Sokan mondják, hogy Európa nagyon cifra események előtt áll. Az úgynevezett keresztény európai kultúra valószínűleg a végnapjait éli – az ázsiai és afrikai népek inváziója már megkezdődött. A migráció összetett kérdéskör, nagyon sok vetülete van, például a CEU körüli hercehurca is ilyen. E logikai kapcsolat alapja Soros György. Aligha lehet véletlen, hogy a brüsszeli migrációs politikával és a kötelező betelepítési kvótarendszerrel szembehelyezkedő országok összeütközésbe kerülnek Sorossal és az ő kis alapítványaival. Most például friss hír, hogy Lengyelországban az állam visszavenné a Soros György magyar származású amerikai üzletember által alapított Báthory Alapítványtól (Fundacja Batorego) a Norvégiából érkező pénzügyi támogatás kezelését. Erről a Bloomberg amerikai hírügynökség számolt be – ez a Bloomberg név bizony sokat sejtető.

A hivatalos, nemesen hangzó indoklás szerint a norvég alapú Soros-pénzek a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében érkeznek. Norvégia 2021-ig több mint 809 millió euró (csaknem 251 milliárd forint) támogatást irányzott elő Lengyelország számára, és ennek szétosztásáért 2014 óta a varsói székhelyű nonprofit szervezet felelős. Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes most jelezte: Varsó egy állami szervezetre kívánja bízni az alapok kezelési jogát. Norvégia korábban kikötötte, hogy a pénzeket egy független intézménynek kell szétosztania. A PiS, azaz a Jog és Igazságosság párt által vezetett lengyel kormányt eddig is heves nemzetközi bírálatok érték (egy részük akár jogosnak is minősíthető…), most viszont, hogy nyíltan szembefordul a Soros-érdekeltségű pénzvilággal, a háború egészen biztosan újabb lendületet kap. A fegyverropogás még hangosabb lesz. A Bloomberg persze már megadta az alaphangot, intett a kórusnak, hogy kezdheti az ajvékolást, hiszen e szavakkal kommentálta az alaphírt: „A Báthory Alapítvány állami felügyelet alá vonása újabb támadás lenne Soros ellen a térségben, miután szülőhazájának, Magyarországnak a kormánya megpróbált bezáratni egy általa finanszírozott budapesti egyetemet.” Na tessék, persze mi, magyarok is ott ülünk a szégyenpadon, a kirekesztő rezsimünkkel az élen. Hiszen minden amerikai demokrata tudni véli, hogy Magyarországon diktatúra tombol, ha-ha…

Mindeközben az érintett Báthory Alapítvány sem tétlenkedik. Igazgatója, Ewa Kulik-Bielinska máris nyilatkozott a Bloomberg ügynökségnek: „Ahogy Magyarországon, úgy itt is azt tervezi a kormány, hogy elvágja a közpénzektől azokat a szervezeteket, amelyekkel nem jön ki jól, és arra kényszeríti őket, hogy fogják vissza, vagy teljesen számolják fel tevékenységüket. Ahogy más területeken is, a lengyel kormány megpróbálja megosztani a társadalmat azzal, hogy az emberi jogokat védő civil szervezeteket ellenségként állítja be.”

A Báthory Alapítvány természetesen a magyar történelemhez, kultúrához is kötődik, amennyiben erdélyi fejedelmünkről nevezték el, aki 1576 és 1586 között lengyel királyként uralkodott. Ezt a szervezetet 1988-ban hozták létre, és az utóbbi három évben több mint 130 millió zlotyt (több mint 10 milliárd forintot) osztott szét, összesen 667 lengyelországi szervezetnek. A támogatottak között vannak olyan csoportok, amelyek a demokrácia előmozdításáért, a nemi egyenlőségért, valamint a melegek, biszexuálisok és transzneműek jogaiért küzdenek, de akadnak közöttük kisegyházakhoz kötődő jótékonysági szervezetek is. Tény, hogy az európai államok közül Lengyelország kapja a legtöbb támogatást Norvégiától. Ane Lunde norvég külügyi szóvivő roppant diplomatikusan, azaz semmitmondóan azt nyilatkozta a sajtónak, hogy folyamatos kapcsolatban állnak a lengyelekkel, és mindent elkövetnek, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak a felmerülő problémára. A „mindent elkövetnek” sokféle megoldást magába foglalhat…

A harckészültség más értelemben is érvényes. Múlt heti értesülés, hogy az illetékes lengyel minisztériumok (az oktatási és a védelmi) kísérleti jelleggel, ötven iskolában elindítottak egy oktatási programot, melynek keretében a diákok heti két órában elméleti és gyakorlati katonai ismereteket tanulnak. A lengyel kormány, illetve civil szervezetek az elmúlt hónapokban egyre komolyabb hangsúlyt fektetnek a honvédelemre. Ennek a folyamatnak fontos eleme, hogy most létrejöttek az úgynevezett Uniform Iskolák, melyekben a diákok megtanulhatják a fegyverek kezelésének alapjait, valamint más alapvető katonai ismereteket is elsajátíthatnak. A közlemény szerint a védelmi minisztérium célja, hogy Lengyelország összes járásában legyen legalább egy iskola, ahol a katonai ismereteket oktatják. A védelmi miniszterhelyettes, Michal Dworczyk egy interjúban arról is beszélt, hogy az ország 125 ezer fős hadseregét belátható időn belül szeretnék megduplázni, többek között ezen iskolák segítségével. A lengyel kormány a katonai kiadásokat is növelné: jelenleg a GDP két százalékát fordítják ilyen célokra, 2030-ra viszont már 2,5 százalékot szeretnének.

Az orosz–lengyel lélektani hadviselés újabb felvonásaként a lengyel hatóság idén sem engedte belépni Lengyelország területére az Éjszakai Farkasok nevű motoros klub orosz tagjait, akik a náci uralom alóli felszabadulás ünnepén akartak részt venni. A motoros klub egyik tagja, Jevgenyij Sztrogov a TASZSZ hírügynökséggel hétfőn azt közölte, hogy a belépési tilalom miatt a vasárnapi megemlékezésen csak a motoros klub más európai tagjai vehettek részt. Beengedték Lengyelországba a fehérorosz Farkasokat is, csak az oroszokat nem. Sztrogov szerint tőlük a belépést azzal az indokkal tagadták meg, hogy gyaníthatóan közük van szélsőséges csoportokhoz. Ez egyébként nem csupán gyanítható, hanem vastagon tény…

A hírhedt Éjszakai Farkasok az oroszországi Szmolenszkből indultak útnak, és eredetileg Minszk, Varsó és Pozsony érintésével érkeztek volna Berlinbe, hogy ott május 9-én megtartsák a győzelem napi fő megemlékezést. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel rokonszenvező motoros klub tagjai két évvel ezelőtt a második világháború befejezésének hetvenedik évfordulója alkalmából Moszkvától Berlinig akartak vonulni, de a lengyel és a litván hatóságok is visszafordították őket a határról, és ez Moszkvában felháborodást váltott ki. Az orosz külügyminisztérium kegyeletsértőnek nevezte a lengyel és a litván hatóságok eljárását. A klub tagjainak idén az orosz külügyminisztérium segített a schengeni vízum beszerzésében, és az emléktúrára az ortodox egyház is áldását adta. Alekszandr Zaldosztanov, a Farkasok elnöke azonban nem vehetett rész a vonuláson, mert büntetett előélete miatt nem kaphatott beutazási engedélyt az EU területére.