Az új belgrádi kormány elkötelezte magát a Kisebbségi Akcióterv végrehajtása mellett

A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó frakcióközi munkacsoport október végén Strasbourgban a szerbiai kisebbségek helyzetével, valamint a szerbiai Kisebbségi Akcióterv bemutatásával foglalkozott. Deli Andor délvidéki néppárti képviselő: „a legfontosabb, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és minden lehetséges módon befolyásoljuk azokat olyan módon, hogy az kedvező legyen a délvidéki magyarság, de más kisebbségek számára is Szerbiában.”

Még februárban témaként megjelent a Kisebbségi Akcióterv az Európai Parlamentben, és rá néhány héttel a szakértői bizottság vezetője Brüsszelben a tagállamok állandó képviseletének be is mutatta a Kisebbségi Akcióterv utolsónak mondott változatát. Azóta ezen nem is változtattak? Hiszen már új összetételű a szerbiai kormány.

– A Kisebbségi Akcióterven nem változtattak az elfogadása óta, és véleményem szerint nem is fognak, mivel egy stratégiai dokumentumról van szó, amely szoros kapcsolatban áll a 23-as tárgyalási fejezet cselekvési tervével, amely már jóváhagyásra került a tárgyaló felek részéről. Valóban új kormány alakult a tavaszi időközi választások után, viszont a kormányösszetétel változatlan maradt. A személyek, akik korábban részt vettek az akcióterv kidolgozásában, ők dolgoznak most a megvalósításon is, ez a másik ok, ami miatt úgy gondolom, hogy a régi-új kormány Belgrádban továbbra is elkötelezett marad a korábban elfogadott cselekvési terv végrehajtása mellett.

A szerb kormány mennyire áll pozitívan a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítéséhez?

– Az általam indítványozott és társszervezett frakcióközi munkacsoportban igen magas rangú szerbiai köztisztviselők látogattak Strasbourgba, hogy közösen mutassuk be az akciótervet. A felelős miniszter asszony, Ana Brnabic és a szerbiai EU-s főtárgyaló, Tanja Miscevic jelenléte számomra azt az üzenetet sugallták, hogy a kormány pozitívan áll és komolyan foglalkozik a kisebbségi kérdéskörrel. Viszont a lényegi munka, a végrehajtás még csak most következik, amely majd többet árul el a kormány hozzáállásáról. Mindenesetre a kezdeti jelek bizakodásra adnak okot.

Említene néhány példát, hogy mit tartalmaz a szerbiai Kisebbségi Akcióterv, mely a magyarok számára is kedvező? Továbbá: a Magyar Nemzeti Tanács jogköre mennyiben változhat meg a törvények elfogadásával?

– A magyar közösség szempontjából több fontos kérdést is érint az akcióterv. Ezek közül megemlíteném a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását, amelynek a célja a jogkörök letisztázása és lehetőség szerinti kiszélesítése az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra és a kisebbségi nyelvhasználat területén. Emellett továbbra is napirenden szerepel a részarányos foglalkoztatás, a kisebbségi nyelvek hivatalos használata, kisebbségi nyelven történő oktatás biztosítása és a kisebbségi médiaházak fenntartható működéséhez szükséges feltételek megteremtése.

Egy dokumentum annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Mi a garancia arra, hogy a pozitív jogszabályok a gyakorlatban is érvényesüljenek?

– Úgy gondolom, hogy a belgrádi kormány elkötelezte magát az Akcióterv végrehajtása mellett, és az eddigi események és politikai üzenetek bizakodásra adhatnak okot. Viszont tény az is, hogy az előrehozott választások és a hosszasan elnyúló kormányalakítás késleltette a végrehajtást. A legfontosabb, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és minden lehetséges módon befolyásoljuk azokat, olyan módon, hogy az kedvező legyen a délvidéki magyarság, de más kisebbségek számára is Szerbiában.

Hogyan fogadták Délvidéken a Kisebbségi Akciótervet?

– A strasbourgi frakcióközi munkacsoporton vendégünk volt Nyilas Mihály is, a tartományi kormány alelnöke és a jogalkotásért, kisebbségi és nemzetiségi kérdésekért is felelős titkára és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. Hajnal Jenő kihangsúlyozta azt, hogy szerinte a kisebbségi akcióterv esély és lehetőség a vajdasági magyarság számra, hogy az őket érintő kérdésekben előrehaladást érjenek el. Az MNT képviselőinek lehetőségük nyílt közvetlenül is befolyásolni az akcióterv tartalmát is, hiszen aktívan részt vettek annak a munkacsoportnak a munkájában, amely az akcióterv tervezetet készítette elő. Nyilas Mihálytól pedig megtudtuk, hogy az általa irányított tartományi titkárság szintén részt vett a dokumentum kidolgozásban és tevőlegesen részt vesznek a megvalósításban is, hiszen számos intézkedés tartományi hatáskört is érint.

