A katasztrófavédelem területén élen jár Magyarország

2017. június 22. csütörtök, 19:05 Medveczky Attila
Nyomtatás

A HUNOR számos gyakorlaton és európai uniós misszióban vett részt

Sikeresen zárult az újraminősítés: a HUNOR hivatásos és a HUSZÁR önkéntes mentőszervezet is teljesítette az ENSZ INSARAG követelményeket, így az elkövetkező öt évben az előbbi továbbra is nehéz, utóbbi pedig közepes kategóriájú városi kutató-mentő szervezetként vehet részt, akár nemzetközi mentésekben is. „A túlbuzgó segítő szándék olykor néha nagyobb kárt tud okozni, mint amennyi hasznot hoz. A cél, hogy csak felkészült és minősített nemzetközi mentőcsapatok nyújtsanak segítséget. Ezt a minősítést ötévente meg kell újítani” – közölte lapunkkal Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a HUNOR Mentőszervezet parancsnoka.

Ezredes úr, mi a HUNOR különlegessége és szakfeladata?

– A HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) Magyarország hivatalos katasztrófavédelmi mentőszervezete. Működését Budapesten három órán belül, vidéken 8 órán belül, a világ bármely pontján pedig 48 órán belül képes megkezdeni. A HUNOR szakfeladata a romok alatt rekedt túlélők és áldozatok felkutatása, kimentése, szükség szerint elsősegélynyújtás. Az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentési Tanácsadó Csoport (ENSZ INSARAG) irányelveinek és módszertanának megfelelően képes keresőkutyákkal és speciális személykeresőkkel felkutatni a romok alatt rekedt embereket. Egyszerre két helyszínen, 10 napon keresztül, a nap 24 órájában képes munkavégzésre, mindezt teljesen önellátó módon. Nem igényel sem energiát, sem ellátást a bajba jutott országtól.

Kik jelentkezhetnek a szervezet tagjának?

– A HUNOR tagjai hivatásos állományú tűzoltók lehetnek, akik vállalják a tagsággal járó plusz terheket. Egyfajta előválogatást jelent, hogy az amúgy is felkészült, fizikailag és szellemileg is magas szinten kvalifikált hivatásos tűzoltókból kerülnek kiválasztásra a legjobbak. Természetesen ebben az egységben is van fluktuáció, azonban a kihívást kereső jelentkezőkből nincsen hiány.

Az elmúlt években milyen külföldi missziókban vettek részt?

– Az elmúlt öt évben a HUNOR tagjai számos gyakorlaton és európai uniós misszióban részt vettek, voltak segíteni Ukrajnában, Japánban, Macedóniában, a 2013-as szerbiai árvíznél, de idehaza is helytálltak: dolgoztak négy évvel ezelőtt a dunai árvíznél, a rendkívüli hóhelyzetben, és egy fővárosi házrobbanásnál is végeztek kutatómunkát. A világon összesen negyvenkilenc ország minősített eddig közepes, vagy nehéz kategóriájú városi kutató-mentő csapatot. Hogy érzékeljük, hogy katasztrófavédelem területén mennyire élen jár Magyarország, nem árt tudni, hogy jelenleg összesen 33 nehéz kategóriájú minősített mentőcsapat van a világon. Májusban került sor a HUNOR és a HUSZÁR mentőcsapatok nemzetközi újraminősítésére, amelyen mindkét „elitalakulat” megfelelt. Eddig Magyarország mellett csak az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság tudott kétszer újraminősítést szerezni.

Hol a saját bázisuk?

– A HUNOR saját bázissal nem rendelkezik, hiszen minden tagja tűzoltóként teljesít szolgálatot a katasztrófavédelem szervezetében, az ország különböző pontjain. A több tonnás, hét teherautónyi felszerelésük azonban teljes mértékben elkülönül a tűzoltók által naponta használt eszközöktől. A katasztrófavédelem Budapesten található központi raktárbázisán külön, a nemzetközi előírásoknak megfelelően tárolják a HUNOR szakfelszereléseit.

Mi a minősítés lényege?

– Képzeljünk el egy országot, amelyet rendkívül erős földrengés sújtott. Sérültek az autóutak, a repülőtér, sőt a közműhálózat jelentős része is. Nincs egészséges ivóvíz, akadozik az energiaszolgáltatás, a távközlés, az ország készenléti szervei és a honvédség az emberéletek mentésén fáradoznak. Ha ilyen körülmények közé nem professzionális, minősítés nélküli mentőcsoportok érkeznek, amelyek a megérkezésüket követően élelmiszert, elektromos energiát, vagy éppen szállást kérnek a bajba jutott országtól, csak tovább nehezítik az amúgy is kritikus szituációba került ország helyzetét. A nemzetközi segítségnyújtás első lépéseként a bajba jutott országnak hivatalos úton segítséget kell kérnie. Ez történhet kétoldali együttműködési megállapodás alapján, vagy nemzetközi szervezetek, mint például az EU vagy az ENSZ útján. A segélycsapatok csak akkor indulnak útnak, ha a katasztrófa sújtotta állam elfogadja a felajánlott nemzetközi segítséget. 2015-ben Nepált egy 7,9-es erősségű földrengés sújtotta, melynek során több mint 7 ezren életüket veszették, 16 ezren megsérültek és közel 200 ezer lakóház semmisült meg. Annyi segélycsapat indult a helyszínre, hogy a katasztrófát követő napon már landolni sem tudtak a csapatok repülői. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében elengedhetetlen a mentőcsoportok koordinálása, nemzetközi minősítése és képességeik folyamatos szinten tartása. Kevesen tudják, hogy a világon elsőként egy magyar mentőszervezet szerezte meg az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentési Tanácsadó Csoportjának nehéz kategóriájú minősítését, még 2005-ben. Ennek a csapatnak a nyomdokaiban jár jelenleg a HUNOR és a HUSZÁR mentőcsapat. Mit is jelent ez a minősítés? Minden nemzetközi mentőcsapatot az ENSZ ezen szervezete minősít. Két kategóriába sorolják a speciális vizsgán megfelelt mentőcsapatokat: közepes és nehéz osztályba. Erre azért van szükség, mert ha például egy országban egy súlyos természeti csapás következik be, akkor a mentőcsapatok kiutazását és munkáját koordinálni kell. A túlbuzgó segítő szándék olykor néha nagyobb kárt tud okozni, mint amennyi hasznot hoz. A cél, hogy csak felkészült és minősített nemzetközi mentőcsapatok nyújtsanak segítséget. Ezt a minősítést ötévente meg kell újítani. A nemzetközi irányelvek és a minősítés célja, hogy önellátó és egymással tökéletesen együttműködő mentőcsapatok vegyenek részt a nemzetközi segítségnyújtásban. Az egységes elvárások, feltételrendszer pontosan összehangolhatóvá teszi a minősített csapatok tevékenységét. Az ENSZ minősítése garancia a csapatok képességeire és azok azonos értékeire. Természetesen a csapatok vezetőivel szemben elvárás az angol nyelvtudás és szaknyelvi ismeret, a beavatkozó állomány tekintetében azonban ez nem kötelező. Összességében elmondható, hogy a nemzetközi visszajelzések alapján a magyar csapattal és tagjainak hozzáállásával, felkészültségével elégedettek a hasonló minősítésű csapatok, valamint az ENSZ szakemberei egyaránt.

 

Medveczky Attila