Az életmentés az egyetlen cél a nagy mínuszokban

2016. november 22. kedd, 14:50 adminisztrátor
Nyomtatás

24 órás egészségügyi centrumunkba bármikor betérhetnek a hajléktalanok

Budapesten több utcai gondozószolgálatot működtetünk, ezek elsősorban az utcákat, parkokat, kapualjakat járják sorra, és az intézményi ellátást elutasító, a hidegben is kint maradó hajléktalan emberekről gondoskodnak – nyilatkozta lapunknak Molnár Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti hajléktalanellátásért felelős vezetője.

Hogyan segít a Máltai Szeretetszolgálat télen a hajléktalanokon?

– A szeretetszolgálat Budapesten hat nappali melegedőt tart fenn, melyekben egyszerre összesen 440 embert tudnak fogadni, de ez a szám változhat az időjárás függvényében és naponta ennél többen is megfordulhatnak ezekben az intézményekben. Éjjeli menedékhelyeinken 200 főt tudunk elhelyezni, melyek mellett működtetünk egy 36 férőhelyes úgynevezett hajléktalanok otthonát, ahol olyan időseket fogadunk be, akik koruknál fogva az utcákon már nem tudnának élni. Utcai gondozó szolgálatainknak az a feladatuk, hogy elsősorban a téli krízisidőszakban meggátolják, hogy kihűlés miatt bárki meghaljon az utcán. A téli időszakban pluszszolgáltatásokat is biztosítunk. Ilyenek például krízisférőhelyeink, és az említett 200 férőhely mellett működő 60 darab időszakos férőhelyünk. Ehhez társulnak még az úgynevezett alacsony küszöbű szolgáltatások, ahol nem kérünk tüdőszűrő-igazolást sem, illetve ittas állapotban is betérhetnek ezekre a helyekre a rászorulók. Emellett vannak még egészségügyi szolgáltatásaink, mint a 24 órás Egészségügyi Centrumunk, ahova bármikor betérhetnek a hajléktalanok, és az utcai szolgálatok, a krízisautók is behozhatják oda a betegeket. Itt lehetőség van arra is, hogy az orvosok megvizsgálják és szükség esetén 1-2 napra megfigyelő ágyra is fektethessék a betegeket, ami alatt felmérik az állapotukat, és ha szükséges, akkor kórházba utalják őket. Amennyiben nem súlyos a betegség, az Egészségügyi Centrum mellett működő, úgynevezett lábadozóban ki tudják pihenni magukat, és megerősödhetnek. A gyógyulás után igyekszünk számukra szálláshelyet biztosítani. A már említett krízisautó kifejezetten télen működik, reggel 8 órától hajnali 2 óráig, mely idő alatt kifejezetten a lakossági, önkormányzati, hatósági bejelentésekre mennek ki a kollégáink, és megvizsgálják a hajléktalan állapotát. Ha kell meleg teát, takarót, ruhát adnak a rászorultnak, szálláshely-lehetőséget ajánlanak fel, illetve minden információt megadnak számukra, hogy biztos fedél legyen a fejük fölött a mínuszokban. Munkájukat a diszpécserszolgálat irányítja, ami szintén reggel 8-tól hajnali 2 óráig működik a Máltai Szeretetszolgálatnál. A Menhely Alapítvány diszpécserszolgálata viszont egész nap elérhető – ennek az alapítványnak vagyunk a társszervezete. Mindkét a fővárosban működő diszpécserszolgálat az 1 338 4186-os telefonszámon érhető el. A diszpécserszolgálat fogadja a hívásokat, és irányítja a krízisautót, az utcai gondozó szolgálatokat, illetve koordinálja a férőhelyeket.

Mi történik, ha valaki elutasítja az intézményi ellátást?