Az ülésen jelen volt Ana Brnabic, Szerbia kisebbségekkel foglalkozó minisztériumának tárcavezetője. Mit jelzett a miniszter, mikor fogadják el azokat a jogszabályokat, amelyek a kisebbségek helyzetének további javulását eredményezhetik?

– Az előrehozott parlamenti választások miatt kora őszig szünetelt a jogalkotás, ezért a jogszabályok elfogadása sem történt meg a tervezett időpontokban. Remélhetőleg legkésőbb a jövő tavaszi ülésszakban elfogadásra kerül majd több jelentős törvénymódosítás is.

A jelenlegi szerb parlamentben vannak olyan pártok, melyek ezt a törekvést meg szeretnék akadályozni?

– Természetesen lehetnek olyan politikai frakciók, akik ellenezhetnek bizonyos kisebbségi jogszabály-módosításokat, viszont ez döntően nem befolyásolhatja az intézkedések megvalósítását, és a szavazás alkalmával kisebbségben fognak maradni. A legfontosabb, hogy a kormány és kormánypártok kiállnak az akcióterv mellett, és ez biztosítja a parlamenti többséget.

Csökkent az euroszkeptikusok száma?

– Az Európai Unió támogatottsága Szerbiában stabilnak mondható az utóbbi időben. A szerbiai kormánynak és a polgároknak is egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak nincs alternatívája. Persze a mindennapi politikai történések a szerbiai és az európai színtéren, kiváltképpen a koszovói kérdés tárgyalása és a tradicionális orosz befolyás, kihatással vannak az euroszkeptikusok számára, de ezek az ingadozások nem mondhatók jelentősnek. Ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások túlzott elhúzódása, illetve az EU által küldött és sok esetben nem teljesen egyértelmű jelzések, kihatással lehetnek a közvélemény hangulatára.

Mennyire lényeges, hogy a vajdasági szervek tanácsát is kikérjék a jogszabályok szövegezésénél?

– A tartományi szervek részt vettek az akcióterv kidolgozásában, szintén szerepet vállalnak a végrehajtás során is, és negyedévente értékelik az implementáció eredményeit tartományi szinten is. Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke és a jogalkotásért, kisebbségi és nemzetiségi kérdésekért is felelős titkár Strasbourgban elmondta, hogy jó a kapcsolata a köztársasági szervekkel és nyitottak a javaslataikra. Mivel Vajdaság területén él a legtöbb kisebbségi közösség, ezért fontos, hogy a tartományi szerveknek kellő befolyásuk legyen a jogszabályok alkotásakor és módosításakor.

Amennyiben nem hozzák meg a szükséges jogszabályokat, az veszélyeztetheti Szerbia EU-csatlakozását?

– Ahogyan már említettem, a Kisebbségi Akcióterv szerves részét képezi a 23-as tárgyalófejezetnek, ezért az uniós intézmények figyelemmel kísérik és értékelik az elért eredményeket a kisebbségi jogok területén is. A tárgyalási fejezet nem zárulhat le az akciótervben előlátott intézkedések végrehajtása nélkül, ez egyben feltétele a csatlakozási tárgyalások előmenetelének, de garanciát is jelent a végrehajtásra. A napokban mutatták be az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén a 2016-os évre vonatkozó szerb országjelentést, amely szintén figyelmet szentel a kisebbségek helyzetének és az akcióterv megvalósításának.

Összességében mennyire tartja sikeresnek a strasbourgi rendezvényt?

– A Kisebbségi Akcióterv strasbourgi bemutatását több szempontból is sikeresnek tartom. Elsősorban sikerült közvetlen kapcsolatot teremtetünk a végrehajtó szervekkel, akiktől a dokumentum megvalósítása függ, és tájékozódhattunk az ő meglátásaikról és jövőbeni terveikről, és ők is hallhatták az érdekeltek véleményét. Úgy gondolom, hogy sikerült az európai képviselők és a nyilvánosság érdeklődésének a középpontjába helyezni a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetét és jogállását. Megnyilvánulásaik alapján elmondhatjuk, hogy az európai parlamenti képviselők bizalommal közelítettek a dokumentumhoz, de ez egyúttal kötelezettséget is ró a szerb félre, amely bármikor számon kérhető. Továbbá fontosnak tartom, hogy a rendezvényen jelen lévő MNT elnök elmondhatta álláspontját és elvárásait a délvidéki magyar közösséget érintő legfontosabb kérdésekben.

 

Medveczky Attila