Aggodalomra ad okot az ukrajnai oktatási reform

November 24-én a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kártájához benyújtott ukrajnai és romániai országjelentések árnyékjelentését ismertették az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén. Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP kárpátaljai európai parlamenti képviselője lapunk érdeklődésére közölte, hogy a 30 oldalas ukrajnai helyzetről készült árnyékjelentés követi a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája szerkezetét, és minden egyes pontjánál megfogalmazták a kárpátaljai magyar nyelvhasználatra vonatkozó aggodalmukat, emellett leírják a nyelvpolitika ukrajnai történetét az 1991-es függetlenné válás óta, és ajánlásokat tesznek a problémák orvoslására.

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját 1992-ben fogadta el az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Strasbourgban. Célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket. Mit tapasztal, az egyezményben foglaltakat mennyire veszi komolyan az Európai Parlament?

– A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája olyan nemzetközi dokumentum, melyhez nemcsak az Európai Unió tagországai csatlakozhatnak, hanem minden olyan állam, amely elfogadja ezeket az elveket, és közeledni szeretne az EU-hoz. Az Európai Parlament ennek tükrében tiszteletben tartja a kartát, hiszen a diszkriminációmentesség, a kisebbségekkel szembeni egyenlő bánásmód, és a kisebbségi nyelvi jogok teljes kiterjesztésének kérdésében hasonló elveket vall.

Esetünkben országjelentések árnyékjelentéseiről van szó. Ezeknek mekkora a fajsúlyuk?

– A karta bizottságához a tagországok a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan jelentéseket juttatnak el. Az árnyékjelentés pedig civil kezdeményezés mind Ukrajna, mind Románia esetében. Miután az említett két ország elküldte a jelentését, a civil és tudományos szférában megfogalmazódott az a gondolat: mivel a kormányok által benyújtott dokumentumok nem türközik teljes mértékben a valóságot, ezért, hogy a karta bizottsága reálisabb információhoz jusson a kisebbségek helyzetével kapcsolatban, árnyékjelentéseket kell készíteni. Az árnyékjelentések nem maradnak hatás nélkül, mert a karta bizottsága azokat figyelembe veszi. Ezt bizonyítja, hogy még a strasbourgi bemutatást megelőzően, november 21-én az Európa Tanács delegációja Kárpátalján tárgyalt az árnyékjelentés készítőivel. Ungváron közölték, hogy megkapták a jelentést, és fontosnak tartják a benne foglalt aggodalmakat. Tehát abból a szempontból, hogy az Európai Tanács vagy a kartabizottság valós képet kapjon egy országról, lényegesek az árnyékjelentések.

Az Ukrajnára vonatkozó árnyékjelentésben kitérnek a kárpátaljai honlapokon többször is olvasható témákra, a nyelvpolitikára és az ukrán oktatási reformra?

