A megkeresztelkedetteket küldenék a biztos halálba

2017. szeptember 08. péntek, 10:31 Medveczky Attila Hírek - Interjú
Nyomtatás

Mi szívesen befogadjuk Aideen Strandssont

Aideen Strandsson esete is nagyon sokat elárul arról, hogy milyen torz irányba fordult a multikulturalizmus. Azokat idegeníti el a multikulturális társadalom, akik alkalmazkodni, integrálódni szeretnének. Őket a halálba küldenék, míg a többiek, akik nem akarnak a társadalom hasznos tagjaivá válni, boldogan élhetnek– közölte lapunkkal Dr. Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa.

Hogyan lehet, hogy éppen abból a Svédországból akarnak kitoloncolni egy kétszer is menekültstátuszt kérő keresztény iráni nőt, melyet a liberalizmus mintaállamának neveznek? Ez a nagy szabadság? Mohamedán migránsok jöhetnek, keresztények nem?

–Ez egy nagyon furcsa, szinte fordított multikulturalizmus, tehát józan ésszel fel nem fogható az eset. A hölgy Svédországban tért át a keresztény hitre. Nem az a kérdés, hogy a keresztényeket miként fogadják be, mert néhány közel-keleti, iszlám országban megtűrik a keresztényeket. Viszont aki áttér az iszlámról a kereszténységre, a saría – muszlim vallásjog – szerint halálbüntetést érdemel. Hihetetlen, hogy a svéd hatóság Aideen Strandsson-t a biztos halálba küldené vissza.

Ezt a svédek is bizonyára tudják.

–Tudják, hiszen nem egyedi az eset. 2016-ban többször is a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elítélte a svéd migrációs hivatalt, mert vissza akart toloncolni olyan irániakat, akik felvették a kereszténységet. Érthetetlen, hogyha valaki ennyire szeretne része lenni a svéd társadalomnak, hogy felvesz egy svéd nevet, és az ország többségének vallását, az evangélikust, törvénytisztelő állampolgárként szeretne élni, visszaküldenék, míg, aki elbújik a párhuzamos társadalomban és kihasználja a menekültstátuszát, azt csinál, amit akar és eltűnik a no-go zónákban. Megdöbbentő, hogy idáig jutottunk…

Olvasónk kérdése: mi van akkor, ha egy iszlám menedékkérő „falból” tér át kereszténynek?

–Jó a kérdés, bennünk is felvetődött, hiszen a magyar hatóságok sok mindent megtapasztaltak, ami csak elképzelhető ebben a migráns-menekült ügyben. Tudjuk, hogy vallását gyakorló, és kereszténységét nem visszaélésből felvevő személyről van szó. A többi eset is ilyen, hiszen több százan vannak a Svédországból kiutasított iráni lányhoz hasonló helyzetben.

Ráadásul Aideen Strandsson azon kívül, hogy gyakorolja a lutheránus vallást, dolgozik és adózik is.

–Pontosan, mint a többség. Visszatérve az előbbi felvetésére, ez az egyetlen eset is nagyon sokat elárul arról, hogy milyen torz irányba fordult a multikulturalizmus. Azokat idegeníti el a multikulturális társadalom, akik alkalmazkodni, integrálódni szeretnének. Őket a halálba küldenék, míg a többiek, akik nem akarnak a társadalom hasznos tagjaivá válni, boldogan élhetnek. Ez is mutatja, hogy még Európán belül is üldözhetik a keresztényeket. S jól tudjuk, hogy a világon a kereszténység a legüldözöttebb, a legtöbben mártírja ennek a vallásnak van.

Mit tud tenni Magyarország, hogy Aideen Strandsson-t ne toloncolják vissza Iránba? Egyedül kevesen vagyunk.

–Kevesen, de a kormány azonnal reagált, amikor a CitizenGo című európai civil portál petíciót indított a hölgy érdekében, és kijelentette: ha Aideen Strandsson menedéket kér hazánktól, kedvező elbírálásra számíthat, Magyarországon háboríthatatlanul élhet.

A magyar állam milyen feltételekkel kész menekültként elismerni az iráni keresztény lányt?

–Minden idevágó jogszabálynak meg kell felelnie. A hivatalos eljárás végén, amelynek része a nemzetbiztonsági ellenőrzés is, kaphatja meg a menekültstátuszt.

A muzulmán hitből áttért keresztények könnyebben integrálhatók az európai civilizációba?

–Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a közel-keleti keresztények hasznos tagjai lesznek az európai társadalmaknak. Fontos, hogy akik alkalmazkodni, integrálódni akarnak, azokat befogadja az európai közösség.

A sajtóban felváltva használják az illegális migráns, a menekült fogalmat, és sokszor talán direkt össze is mossák azokat. Magyarország tehát befogadja azokat a menekülteket, akiket valóban keresztény hitük miatt üldöznek?

–Az elmúlt években a gazdasági migráció hatalmas tömegekkel érkezett Európába. Akik valódi menekültek, tehát mindazok, akiknek az élete közvetlen veszélyben van vallásuk vagy politikai beállítottságuk miatt, azokon segítünk, kötelességünk kiállni mellettük, különösen, ha keresztényekről van szó. Ez morális, erkölcsi és az Alaptörvényből fakadó kötelességünk is. Sajnos kevés EU-s tagállam emeli fel az üldözött keresztények mellett a szavát. Magyarország kivétel, hiszen külön államtitkárság próbál segíteni az üldözött keresztényeken az EMMI-n belül. A kormány célja, hogy ezek a közösségek, melyek a legrégebbi keresztény csoportok a Közel-Keleten – gondolhatunk Szíriára, Irakra, Libanonra – szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Ha ez nem megy, akkor a megkeresztelkedetteket ne küldjék a biztos halálba, ne tegyék ki kínzásnak, megalázó bánásmódnak, és igyekszünk menedéket adni számukra. A másik oldalon ott vannak a papír nélküli „népvándorlók”, akár terrorista-gyanús személyek, akiket senki sem tud semmilyen módon ellenőrizni. A hölgy esete pedig azt jelzi, hogy abszolút káoszba fulladt a svéd bevándorlási hivatal működése – s ki tudja, ezt mely államoké követik.

 

Medveczky Attila