99 éve várunk Székelyföld autonómiájára

2017. november 27. hétfő, 20:15 Medveczky Attila
Nyomtatás

Nem kérünk többet, mint ami jár minden egyes európai nemzetnek

Kulcsár-Terza József, az MPP képviselője lapunknak kifejtette: azok a személyek és intézmények, amelyek azt állítják, hogy Székelyföld nem létezik, vagy háttérből irányított entitások, vagy a magyarokkal és a székelyekkel szembeni gyűlölet vezeti őket.

November 7-én, napirend előtti felszólalásában, a bukaresti parlamentben leszögezte, hogy Európa az autonómiát támogatja. Ez biztos? A spanyolországi események nem erre utalnak.

–Elsősorban azért kértem szót, mert október 31-én szociáldemokrata képviselők azt nyilatkozták, hogy székelyek, és így Székelyföld sem létezik. Azok a személyek és intézmények, amelyek azt állítják, hogy Székelyföld nem létezik, vagy háttérből irányított entitások, vagy a magyarokkal és a székelyekkel szembeni gyűlölet vezeti őket. Nekik üzentem, tanulják meg saját történelmüket, mert a székelyek a kereszténység védelmében harcoltak Mihály Vitéz és Stefan cel Mare oldalán, amit ők maguk is elismertek. Az is késztetett a felszólalásra, mert a katalán helyzet óta a bukaresti hatalom direkt összemossa a függetlenséget a területi autonómiával. A katalánok függetlenek akartak lenni, míg mi székelyek nem kérünk többet, mint ami jár minden egyes európai nemzetnek. Elmondtam, hogy mi székelyek területi autonómiáról beszélünk, és nem függetlenségről. Ezt várjuk kilencvenkilenc éve Romániában. Egy államon belüli területi autonómiát akarunk Székelyföldnek. Magyarul mondtam el mindezt, mert az anyanyelv használata emberi és európai jog.

Tehát a román politikusok a határmódosítástól tartanak?

–Vagy attól, hogy Erdély külön ország lesz….De ezt nem azért mondják, mert annyira buták lennének, hogy nem értenék, mi az a területi autonómia. Hanem azért jelentik ki ezeket a butaságokat, hogy ne üljenek le velünk tárgyalni ebben a kérdésben. Tehát a román politikusok nem tartanak határmódosítástól, hanem szándékosan félrevezetik szavazóikat azzal, hogy mi el akarunk szakadni a román államtól. A román pártok, mikor román nemzeti ügyről van szó, akkor összefognak és előveszik a magyar, illetve a székely kártyát. Ezt az alábbi történettel is alátámasztom. Nemrég a képviselőház emberi jogi, vallásügyi és kisebbségi bizottságában olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, hogy a kisebbségek napja Romániában legyen december 18. Én ezt nem szavaztam meg, s elmondtam, amíg március 15., nem lesz hivatalos ünnepnappá, addig ezt a javaslatot nem tudom elfogadni. Nem azért, mert nem tisztelem a többi kisebbséget, de nekünk, magyaroknak is jár, akik nem bevándoroltunk, hanem itt vagyunk több, mint 1000 éve az, hogy március 15. legyen hivatalos, törvénybe iktatott ünnep.

A szenátus közigazgatási bizottsága úgyszintén negatívan véleményezte a március 15-re vonatkozó jogszabályjavaslatot. Említésre méltó, ugyanez a testület júniusban még elfogadásra javasolta a kezdeményezését olyan körülmények között, hogy a kormánypártoknak nagy szükségük volt az RMDSZ voksaira Sorin Grindeanu akkori miniszterelnök leváltásához. Becsapták önöket?

–Engem biztos nem csaptak be, mert egy percig sem hittem abban, hogy a román politikusok betartják ígéretüket. Ezt nem most mondom, hanem annak idején is. Nem tudok hinni bennük. Persze azt ígérték, és nem hitték, hogy komolyan benyújtjuk a törvényjavaslatot, amit úgy sepertek le az asztalról, mintha por lett volna. De ez nem meglepő, mert ha autonómiáról beszélünk, a román média máris azt sulykolja bele a nézőkbe, hogy Erdélyt el akarják adni a magyaroknak. Ha ünnepelni akarjuk március 15-ét, akkor ellenségek vagyunk. Senkit sem akarok megsérteni, de az utóbbi 28 évben nem képviselték kellő erővel a magyar nemzeti ügyet. Megérett a pillanat a keményebb kiállásra, s össze kell tartanunk, és közösen kell az autonómiáról gondolkoznunk, különben a sok statútum csak egy feleslegesen megírt dokumentum marad.

Mit szól ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc pártja aláírást gyűjt, hogy ne szavazhassanak a határon túli kettős állampolgárságú magyarok?

–Ez nem emberi tett! Mivel nagyobb magyar az, aki Magyarországon él, mint aki Erdélyben? Aki ismeri a trianoni tragédiát, nem mondhat olyat, hogy mi nem tartozunk a magyarsághoz? Ezért az aláírásgyűjtését elítélem. Hála Istennek Erdélyben már minden magyar párt az összetartozás híve, s mi a jelenlegi magyar kormánypártokkal szimpatizálunk, s nem azokra, akik „lerománoztak” minket a kettős állampolgárságról való népszavazáskor.

Egyre több politikus kerül a román korrupcióellenes ügyészség hálójába. Mennyire megalapozottak a DNA vádjai?

–Romániában a jogállamiságról nem igazán lehet beszélni. Ha én azt nyilatkozom az ügyészségnek, hogy Medveczky úrnak adtam csúszópénzt, akkor önt elviszik, s nekem nem kell bizonyítanom, hogy önnek adtam az összeget. Hanem önnek, hogy nem kapott tőlem semmit. Ez lenne a demokrácia? Nevetséges, és szörnyű! Ilyen alapon bárkit elvihetnek, meghurcolhatnak. Négy magyar polgármestert alaptalanul hurcoltak meg a DNA emberei, nem tudtak rájuk semmit sem bizonyítani. Így működik a korrupcióellenes ügyészség. A céljuk: aki nem a hatalmat szolgálja, azt meg kell félemlíteni, s meg kell hurcolni.

 

Medveczky Attila