Érdekünk, hogy a Nagy-Britanniában élő magyar munkavállalókat ne érje semmilyen diszkrimináció
Az unió feladata annak biztosítása, hogy Ukrajna független államként működhessen – tudtuk meg Altusz Kristóf európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes külügyi államtitkártól, aki arról is tájékoztatta lapunkat, hogy Washingtonban elmondott beszédében a visegrádi együttműködés fontosságára, a Közép-Európában rejlő gazdasági potenciálra hívta fel az új amerikai adminisztráció magas rangú képviselőinek figyelmét.
Január közepén Brüsszelben tárgyalt. Ezek bilaterális megbeszélések voltak?
– A Külgazdasági és Külügyminisztériumban a kétoldalú ügyekért felelek, ezért természetesen Brüsszelben is bilaterális megbeszélést folytattam. Meghívást kaptam a brüsszeli külügyminisztériumtól, partneremtől Anick Van Calster asszonytól, a főigazgatótól – ez a poszt nagyjából a magyarországi helyettes államtitkári szintnek felel meg –, aki a kétoldalú kapcsolatokért felel. A konzultációk a külügyminisztériumok között rendszeresek; évente legalább egyszer találkozunk, hogy átbeszéljük a fontosabb külpolitikai, uniós témákat.
A közleményekben a migrációs probléma megvitatása szerepelt. Ez volt az egyedüli kérdés?
– Nem, mert, amint jeleztem, külpolitikai és Európa-politikai témák voltak az irányadók, s természetesen ezen belül a migrációé is. Emellett a transzatlanti kapcsolatoktól az ukrajnai, oroszországi, illetve a nyugat-balkáni helyzeten keresztül egészen Nagy-Britannia unióból való távozásának lehetőségeiről is szó esett.
Az ukrán–orosz konfliktusról mi a két fél véleménye? Hiszen Magyarország eddig 6,5 milliárd dollárt veszített az Oroszország elleni szankciók miatt.
– Közöltem belga partnereimmel, hogy hazánknak elemi érdeke a szomszédos Ukrajna stabilitása, s hogy ne háború által sújtott övezetbe tartozzon. Ebben Belgium is érdekelt, bár távolabb fekszik Ukrajnától. Mindkét állam fontosnak tartja Ukrajna hosszú távú gazdasági megsegítését, mert jelenleg az ország költségvetésének jelentős részét a felfegyverkezésre fordítják. Mind Magyarország, mind Belgium érdekelt egy a területi integritását élvező, demokratikus, független Ukrajna létében. Rátérve az Oroszország elleni szankciókra, valóban, ha az exportot nézzük, akkor három év alatt 6,5 milliárd dolláros a veszteségünk. A belgák is veszítettek a szankció miatt, de náluk más jellegű a piaci kitettség. Viszont Magyarország korábban nagymértékben szállított ki agrártermékeket Oroszországba. Ettől függetlenül nem bontjuk meg az európai egységet a szankciókkal kapcsolatban.
Hogyan értékelik a brexitet?
– Hasonlóak az álláspontjaink, mert a két ország kormánya számára az Egyesült Királyság kiválása nagy kihívást jelent. Főleg a gazdasági kapcsolatok területén, a kétoldalú kereskedelemben bekövetkező változásokra kell választ adni. Most azt látjuk, hogy a britek egyre több konkrétumról beszélnek kiválásukkal, s annak feltételeivel kapcsolatban, s egyfajta szabadkereskedelmi egyezmény meghatározását jelentették be. Érdekünk, hogy a hazánkban jelenlévő brit vállalatok továbbra is nálunk maradjanak, és a Nagy-Britanniában élő magyar munkavállalókat ne érje semmilyen diszkrimináció. A kiválási folyamat igen hosszú, és Belgiumban is csak a várható következmények feltérképezéséről esett szó.
A migrációs válság megoldását illetően Belgium és Magyarország álláspontja mennyire áll közel egymáshoz?
– Abban egyetértettünk, hogy káros az Európai Unióba ellenőrizetlenül történő beáramlás. Tehát nagyobb figyelmet és hangsúlyt kell helyezni az unió külső határainak védelmére, és az illegális belépést meg kell akadályozni. Ebben Magyarországnak kulcsfontosságú a szerepe a szerb–magyar, illetve a horvát–magyar határon. Azt is elismerték, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárása ténylegesen hozzájárult az Európát elérő bevándorlás csökkentéséhez. Abban is egyetértettünk, hogy a származási országoknak kéne nagyobb segítséget nyújtani, s azokat az EU-s tagállamokat támogatni kell, melyek éveken keresztül szállást és élelmet biztosítanak például a Szíriából érkező menekülteknek. A véleménykülönbség abban a kérdésben vetődött föl, hogy mit kell tenni azokkal a migránsokkal, akik már bejutottak az unió területére. A belga kormány a szolidaritást másképpen értelmezi, s egyértelműen elosztási rendszerben gondolkodik. Mi pedig azt hangoztatjuk, hogy a kötelező elosztási rendszer működésképtelen, s ezt bizonyítják a számok is. 160 ezer ember elosztásáról beszélnek, holott több mint 1,2 millió menekült érkezett illegális módon már az Európai Unióba.
Január 20-án látogatást tett az Egyesült Államokban, ahol a washingtoni magyar nagykövetségen, az új amerikai elnök beiktatása tiszteletére rendezett rendezvényen beszédet mondott. Mit gondol, Trump megválasztásával új alapokra helyeződnek a magyar–amerikai kapcsolatok?
– Egyértelműen új alapokra helyeztük a magyar–amerikai politikai kapcsolatokat. Már az is nagy eredménynek számít, hogy a magyar miniszterelnök és az USA elnöke telefonon beszélt egymással. Jól tudjuk, hogy az előző, demokrata adminisztrációval nem voltak kedvezőek a kapcsolataink. Természetesen a védelmi, a biztonságpolitikai és a gazdasági együttműködés most is megfelelő, és reméljük, azokat még jobban megerősítjük. Azon dolgozunk, hogy a politikai kapcsolatok megváltozását a tettek bizonyítsák. A washingtoni magyar nagykövetség rendezvényén azért vettem részt, hogy beszédemben a visegrádi együttműködés fontosságára, a Közép-Európában rejlő gazdasági potenciálra hívjam fel a jelen lévő szenátorok, kongresszusi képviselők, s az új adminisztráció magas rangú képviselőinek figyelmét.
Medveczky Attila