magyar identitású embereknek – fogalmazott. Ehhez az óvodai nevelés kiemelten fontos, mert mindenki a saját anyanyelvén tud a legjobban boldogulni, szocializálódni – rögzítette az államtitkár. Ez a gondolkodás nem idegen az államtitkárságtól, hiszen amikor a tematikus éveket elkezdték 2012-ben, éppen az óvoda volt az első terület. Akkor a külhoni magyar óvodások évét hirdették meg. Az oktatási-nevelési támogatást pedig 2011-ben terjesztették ki az óvodásokra. Akik magyar óvodába íratják gyermeküket, nyolc éve jogosultak a támogatásokra. Potápi kihangsúlyozta: a program semmilyen módon nem veszélyezteti a magyarországi óvodák felújítását, építését. A legtöbb magyarországi településen hasonló program veszi kezdetét. Az államtitkár mint választókerületi elnök és országgyűlési képviselő tapasztalja, hogy körzetében számos helyen óvodafejlesztést indítanak el, és csoportszobákat, új óvodákat is építenek. „A nemzet megtartás szempontjából kiemelkedő az óvodák megerősítése a Kárpát-medencében.”

Grezsa István kormánybiztos elmondta: a program alapvető célja a magyar kisiskolások számának megnövelése. A határon túli magyar óvodások száma jelenleg körülbelül 48 ezer, s abban bíznak, hogy a program révén ez a szám legalább 60 ezerre emelhető. Alapvetően szórvány óvodaprogramról beszélhetünk, hiszen például a tömbmagyar Székelyföldön nem terveznek új beruházást. A kormány ígéretet tett arra, ha a mostani programot jól viszik véghez, akkor egy második ütemre kerülhet sor. Grezsa István elmondta még: jelentős óvodakutatási program indul, hat külhoni magyar régióban mérik fel az óvodák jelenlegi helyzetét, ami később utánkövetésre is alkalmas lesz, vizsgálják a szülői attitűdöket. Módszertani csomagokat is elkészítenek, amelyet egy adott nemzetrészhez adaptálva juttatnak el az érintettekhez, hiszen az óvodafejlesztési program jellemzője, hogy különböző jogszabályi környezethez kell alkalmazkodni. A kormánybiztos kiemelte, hogy olyan szolgáltatásokat is bevezetnek, melyek Magyarországon megszokottak, de a külhoni nemzetrészekben ismeretlenek. Gyermekpszichológusokat, logopédusokat kívánnak képezni, és a Biztos kezdet programot kiterjeszteni – igények függvényében – a külhoni magyar régiókra. A Biztos Kezdet Gyerekház céljai: a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása, fejlődési lemaradásuk kompenzálása, szüleik gyereknevelési kompetenciáinak erősítése. Megtudtuk, hogy Kárpátalján igen jelentős a református egyház missziós tevékenysége a romák irányában. A program által meg akarják szólítani a Kárpát-medencei gyermekorvosokat is. Hiszen egy gyermekorvos véleménye sokat számít az óvodás korú gyermekek életében. Ezért, folytatva a korábbi tematikus évekhez kapcsolódó programelemet, konferenciát szerveznek a Kárpát-medencei magyar gyermekorvosok számára szakmai fejlődés és kapcsolatépítés céljából. A fiatal gyermekorvosoknak külön találkozót szerveznek, mert a külhoni magyar területeken a gyermekorvosok átlagéletkora meghaladja a 60 évet. Emellett fontosnak tartják a Kárpát-medencei védőnők és szülésznők képzését. Online felületet biztosítanak a gyermekorvosok, szülésznők és védőnők számára, aminek célja a szakmai tapasztalatcsere támogatása, a gyermekek gyógyításához szükséges információk egy helyen való megjelenése. Külön érdekesség a virtuális óvoda. Ez is egy online felület, honlap, mégpedig a Kárpát-medencei óvodapedagógusok számára. Ezáltal megismerik a legfrissebb módszertani anyagokat, és elősegíthető egy közös Kárpát-medencei projekt megvalósítása. Grezsa István szólt a magyar sarkok fontosságáról. Oda speciális játékokat juttatnak el, ami által a gyerekek elsajátítják a magyar kultúrához kapcsoló ismereteket. Azt szeretnék, ha a vegyes házasságokból származó gyermekek is nagyobb eséllyel kerülnének magyar intézményekbe.

A Magyar Fórum kérdésére, hogy mi alapján döntötték el, hol épüljön 68 új óvoda, Potápi Árpád János közölte, hogy előzetes felmérés készült. A felmérésbe bevonták a külhoni partnerszervezeteket, elsősorban a történelmi egyházakat, a pedagógusszövetségeket és a magyar pártokat. Segítségükkel alakítják ki a helyszíneket – mert a folyamat még nem ért véget. A pénzek megoszlásáról is érdeklődtünk. A keretből 7,5 milliárddal részesül Erdély, amelyet 6,2 milliárddal követ Felvidék, illetve Muravidék, Horvátország és Kárpátalja – közölte. A tervekben szerepel a humánerőforrás-fejlesztése is, ezzel kapcsolatban lapunk arra volt kíváncsi, hogy óvodapedagógusok képzését, átképzését tartalmazza-e a program. Válaszában Grezsa István leszögezte: ez alapvetően dinamikus program mind az épülő mind a felújítandó óvodák vonatkozásában, hiszen ha valahol nem kapunk engedélyt, akkor egy, a sorrendben következő óvodát újítunk fel. „Természetesen a jelenlegi pedagógustársadalmat szeretnénk tovább képezni, de bizonyára új jelentkezőket is bevonunk a képzésbe, például lelkészfeleségeket.” A felvidek.ma kérdésére az államtitkár elmondta, hogy Felvidéken 20 új óvoda építését tervezik, és 56 óvodát fejlesztenek. Grezsa István kiemelte, hogy ebben a programban Felvidéket pozitívan diszkriminálják.

Az építési és felújítási programok lezárásának határideje 2018. december 31-e, az elszámolásokat a Miniszterelnökség felé legkésőbb 2019. június 30-ig be kell nyújtani. A szakmai kompetencia-fejlesztésre – a központi programcsomag részeként – 551 millió forintot lehet fordítani.

 

Medveczky Attila