Kovács László orvosigazgató  van a vonalban Hódmezővásárhelyről.
- Doktor úr, a XV. Országos Gyűlés nagy szavazati aránnyal választotta Önt ismét elnökhelyettessé. Gratulálok. Mivel folytatja a munkáját a pártban és az önkormányzatban?
- Ez az időszak a rendteremtés, a rom eltakarításának időszaka lesz. Megtisztulva, talán kevesebben, de nagyobb meggyőződéssel, hittel rendelkező emberekkel kell az építkezést megkezdeni Budapesten és vidéken. Szükség van új alapszervezetek létrehozására, új tagokra. Ehhez a legalkalmasabb a Csurka István által létrehozott Lámpás-program. Előttünk áll a Xl. kerületi választás  február 10-én, az ország előtt a március 9-i népszavazás, és utána március 15-e, ahol a nemzeti tábor a siker után összekapaszkodhatna, s végre elzavarhatná az országrondítókat.  Fontos, hogy felkészülten érjen bennünket  a parlamenti választás.
- Az ország talán legfontosabb témája most, az egészségügy.
- Igen, a  nemzet, az ország romba döntésében első helyen áll az egészségügyi reformnak nevezett, valójában egy totális népirtó program. Ezt meg kell állítani, és az eddigi pusztítások helyén az újraépítésnek kell bekövetkeznie. Téves az az elképzelés, hogy itt csupán a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése a legfontosabb. Az eddigi "reform"-intézkedéseknek a legkártékonyabb része az a struktúraátalakítás, amit 2006 áprilisától végrehajtott az SZDSZ.
Helyre kell állítani azt a bevált, minden szakterületre kiterjedő és a régiók lakosságát ellátni képes kórházi szerkezeti rendszert, amely több mint 100 éves fennállása óta bizonyította életképességét minden szakterületen a helyben történő legmagasabb szintű ellátásra. Ez nem lesz könnyű feladat, itt nemcsak a megszüntetett osztályok, leépített ágyszámok viszszaállítására gondolok, hanem a  szétzúzott szakmai kollektívák újraépítésére is, amely nehéz feladatokat ró  az egészségügyre.
A több-biztosítós modellről szólva és az ellene fellépő civil szervezetekkel egyetértve, minden eszközt meg kell ragadni, hogy ennek bevezetését megakadályozzuk Magyarországon.
Visszatérek még egy pillanatra a párt- ügyre, ha megengedi, ugyanis épp a több-biztosítós modell megítélésében kristályosodott ki például a Zsinka és köztem lévő antagonisztikus ellentét, ugyanis ő a szlovák modellt támogatta, ahol privatizálták az egészségbiztosítási rendszert. Többször szememre hányta, hogy nem vagyok reformpárti, mert szerinte az egészségügy nagy problémája a hálapénz, s a hálapénzt ezzel lehetne kiszűrni, és a rengeteg Mercedes, ami a kórházak parkolójában áll, azt tükrözi, hogy az orvosok igenis jól élnek. Zsinka, aki magát egészségügyi szakértőnek nevezte, nagyot tévedett, hiszen a szlovákok most sírnak, hogy tönkretették az ország egészségügyi ellátását. Az alulfinanszírozott egészségügyet és a társadalombiztosítást inkább német mintára kellene rendbe rakni. Ez a  rendszer, amit ránk akarnak erőltetni, csak a pénzéhes biztosítóknak hoz hasznot.
Úgy neveztem, a 2007. február 18-án, a hódmezővásárhelyi húszezres kórházmentő tüntetésünkön, ezt az egész egészség-ügyi reformot, hogy népirtás, és ma is úgy vélem: mindenki, aki ebben részt vesz, törvény előtt kellene, hogy feleljen.
- Úgy hallom, módosító indítványt készül beterjeszteni a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közgyűlése által 03-19/2008. ikt. számmal ellátott, 13. egyéb napirendi pontként feltüntetett A demokrácia nem fél című kiáltványhoz való csatlakozás című előterjesztéshez és határozati javaslathoz.
- Igen jól hallotta, mert meguntam már  korábban Szabó Albertet, Bácsfi Diánát,  M. Giorgo Richardot, Toroczkay Lászlót és Budaházy Györgyöt, pontosabban a velük való riogatást. És most unom a Magyar Gárdát, amely Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes szerint az utóbbi idők "félelemkeltő erődemonstrációi   ellen való közös fellépés, a demokrácia intézményrendszerétől várt egyértelmű bátor kiállás"-ra kell, hogy ösztönözzön bennünket.  Hagyó ugyan nem nevesíti a demokrácia ellenségeit, a tobzódó erőszak megtestesítőit, de rá lehet ismerni  napjaink első számú közellenségére, rettegett veszélyforrására, a Magyar Gárdára.
