Népszerűsége nem veszített ragyogásából

2017. május 31. szerda, 07:54 Medveczky Attila
Nyomtatás

Bud Spencer szerint Kárpáti minden idők legnagyobb vízilabdázója volt

Május 17-én a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre konferenciasorozata 48. rendezvényének Kárpáti György, a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó volt a vendége. A rendezvényen bemutatták Kárpáti György–Káel Csaba: Gyurika – egy pólós vallomásai című könyvet. Miért szükséges egy vérzékeny orr egy vízilabdázónak? Milyen volt a kapcsolata Carlo Pedersolival? Mit mondott Kárpáti Puskás Öcsinek? Hogyan engedte át a vizsgán dr. Németh János, a Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője? – többek között ezekre a kérdésekre kaptuk meg a választ az esten.

„Szinte hallom, hogy az égi vízilabda kapu elől leszól Gyarmati Dezső, és azt mondja: amikor én ott voltam veletek, rögtön Kárpáti Gyurikáról kezdtetek el beszélni. Kettejük között volt egy csodálatos versengés. Jó érzés volt benne lenni abban a fantasztikus erőtérben, ahol a képesség, a tudás, a sport iránti alázat mellett mindig jelen volt a bölcsesség és a csibészi vidámság” – kezdte Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke bevezetőjében. Kárpáti György 167 centiméter magas, de mindig hozzáteszi, csak télen 165, „mert akkor kicsit összemegyek.” Ezzel a termettel kellett neki a nagytestű, hatalmas sportolók között megállnia a helyét, és ezt sokszor csibészkedéssel érte el. Mindig arra törekedett, hogy a legnehezebb helyzetben is helytálljon – ahogy ez a magyarokra jellemző. Képes volt olyan energiákat előhívni, amelyekkel mindig győzött. Ez az erő, tettrekészségnek köszönthető, hogy már 17 évesen olimpiai bajnok lett – hívta fel a hallgatóság figyelmét a Nemzeti Fórum elnöke. 1952-ben Helsinkiben „kezitcsókolomot” köszönt még játékostársainak. 1960-ban bronzérmet szereztek, de nem adták fel, küzdöttek, aminek az 1964-es tokiói arany lett a jutalma. „Csoda megfogni egy aranyérmet. 1990-ben, amikor megnyertük a választást, Dezső eljött hozzám könnyes szemmel, ami nem volt rá jellemző. Azt mondta: »Sándor, parlamenti képviselő lettem, és ezt részben neked köszönhetem, s most hoztam neked valamit, ami nekem a legdrágább, s ezt neked adom«. Ez az 1956-os melbourne-i aranyérme volt.”

Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetője kiemelte, hogy Kárpáti György számos díjban, elismerésben, kitüntetésben részesült. Így 2010-ben Budapest díszpolgára, 2013-ban pedig a Nemzet Sportolója lett. Visszaidézte, hogy „Gyurikát” nagyon régóta ismeri, politikai, szakmai pályafutása során többször találkoztak. Felhívta a figyelmet egy, a könyvben lévő képre, mely akkor készült, mikor az 1956-os melbourne-i olimpia aranyérmes vízilabdacsapatának még élő tagjai, 2004-ben megkapták a Magyar Örökség díjat. Háromhoz fűzi kapcsolat – habár Horváth Béla soha nem vízilabdázott. Kárpáti Györgyön kívül Jeney Lászlóval, a kapussal, akivel egy helyen nyaralt a Balatonnál. Jeney felvetette, hogy Gyarmati Dezső, sokszor megígérte neki, hogy lejön egyszer Balatonföldvárra, és akkor hármasban politizálhatnak. „Dezső nem jött le, így a várt találkozás elmaradt. Viszont a Kölcsey Kör rendezvényein háromszor is részt vett.” Majd Horváth Béla felvetette, hogy a Kölcsey Kör 50. rendezvényének vendége Orbán Viktor miniszterelnök úr legyen.

Arra a kérdésre, hogy melyik három olimpiai aranyérem áll a szívéhez a legközelebb, Kárpáti György, a Nemzet Sportolója így felelt: „ezt a kérdést sokan nekem szegezték, de most sem tudok rá választ adni. De mégis, az 1952-es olimpia, amikor a legfiatalabb voltam a keretben, és az 1956-os, amikor a szovjet csapatra 4:0-s megsemmisítő vereséget mértünk – mégpedig a forradalom alatt”. 1952-ben talán a fiatalsága miatt nem izgult annyira. Valóban csókolommal köszöntötte csapattársait meg Puskásékat „Csókolom Öcsi bácsi, Csókolom Nándi bácsi!” Amikor megnyerték az olimpiát, a focicsapat, no meg Papp Laciék, akkor csináltak vacsorát neki és ott, természetesen Puskás a köszöntőjében azt mondta, megbeszélte mindenkivel, hogy: „Mától tegezhetsz minket, bár nem érdemled meg, de tegezhetsz.” Felidézte, hogy 1976-ban Gyarmati Dezsővel volt egy nagyon jó csapatuk. Gyarmati volt a szövetségi kapitány, Kárpáti pedig az edző. Szívós, Faragó, Csapó, Gerendás, Horkai – és még sorolhatnánk, tehát ez a csapat megnyerte ’76-ban a nyári olimpiai játékokat. Összesen 12 olimpián vett részt – játékosként, edzőként, szaktanácsadóként.

