Most a versenyképesség terén kell fordulatot elérni

Meghozták az eredményt a kormány 2010-ben indított gazdasági átalakító intézkedései, a Moody’s nemzetközi hitelminősítő felminősítésében visszaköszönnek a legfontosabb területeken elért eredmények. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke: „a hitelesség, a bizalom helyreállítása sokkal hosszabb időt vesz igénybe. A leminősítés egy pillanat alatt megtörtént, és több évig kellett dolgozni azon, hogy hazánk visszatérjen a befektetésre ajánlott kategóriába.”

Számítani lehetett arra, hogy immár a harmadik nagy hitelminősítő, a Moody’s is visszahelyezi Magyarországot a befektetésre ajánlott pozícióba?

– Több okból is lehetett erre számítani. Egyrészt azok az úgynevezett kemény mutatók, melyek a magyar gazdasági, államháztartási teljesítményt jellemzik, hosszabb ideje pozitívak voltak – ezek alapján több éve fel lehetett volna minősíteni Magyarországot. A szubjektív mutatók tekintetében pedig a bizalom, a hitelesség helyreállítása, a stratégiai környezet megváltoztatása érdekében egy sor lépés történt, így a különadók és a különböző támogatások vonatkozásában, ami stabilizálta az országot. A harmadik ok, hogy a hitelminősítők figyelik egymás ajánlásait, és ha kettő már azt mondja, hogy igen, akkor a harmadiknak jelentősége már nem olyan nagy, mert a kettő véleménye alapján már sok minden működhet a piacon.

Említette, hogy korábban is fel lehetett volna minősíteni hazánkat. Ezt miért nem tették meg? Talán szubjektív szempontokat is figyelembe vettek?

– Természetesen, hiszen minden ilyen minősítési eljárásnak van egy objektív és egy szubjektív minősítési sora. Az utóbbi a bizalommal függ össze. Hiszen a magyar gazdaság, főleg a fenntarthatóság iránti bizalom elég gyenge volt. A hitelesség helyreállítása több évet vesz igénybe, s ezek az intézetek sokáig nem hitték el, hogy gazdaságunk kiszámíthatóvá vált.

Mit vizsgálnak a hitelminősítők, mikor objektíven járnak el?

– Lényegében a gazdasági növekedést, az államháztartás pozícióit, az államadósság-teher csökkenését, az infláció mértékét. Ennek megvan a maga sorrendje, ami megtalálható az interneten is, így Moody’sé és a többieké. A minősítési sorban megtalálhatjuk, hogy milyen nem kemény mutatókat vizsgálnak, amelyeket interjúk, közvélemény-kutatások, különféle adatfelmérések alapján határoznak meg. A transzparencia az ő esetükben is érvényesül. S a végén döntenek arról, hogy végül is milyen minősítést készítenek. Tehát ebben a módszerben is természetesen benne van az emberi tényező, az, hogy milyennek látják összességében az országot.

Hazánk számára milyen hozadékkal jár a három hitelminősítő döntése?

– Az egyik, ami közvetlenül érezhető, hogy a forint árfolyama – függetlenül a Brexittől és az amerikai elnökválasztástól – stabilan tartja magát. Tehát tetten érhető az ország pénzeszköze iránti bizalom. A másik, hogy a finanszírozás, mivel ez magával von különböző hitelekkel összefüggő felárakat, befektetési tételeket, néhány tízmilliárdos nagyságrendben pozitívan változhat. Ezek igen lényeges, de összességében mégis a kisebb tételek. A nagyobbak hosszabb időintervallumban jelentkeznek; nevezetesen azáltal, hogy szélesebb területeket fog át a befektetői bizalom. Tudni kell, hogy elég sok olyan befektetéssekkel foglalkozó nagyobb cég működik világszerte, melyek működési dokumentumai, statútumai azt tartalmazzák, hogy csak olyan országokba lehet befektetni, amelyek pozitív besorolásúak. Tehát a felminősítés megnyitott egy piacot, olcsóbbá válik a finanszírozás. Ezzel párhuzamosan a magyar bankszektorban is több felminősítés történt, ami azt jelenti, hogy a bankok pozíciója is javult. Ezért egymásra ható kedvező folyamatokról beszélhetünk. Nem csoda, hogy azt lehet mondani, ez egy fontos, bár nem kizárólagos tétel, melynek azonnali hatása szerény, de távlati hatása már jóval ígéretesebb. Gondoljunk csak bele, hogy a leminősítés egy pillanat alatt megtörtént, és milyen sok évig kellett dolgozni azon, hogy hazánk visszatérjen a befektetésre ajánlott kategóriába.

Tehát szinte biztosra vehető, hogy ezután egyre több külföldi befektető érkezik Magyarországra?

– Biztosra nem vehető, de ez egy lehetőség, ami kaput is nyit. Ez a kapunyitás a magyarországi befektetések alakulásának fontos tényezője. Ez a gazdaság növekedését és erősödését hozza magával. Javulnak az államháztartási folyamatok, így tartósan 3 százalék alatti költségvetési hiányról beszélhetünk. Azt pedig, hogy év végére 2,3-2,5 százalék közötti növekedést várnak, azért nem tartom a jelenlegi feltételek alapján problémásnak, mert az elemzések szerint a jövő évtől még gyorsabb ütemre kapcsol a magyar gazdaság.

A felminősítések után megnyugodhat a kormány, vagy vannak újabb feladatai, például a versenyképesség területén?

– A kormány helyében sosem nyugodnék meg, mert van még sok tennivaló. A gazdasági hatékonyságot más alapra kell helyezni. Magyarország gazdasági versenyképességi pozíciói 2002 és 2010 között erősen meggyengültek, és azóta itt ragadtunk a gyengébb pozíciókban, most is a középmezőny alján állunk. A régióban a csehek, a lengyelek, a szlovákok jóval előbbre tartanak nálunk. Ők a versenytársaink. Magyarország versenyképességi mutatói egyelőre még nem érik el a V4 országok szintjét, bár stabil pályán mozgunk, az igazán nagy kihívás a következő évekre a versenyképességünk javítása lesz.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az évtized végére több fokozattal a jelenlegi szint felett állhat a hazai adósság minősítése. Egyetért ezzel a megállapítással, vagy optimista jóslatnak gondolja?

– Ezzel a kijelentéssel akkor lehet egyetérteni, ha végrehajtja a kormány azokat a hatékonysági, versenyképességi feladatokat, melyek szükségesek a továbblépéshez, s ezeket az eredményeket el is tudjuk fogadtatni a minket mérlegre tevő intézményekkel. A további felfelé kapaszkodás a minősítésben legalább olyan nehéz feladat lesz, mint amilyen a visszatérést eredményezte a befektetésre ajánlott kategóriába.

 

Medveczky Attila