Felújítjuk a Csokonai Színházat, és új színház épül Debrecenben
Papp László, Debrecen polgármestere: nem csak a multinacionális, nagy ipari termelőegységek bővültek Debrecenben, hanem a kkv-szektor is. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt hetekben több középvállalkozói üzemet adtunk át.
Többször beszámoltunk az Új Főnix Tervről. Most, az év végéhez közeledve, tartsunk összegzést; kérem, mutassa be az eddigi eredményeket. Egyes beruházások befejeződtek?
– A legjelentősebb előrehaladást a közlekedési és úthálózat-fejlesztési programban értük el. 52 utca felújítását és 11 új út megépítését határoztuk el. Ebből 40-et sikerült befejeznünk a felújítással érintett programrészben, és az új utakat is megépítettük. A fennmaradók felújítására jövőre kerül sor. Elindult az oktatási programunk is, eddig felújítottuk két nagyobb intézményünket, az Ady Endre Gimnáziumot és a Hatvani István Általános Iskolát. Emellett több programunk tervezési fázisban van, és a kivitelezési munkák jelentős része 2017-ben veszi kezdetét. A jövőre elinduló munka önmagában 22 milliárdos csomagot jelent.
Tehát a tőkét nemcsak iparosításra fordítják, de új ipari övezetet is létrehoznak.
– Az Új Főnix Terv hat nagy területe közül az egyik a gazdaságfejlesztési program. A város repülőterének két oldala, az úgynevezett Déli gazdasági övezet szolgál majd ipar- és gazdaságfejlesztési célokat, a délre eső lesz a déli ipari övezet, s a terület infrastruktúrájának kialakítására a kormány közel 4,5 milliárd forint pályázati forrást biztosított. Az ezekkel kapcsolatos munkálatok 2017 első negyedévében kezdőnek el. A tervezési fázist lezártuk, a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásokat hamarosan elindítjuk. Az önkormányzat jelenleg is több mint 200 hektárnyi saját tulajdonú területtel rendelkezik. Ezeken a részeken indítjuk el a fejlesztéseket, és konkrét befektetői tárgyalásokat folytatunk a területek későbbi hasznosítására. Ebben a gazdasági övezetben több mint 10 ezer új munkahelyet szeretnénk létrehozni. A következő önkormányzati ciklus végéig a déli gazdasági övezet teljes területén 15 ezer új munkahely létrehozását tervezzük. A repülőtértől délre eső térségben elsősorban ipari termelőegységeket hozunk létre, s ezekkel kapcsolatban zajlanak a befektetőkkel a tárgyalások. A Déli gazdasági övezet északkeleti oldalán innovációs üzleti parkot hozunk létre. A terület közel esik a város lakóövezetéhez, ezért ott ipari tevékenységet nem kívánunk végezni; ott sokkal inkább irodákra és egyéb innovációs cégekre számítunk a következő években.
Debrecen gazdaságfejlesztésében a jelentős számú munkahelyet teremtő multinacionális cégek mellett komoly szerepük lehet a kis- és középvállalkozásoknak?
– Városunk specialitása, hogy egy európai uniós szabályrendszert figyelembe véve is nagyon jelentős kkv-szektorral, tehát középvállalati réteggel, valamint kis- és mikrovállalati struktúrával rendelkezik. Mára nemcsak a multinacionális, nagy ipari termelőegységek bővültek Debrecenben, hanem a kkv-szektor is. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt hetekben több középvállalkozói üzem átadására került sor, például december 5-én élelmiszer-ipari fejlesztésnek köszönhetően újabb termelőegységet adtunk át. Képviselő-testületünk azzal a céllal hozta létre az EDC Város- és Gazdaságfejlesztési Központot, hogy ennek egyik részlege kifejezetten a debreceni mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogassa. A teljesen díjmentesen, városi finanszírozással működő szervezet működtetésével megfelelő szakmai támogatást nyújtunk a helyi kkv-szektornak, hogy a legtöbb forrást tudják elérni. Ennek eredményeként az elmúlt hónapokban több milliárd forintnyi pályázati pénz érkezett ebbe a szektorba. A debreceni cégek és szervezetek az elmúlt két évben (2015–2016) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) 31,1 milliárd forintot nyertek el, ami – mivel 50 százalékos támogatású pályázatokról van szó – több mint 60 milliárd forintos tőkebeáramlást jelent. Tehát ezen a területen is hatékonyak vagyunk.
Említette, hogy az Új Főnix Terven belül több területet különítettek el. Térjünk rá az egészségügyi, szociális és kulturális pillérekre.
– A kultúra szintén az Új Főnix Terv kiemelt fejezete, ami szorosan összefügg kulturális főváros programunkkal, melynek elkészítésén gőzerővel dolgozunk. Lényeges a minőségi kulturális terek létrehozása a programon belül. A kormány támogató döntéseinek köszönhetően a kulturális infrastruktúra fejlesztése is rendkívül perspektivikus Debrecenben. Hiszen nemrég született meg a kormányzati döntés: több mint 6,3 milliárd forintos támogatást biztosítanak a debreceni Csokonai Színház felújításához. Emellett a román–magyar határon átnyúló programok keretében zajlik a város új, második színháza, a Latinovits Színház befejezésének előkészítése. Ez azért is jelentős, mert az első vidéki város leszünk, ahol két, adott esetben eltérő tematikájú művészeti tevékenység folyhat. Arra gondolok, hogy a Csokonai Színházban a tradicionális magyar, illetve nemzetközi, míg az újban a kortárs színházművészet kaphat teret. Más programokkal is készülünk; a kulturális fejlesztés területén Debrecen országos szinten az egyik legfejlettebb infrastruktúrával rendelkezik – 2017-ben régi vágyunk teljesedik be a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola épületének külső és belső felújításával. A gondoskodó város programrész pedig az egészségügyi és szociális területen történő előrelépéseket foglalja magában; orvosi rendelők sorát újítjuk fel, mert ez a városi infrastruktúra az elmúlt években kevés fejlesztési forrást kapott. Ezért rendelőket építünk, és a régiek közül többet 100%-ban felújítunk. Ez a programelem a város 11 pontját érinti és több mint 50 háziorvosi körzetet. Emellett megkezdtük a Nárcisz Debreceni Hospice-ház megvalósítási programját, és jövőre zajlik a kivitelezés.
Ki lesz a Latinovits Színház fenntartója?
– Ez még eldöntendő kérdés. Nem szeretnénk külön színházi szervezeti egységet létrehozni, így a jelenlegi elképzelésünk, hogy a Csokonai Színház – mely nemzeti státusából fakadóan állami és önkormányzati forrásból gazdálkodik – égisze alatt működne a Latinovits Színház. Az utóbbi fenntartása mindenképpen önkormányzati szerepvállalást igényel.
Mikorra tervezik az összes fejlesztési elem átadását?
– 2022-ig Debrecen rendszerváltás utáni történetének legnagyobb, a város egész területére és minden ágazatra kiterjedő fejlesztése valósul meg összesen 200 milliárd forint európai uniós és hazai központi költségvetési forrásból.
Medveczky Attila