Azt sokan nem tudják, hogy Kárpáti nem kizárólag vízilabdásként kezdte. Egy időben a Fradi kölyökcsapatában focizott, meg is nyerték a bajnokságot. Édesapja beléptette oda, amikor fia 10 éves volt. És most is, 72 év után is tagja a Fradinak. Esténként pedig tartották a vízilabda meccset. A foci és a vízi sport viszont nem egyforma izmokat kíván. Kárpátinak, amikor foci után vízilabdázott, sokszor görcsöt kapott a lába. Akkor már ismerte Puskás Öcsit, aki később egyik legjobb barátja lett. Viccből azt mondta neki: „ nagy szerencséd van Öcsi, hogy 12 éves koromban a vízilabdát választottam. Akkor nem Te lettél volna minden idők legnagyobb focistája. De én ezt megengedtem neked.” Kárpáti szinte minden sportba belekezdett, de csak a vízilabdánál érezte, hogy azt kell választania, és ez később beigazolódott.

Lezsák Sándor „bedobta” Bud Spencer nevét, mire Kárpáti azt mondta: „tudom, ez egy végszó, mert első feleségem színésznő volt. Bud Spencer olasz, eredeti neve Carlo Pedersoli, aki egy nagyon aranyos ember volt, és része baráti körömnek. Azokat kedveltem a legjobban, akiknek jó volt a humora, mert magam is vidám vagyok. Bármilyen nehéz is volt az élet, a vidámságot nagyon kedveltem. Hiszen az élet annyi minden rosszat hoz, akkor legalább a baráti köröm legyen vidám.” Ilyen vidám ember volt Puskás Öcsi, későbbiekben Gyarmati Dezső, és Bud Spencerből sugárzott az öröm. Olasz 50-szeres vízilabda válogatott volt. „Az 1956-os olimpián játszott az olasz csapatban, ami nem volt rossz, de mi mégis megvertük őket. Ő 100 gyorson is úszott, akárcsak én.” Annyival volt gyorsabb Kárpátinál, hogy fél méterrel magasabb volt, a karja is jóval hosszabb volt, tehát már a startkőnél előnyt szerzett. Amikor meccsre került, sosem bántotta Kárpátit, sőt ő kerülte őt. Bud Spencert röviddel halála előtt római otthonában meglátogatta Kárpáti György. Találkozásukról videofelvétel készült, melyet a könyv mellékleteként található DVD-n lehet megtekinteni. Mindketten meséltek tolmács segítségével egymásnak. Majd Bud Spencer azt mondta feleségemnek: „asszonyom, az ön férje volt minden idők legnagyobb vízilabdázója.” Erre Kárpáti azt felelte, hogy ez egyeseknek öröm, de vannak, akik nem kedvelik őt bizonyos dolgok miatt. „Mondjál valami olyat, hogy az egyik legnagyobb!” „No, no!” – a legnagyobb!

Utána a cseleiről beszélt, mert ki kellett valamit találnia egy 100 kilós ellenfél ellen. A víz alatt sokszor volt pankráció, egyesek mások „nemes részeit” csavarták. S kiderült, hogy a vérzékeny orra is sokat segített, mert elég volt megütnie, s azt hitték, hogy mások csaptak rá.

Bizony a sport világában nagyon sokan szereztek doktori fokozatot. Kárpáti György jogi doktor lett, de hogyan? A jogi karon a legnagyobbak tanítottak, Grósz vagy Hajdú professzor, de mindenki barát lett. Az volt a baj. Mert nem tanult. Bevitte az indexet, és azt mondták, hogy: „Gyere vissza egy félóra múlva!” Addigra már be volt írva valami. Nem volt ellensége az egyetemen, sportszerető tanárai voltak. „Ultiztunk és hagytam őket nyerni. Nagyon boldogok voltak, de nagyon jó barátok. Csak az volt a baj, hogy nem tanultam meg egy szót sem. Egy eset volt, amikor úgy éreztem, hogy baj van. A volt alkotmánybíróság elnöke volt négy évig dr. Németh János, ő volt a Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője, egy zseniális koponya volt, csak arról volt híres, hogy mindenkit megbuktatott. Az estiseket is ő vizsgáztatta, azt mondja: »Ülj be hozzám, jön most tizenkét ilyen főnöktárs, ebből tízet, garantálom, hogy megbuktatok.« Na elkezdődött a vizsga, és én ott hátul ültem. A palik meg is buktak szépen. Eleve meg sem tudtak szólalni. Na ekkor volt az, hogy vizsga volt, és mondta, hogy: »Gyere be délután!« Bementem kettőre, ott ültem és hívott, azt mondja nekem, hogy: »Na kérem, adja ide az indexét!« Ki adja, hát három éve tegeződünk. Éreztem én, hogy valamit kitalált. Odaadtam, mire ő: »Kérem, húzzon!« Ott voltak a tételek előtte, mondom: »Jancsi, minek húzzak, Te tudod a legjobban, hogy egy a betűt nem tudok az egészből?« Azt mondja erre: »Engem nem érdekel, húzzon!« Jól van, mennyit húzzak, egyet? Húztam, megnéztem, erre ő: »Kérem, jegyzeteljen!«, mondom: »Mit, mit? Hát Te tudod, hogy nem tudok semmit.« Azt mondja erre, hogy ez elégtelen, megyek kifelé, és az ajtónál kinyitom és oda volt írva, hogy elégséges. Mondom: »Jancsikám!«, ő pedig azt válaszolta, hogy: »Ne mondjon semmit!« Hát így az egyetem után sajnos nem tudtam a jogot.”

Az esten kiderült, hogy a magyar vízilabda-válogatott legeredményesebb játékosát a közönség és a hírességek rajongják körül világszerte, és népszerűsége csaknem fél évszázaddal aktív pályafutásának lezárta után sem veszít ragyogásából. Egy vidám, szókimondó legendával találkozhattunk. (A könyvet a B&L Line adta ki Budapesten)

 

Medveczky Attila