A nyugat-balkáni integráció kulcsfontosságú Európa jövője és a béke szempontjából

Egyre nagyobb problémát jelent a migránsok jelenléte, annak ellenére, hogy Szerbia csak tranzitország, sokan „állomásoznak” főleg Belgrádban, de Délvidék-szerte is – közölte Deli Andor. A délvidéki néppárti képviselő kiemelte: ha figyelembe vesszük a pénzügyi és az infrastrukturális hiányosságokat, valamint az egyes nyugat-európai országok által kifejtett nyomást, akkor megállapíthatjuk, hogy a körülményekhez képest a szerb kormány nincs könnyű helyzetben.

Orbán Viktor miniszterelnök úr Tusványoson utalt arra, hogy Nyugat-Európa belefáradt a bővítésbe. Képviselő úr is ezt tapasztalja?

– Jean-Calude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hivatalba lépésekor 2014-ben kijelentette, hogy nem lesz bővítés az ő általa elnökölt időszak folyamán, amelyet sokan a csatlakozási tárgyalások befagyasztásaként értelmeztek. Később e kissé félreértelmezhető kijelentését azzal enyhítette, hogy a biztosság dolgozni fog a csatlakozási tárgyalások előmenetelén, de objektív okok miatt, nem lát esélyt arra, hogy 2019-ig sor kerüljön újabb tagország befogadására. A felmérések szerint a nyugat-európai közvélemény többsége is a csatlakozás ellen voksol, emiatt a politikusaik is óvatosan fogalmaznak, mikor az új tagállamok csatlakozásáról beszélnek. Ha összehasonlítjuk a kelet-európai blokk és a nyugat-balkáni régió integrációját, nagy eltéréseket figyelhetünk meg. Míg az előbbieknek hozzávetőlegesen 10 év elegendő volt a tárgyalások lefolytatására és a teljes jogú tagság elnyerésére, addig például Szerbia esetében a csatlakozási folyamatok lassan már 10 éve tartanak, nehézkes az előrelépés, és nem látni a végét. Ezek alapján, azt mondhatom, hogy igen, tapasztalható egy fajta lassulás, fáradtság a bővítés terén, azaz a további tagországok befogadása, jelen pillanatban nem képezi az EU fő prioritását.

Mennyire lényeges a Balkán teljes integrációja a béke fenntartása érdekében?

A nyugat-balkáni integráció kulcsfontosságú Európa jövője és a béke szempontjából. Az utóbbi időben ezt egyre nagyobb egyetértéssel hangsúlyozzák az EU-s intézmények vezetői és a tagállamok vezetői is, viszont ideje lenne ezt a szólamot a gyakorlatba is átültetni, és energiát vinni az uniós bővítési politikába.

A magyar kormányfő kihangsúlyozta: „Szerbiát minél hamarabb fel kell venni az Európai Unió tagjainak sorába, bármennyire abszurdnak tűnik is most még ez a gondolat.” Hol tart jelenleg Szerbia az EU-ba tartó úton?

– Három év alatt a tárgyalási fejezetek egyharmada került megnyitásra, ebből kettő ideiglenesen lezárult, ami jó eredmény, de közel sem kielégítő. Szerbiának, mint a térség legnépesebb és gazdaságilag is legerősebb országának egyértelműen az EU-ban van a helye, ha a fent említett békét és stabilitást meg akarjuk őrizni a régióban. Magyarország kormánya következetesen kiáll Szerbia és a többi nyugat-balkáni ország integrációja mellett, és minden lehetőséget kihasznál, hogy ennek hangot is adjon az EU-n belül.

Hogyan kezeli Szerbia a migránskérdést?

– Egyre nagyobb problémát jelent a migránsok jelenléte, annak ellenére, hogy Szerbia csak tranzitország, sokan „állomásoznak” főleg Belgrádban, de Délvidék-szerte is. Ha figyelembe vesszük a pénzügyi és az infrastrukturális hiányosságokat, valamint az egyes nyugat-európai országok által kifejtett nyomást, akkor megállapíthatjuk, hogy a körülményekhez képest a szerb kormány nincs könnyű helyzetben. Továbbá nő a lakosság ellenállása és aggodalma azokon a településen, ahol befogadó központok vannak. A legutóbbi esetben az északnyugat-vajdasági Zomborban tiltakoztak a lakosok, amelynek hatására részben kiürítették a befogadó központot, korábban horvát határ közelében lévő Siden is ez történt. Mindazonáltal egyértelművé vált az elmúlt két évben, hogy a szerb igyekezetnek nagy támasza és segítsége volt a magyar kormány határozott kiállása, mind gyakorlati, védelmi, mind pedig politikai értelemben. Többször érkeztek magyarországi határőrök, akik segítették, segítik szerbiai kollégáik munkáját.