Hagyó kiáltványának hét időzített bombája:
1. A kiáltványt elutasítani, ahhoz nem csatlakozni csak a jobboldali szélsőség, fasizmus és antiszemitizmus vádja mellett lehet.
2. A kiáltvány azt sugallja, hogy a mai magyar társadalom legégetőbb problémája a jobboldali szélsőség randalírozása és minden demokrata embert fenyegető megnyilvánulása.
3. A kiáltvány a magyar demokráciát, parlamentarizmust, jogállamiságot és alkotmányosságot, valamint ezek intézményeit megvalósult, kiteljesedett működő egységként kezeli egy olyan országban, ahol pénzzel, médiahatalommal, hazug ígéretekkel és csalással választást lehet nyerni, kormányra jutni, és hatalmi pozícióból a választási ígéretekkel homlokegyenest ellenkező, népnyúzó politikát lehet folytatni.
Ezt a meghódított országot pénzügyi- gazdasági módszerekkel ki lehet fosztani, koldusbotra lehet juttatni. Egészségügyi, szociális ellátását reform címszó alatt le lehet rombolni, nyugdíjrendszerét, oktatási, kulturális rendszerét, nyelvét, történelmét, hagyományait el lehet pusztítani, szét lehet zúzni. Testi és szellemi népirtást lehet végrehajtani. A gondolat-, a szólás-, a véleménynyilvánítás és a gyülekezési szabadság alkotmányos jogait a végtelenségig lehet korlátozni.
Akik ez ellen tiltakoznak, vagy nemzeti ünnepünkön felvonulnak, azok ellen állig felfegyverkezve, azonosítójel nélkül   fel lehet vezényelni a teljes hazai rendvédelmi állományt, idegen kommandósokkal együtt, vízágyúval, viperával, könnygáz- gránáttal, gumilövedékkel felszerelve.
És mindettől nekünk, magyaroknak, nem szabad félnünk. Csupán a szélsőjobb randalírozásaitól kötelező elhatárolódnunk, úgy, hogy a televíziók, rádiók, napilapok jóvoltából egyetlenegy napig se feledkezzünk meg bűnös, fasiszta, irredenta, kirekesztő, antiszemita mivoltunkról, a holokausztban betöltött vezető szerepünkről.
4.  Qui prodest? Kinek az érdeke a Magyar Gárda létrejötte, kik kérik ezt az elhatárolódást tőlünk? Karakteres arcvonású honfitársaink a New York-i tőzsdéről, az amerikai szenátusból, az Európai Unióból és intézményeiből, a magyar politikai, pénzügyi, gazdasági, üzleti, befektetői és kulturális élet vezetői, valamint a televíziók, rádiók, a napi- és bulvárlapok tulajdonosai, szereplői, a lakóparkok igazgatótanácsának és felügyelőbizottságának vezetői, a saját televíziókkal és rádiókkal rendelkező üldözött-kirekesztett egyházak és szekták vezetői.
5. Miért van szüksége ennek a körnek a Magyar Gárdára és a körülötte mesterségesen keltett tömeghisztériára? A válasz öszszetett. Mindenekelőtt el kell terelni a lakosság figyelmét az ország válságáról, csődhelyzetéről, másrészt a bajok előidézőiről és haszonélvezőiről, akiknek Heller Ágnes filozófus megfogalmazása szerint egy falat kenyérnél is nagyobb szükségük van "a mindennapi antiszemitizmusra, fasizmusra", vagy ha ez nincs - mint ahogy most sincs - , úgy ennek csupán hangoztatására.
6. Ennek a fekete lajbis, bakancsos, fakardos, parlagfűirtó-sírgondozó "legény-egyletnek" el kell terelni a figyelmet a hazánkban tevékenykedő, a magyar fegyveres testületek létszámát meghaladó  és szintén fekete egyenruhában szolgáló, állig felfegyverzett, izraeli zsoldban álló őrző-védő kft.-k, különböző (In-kal) security-k létezéséről. Ezek vajon nem keltenek félelmet, nem töltenek el senkit rettegéssel, borzalommal?
7. Ez a nem létező, de állandóan "melegen" tartott mindennapos fasizmus, antiszemitizmus, szélsőjobbos fenyegetés nem készteti valamelyik "demokratát" arra, hogy "hirtelen jogos felindulásból" megalkossa, beterjessze és elfogadtassa a parlamenttel a "gyűlölettörvényt"? Az lenne csak az igazi demokrácia, amikor a puszta létünkért is bocsánatot kellene kérnünk!