– A 30 oldalas árnyékjelentés követi a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája szerkezetét, és minden egyes pontjánál megfogalmazzák a kárpátaljai magyar nyelvhasználatra vonatkozó aggodalmukat, de leírják a nyelvpolitika ukrajnai történetét az 1991-es függetlenné válás óta, és az ajánlásokat is a problémák orvoslására. Valóban, az egyik legfőbb probléma a még érvényben lévő 2012-es regionális nyelvekről szóló törvény alkotmányos felülvizsgálata. Ez azért is érdekes, mert az ukrán forradalmi hangulattól fűtve 2014-ben a korábbi ellenzék hatalomra jutott képviselőinek gondjuk volt arra, hogy a 2012. augusztus 10-én életbe lépett nyelvtörvényt hatályon kívül helyezzék. A parlament által hozott jogszabályt Turcsinov ideiglenes államelnök nem írta alá, most pedig a törvényt az ukrán alkotmánybíróság vizsgálja. Amennyiben a törvényt eltörlik, akkor olyan jogszabályt helyeznek hatályon kívül, mely tükrözi a karta alapelveit, és ez jelentős visszalépést jelent a kisebbségi joggyakorlat számos területén – gondoljunk a személynévhasználatára, a földrajzi nevek kétnyelvűségére, a közigazgatási nyelvhasználatra, és még sok más aspektust hozhatnánk fel példának. A másik probléma az oktatás nyelvére vonatkozó módosító javaslatok benyújtása. Ez azért aggályos, mert olyan civilek kezdeményezték, akik aggódnak az ukrán nyelv háttérbe szorulása miatt. További gond, hogy a parlament első olvasatban már elfogadta a javaslatot. A törvénytervezet szerint a nemzetiségi tanulóknak csupán az ukrán nyelv mellett lenne joguk az anyanyelvi oktatáshoz. Tehát kimarad az a szó, amit korábban az alkotmány szavatolt a kisebbségek számára, hogy garantálja az anyanyelven való oktatáshoz való jogot. A módosításban csak azt írják le, hogy lehetőségük van az ukrán mellett anyanyelven is tanulni, de csak alap-és középfokon. Ezzel kizárják a kisebbségi nyelveket a felső- és szakoktatásból. Még súlyosabb az a mondat, hogy a lehetőséggel csak azokon a helyeken élhetnek, ahol az adott nemzeti kisebbség egy tömbben él. Ez azt jelenti, hogy a szórványban, mint például a Felső-Tiszavidéken egyre erősebbé válna az asszimilációs folyamat, mert nem garantálnák a magyar nyelvű oktatást. A karta javaslata szerint a kisebbségi vagy regionális nyelvű polgároknak joguk van az államnyelv elsajátításához, s jelenleg az ukrán állam arra hivatkozik, hogy azért szükséges a reform, mert a kisebbségek nem tanulnak meg rendesen ukránul, s ezért szeretnék növelni az államnyelv dominanciáját. Mi viszont azt hangsúlyozzuk, nem a magyar nyelv rovására kell ráerőltetni a kisebbségekre az ukrán nyelvet, hanem megfelelő módszerekkel, tankönyvekkel, óraszámban tanítani. Hiszen a kisebbségeknek jelentősen kevesebb óraszámban tanítják az ukrán nyelvet, mint a többségnek, emellett a módszertan és a tankönyvek sem megfelelőek. Mindez kihat az érettségi eredményekre, mert 2008 óta törvény szabályozza, hogy csak ukrán nyelven lehet érettségizni, így eleve diszkriminálják a kisebbségeket. Az árnyékjelentésben megfogalmazzák azt is, hogy az ukrán állam a nyelvi jogokat többlépcsős folyamatban szűkíti, például már 2015-ben meghozták azt a törvényt az állami szolgálatról, melynek 8-as cikkelye kimondja, hogy az állami tisztviselők munkaidőben kizárólag csak az államnyelvet használhatják. A felsoroltakat és ehhez hasonlóakat fogalmaztak meg az árnyékjelentés elkészítői, hogy a karta bizottsága és az Európa Tanács tudjon ezekről a tényekről, veszélyekről. Mi is támogatjuk Ukrajna európai integrációját, és érdekünk, hogy kisebbségeit tisztelő, demokratikus állammá váljon. Ezért reméljük, hogy a karta következő ajánlásai tartalmazzák majd azokat a szempontokat, melyeket az árnyékjelentés készítői a bizottság tudomására hoztak.

Elképzelhető, hogy az ominózus reformot főként az Ukrajnában élő oroszok ellenében akarják bevezetni, de ennek elszenvedője lesz a magyarság is?

– Szinte biztos, hogy ez áll a háttérben, mert a korábbi időszakban legtöbbször, mikor az oroszokat pozitívan diszkriminálták, akkor ez a magyarság szempontjából is előrelépés volt a kisebbségi jogok, vagy a nyelvhasználat terén. Bár 2008-ban az oroszoknak még megengedték azt, hogy orosz nyelven érettségizzenek, tehát nem mindig terjedt ki a pozitív intézkedés az ukrajnai magyarokra. Jelenleg viszont igaz, hogy az oroszokat próbálják visszaszorítani, de minden kisebbség kárvallottja lesz ennek a törekvésnek. A nyelvhasználat terén megfigyelhető folyamat, sajnálatos módon nem az európai normák irányába halad, s a legszomorúbb, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot még a szovjet időszakban sem próbálták ennyire korlátozni, mint amire most készülnek az ukrán döntéshozók.

Medveczky Attila