Mennyibe kerül egy migráns eltartása az államnak?

– Pontos adataim erről nincsenek, viszont bizonyos, hogy évente több millió eurót költ a szerb állam a migránsok ellátására saját forrásokból. Legtöbbjük elhagyja Szerbiát, azaz csak tranzitországként használja, és elenyésző részük ad be menedékkérelmet. Ha figyelembe vesszük, hogy a nagy nyugati országok sem tudják hatékonyan kezelni és megoldani a gazdasági migránsok visszatoloncolását, akkor reálisan nem várhatjuk ezt el Szerbiától sem, erre sem kapacitása, sem pénzügyi forrásai nincsenek.

Nem félő, hogy a Nyugat a csatlakozás feltételéül szabja, hogy fogadja el Szerbia a kötelező kvótát?

– Ilyen információim jelenleg nincsenek, de egyelőre nem is tartom valószínűnek, hiszen számos tárgyalási fejezet vár még megnyitásra és ott van a koszovói párbeszéd is, amely továbbra is nagy kihívást jelent az EU felé vezető úton.

Miután Románia, Szlovákia az EU tagja lett, a magyar közösség elleni fellépések folytatódtak, sőt erősödtek is. A Vajdasági Magyar Szövetség mit tesz azért, hogy a délvidéki magyarok nyertesei legyenek Szerbia csatlakozásának?

– A délvidéki magyarság szempontjából a legfontosabb, hogy egy jogaiban megerősödött közösségként kerüljön ki a csatlakozási folyamatból. Ennek előfeltételei adottak, többek között a Kisebbségi Akciótervnek köszönhetően, amely a 23-as fejezet végrehajtásának szerves részét képezi. A Vajdasági Magyar Szövetség mint a kormánykoalíció része tevőlegesen hozzájárult e dokumentum kidolgozásához és elfogadásához, továbbá figyelemmel kíséri, és részt vesz az ehhez köthető intézkedések és jogszabályok vitájában és elfogadásában.

Mennyire reménykeltők az integrációhoz a gazdasági mutatók?

– A 3-3,5 százalékosra jósolt bruttó nemzeti össztermék növekedés a következő években pozitív jelzés, hogy a kormány reformintézkedései a közigazgatás, az intézmények és a gazdaság terén eredményeket hoznak.

Nem tartanak attól, ha elhúzódnak a felvételi tárgyalások, akkor a délvidéki magyarok azt megunják, és külföldön telepednek le, ott vállalnak inkább munkát? Hiszen nekik akkor és most el kell tartaniuk családjukat.

– A délvidéki magyarok nem azért költöznek külföldre és vállalnak ott munkát, mert megunták volna a csatlakozási tárgyalások elhúzódó folyamatát. Az elvándorlásnak gazdasági, megélhetési okai vannak, amelyek egyaránt sújtják a többségi nemzetet is, akik emiatt szintén külföldön keresik a boldogulásukat. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kidolgozott egy gazdaságfejlesztési programot, amit a magyar kormány pénzügyileg támogat, ennek köszönhetően több ezer vajdasági magyar kisvállalkozó és mezőgazdasági termelő pályázott sikeresen és kapott támogatást. Továbbá fiatal párok kaptak támogatást falusi házak vásárlására. Ezek az intézkedések, ha megállítani nem is tudják az elvándorlást, de lassítani igen, és élhető körülményeket és fejlődési lehetőséget biztosítanak azoknak, akik szülőföldjükön képzelik el jövőjüket.

Alaksandar Vucsity államfő mennyire híve a magyar–szerb párbeszédnek?

– Azok a tények, hogy a VMSZ a kormánykoalíció része, és rendszeresek a magyar–szerb közös kormányülések, azt támasztják alá, hogy a vajdasági magyarokra és Magyarországra a szerb államfő stratégiai partnerként tekint.

Több vajdasági magyar párt, mozgalom létezik, melyek nem mindenben osztják a VMSZ nézeteit. Az EU-csatlakozás terén is vannak vitáik, vagy abban egyetértenek?

– Úgy gondolom, hogy nincs olyan vajdasági magyar párt vagy mozgalom, amely ellenezné Szerbia uniós csatlakozását, viszont ezeknek a pártoknak vagy mozgalmaknak nincs képviselőjük a központi törvényhozó és végrehajtó hatalomban, ezért nem is tudják képviselni a vajdasági magyarság érdekeit a csatlakozási folyamatok során.

 

Medveczky Attila