– Szervezetünk Budapesten kilenc utcai gondozószolgálatot is működtet, ezek elsősorban az utcákat, parkokat, kapualjakat járják sorra, és az intézményi ellátást elutasító, a hidegben is kint maradó hajléktalan emberekről gondoskodnak. Mindig vannak olyanok, akik nem akarják igénybe venni az intézményes szolgáltatásokat, azonban nekünk arra kell törekednünk, hogy ebbe az irányba tereljük őket, de addig is, míg ez megtörténik adjunk meg minden szükséges segítséget nekik, ezáltal kiépítve egy bizalmi kapcsolatot.

Szinte mindenki azt mondja, segítsünk a szegény hajléktalanokon, de fel vannak háborodva, ha télen az aluljárókban alszanak.

– Ez egy érdekes téma, mert mindenkinek saját joga dönteni tartózkodási helyéről. Természetesen különböző rendeletek előírják, hol nem szabad életvitelszerűen tartózkodni, de a hatóság feladata azt eldönteni, mi minősül életvitelszerű tartózkodásnak. Egyértelmű, hogy felajánljuk segítségünket az aluljárókban élő embereknek. Ők sok esetben azért akarnak ott maradni, mert az aluljáró védett hely, és pénzkereseti forrást is jelent számukra – gondoljunk az újságozásra, a kéregetésre, vagy az üvegek gyűjtésére. Senkit sem kötelezhetünk arra, hogy igénybe vegye szolgáltatásainkat. A szociális munkánk lényege, hogy olyan alternatívákat kínáljunk az embereknek, amivel élni tudnak, és ezáltal létrejön az a bizalmi kapcsolat, hogy végül elfogadják a segítségünket. Egyik célunk, hogy bízzanak abban, hogy szolgáltatásainkkal valóban segíteni akarunk rajtuk.

Ha már a pénzt említette, arról is hallani, hogy sok hajléktalan azért utasítja el az intézményi ellátást, mert a melegedőkben, otthonokban meglopják őket. Ez igaz, vagy városi legenda?

– Inkább városi legenda. Természetesen mindenkinek lehetnek rossz tapasztalatai. Velünk is előfordulhat, hogy az utcán, tömegközlekedési eszközökön kizsebelnek, és ez a hajléktalanszállókon sem kizárt. Az éjjeli menedékhelyek, és a hajléktalanszállók személyzete viszont ügyel a biztonságra, és az értékeket leadhatják a hozzánk betérők megőrzésre. Ez azért is lényeges, hogy bízzanak bennünk, különben az utcán töltik az éjszakákat, s ha megfagynak, az részben a mi felelősségünk is lehet.

Egyeztetnek a szolgáltatásban a többi civil és egyházi segélyszervezettel?

– Természetesen, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat területi ellátásánál, fővárosi és országos szinten a diszpécserszolgálatok a felelősek. Régiónként kijelöltek egy adott diszpécserszolgálatot, és amint említettem a fővárosit a Menhely Alapítvánnyal együtt működtetjük. A diszpécserszolgálatok feladata a szervezetek működésének összehangolása, s ennek keretében együttműködési megállapodásokat is kötünk. A Menhely Alapítvány havonta szervez megbeszéléseket az utcai szolgálatok számára, illetve a fenntartóknak is, éppen azért, hogy ne legyenek átfedések, és egyre kevesebb hajléktalan maradjon segítség nélkül.

Szervezetükben a hajléktalanellátást főleg önkéntesek végzik?

– Főleg főállású munkatársakkal dolgozunk, akiknek a munkáját önkéntesek is segítik. Az önkéntesek a szociális munkában a jogszabályok alapján nem vehetnek részt, hiszen ők többnyire nem képzett szakemberek. Az önkéntesek főleg olyan kiegészítő tevékenységekben vesznek részt, mint a teafőzés, a szendvicsek elkészítése, ételosztás. Egészségügyi ellátásunkban dolgoznak önkéntes orvosok, ápolók, akik szabadidejüket áldozzák föl arra, hogy segítséget nyújtsanak. Annak pedig nagyon örülünk, hogy a kötelező iskolai közösségi szolgálaton belül sok diák keres fel bennünket, akik szintén a kiegészítő tevékenységekben vesznek részt.

 

Medveczky Attila