A felvidéki magyarság erős megyei érdekképviseletéért

2017. március 07. kedd, 14:35 Medveczky Attila
Nyomtatás

Február 17-én délután találkozott a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd delegációja. A megbeszélés témája az ősszel esedékes megyei önkormányzati választás volt. Követik-e a kárpátaljai és az erdélyi mintát? Milyen kérdésekben született megegyezés? Elásták-e a csatabárdot? Vajon szavaznak majd szlovákok is a vegyes párttal való megegyezés után a magyar jelöltre? Kérdéseinkre Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke válaszolt.

Három-négy évvel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy egyszer az MKP és a Most-Híd komolyan egyeztet a választásokon való indulásról. Követik a kárpátaljai és az erdélyi mintát? Hiszen a KMKSZ és UMDSZ, illetve az RMDSZ és az MPP összefogásának meglett az eredménye.

– Tagadhatatlan, hogy eredményhez vezetett a határon túli magyar régiókban a magyar pártok összefogása. A Most-Híd viszont nem tekinthető teljes mértékben magyar, hanem inkább vegyes pártnak. De jelenleg nem is ez a lényeges, mert a hangsúly a megyei választásokon van. A 2016. márciusi parlamenti választásokat követően beharangozta a kormány, és már egyeztetnek róla a pártok, s valószínűleg el is fogadják azt a javaslatot, hogy egyfordulós lesz a megyeelnök választás. Idáig ez a választás kétkörös volt, és a második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott személy jutott be, míg egykörös volt a megyei képviselők megválasztása. Ez a változás viszont új lehetőséget nyitott a magyar közösség számára. Hiszen Nagyszombat vagy Nyitra megyében, ahol 23-27%-nyi a magyarok aránya, egy megfelelő mozgósítás mellett, azzal, hogy több szlovák jelölt is indul, elképzelhető, hogy újra magyar megyeelnököt választanak. Ez komoly előrelépést jelentene. Viszont ez csak akkor lehetséges, ha csak egy magyar jelölt indul. Ezért tárgyaltunk a Most-Híd vezetésével, hogy ne indítsunk egymás ellen jelölteket a megyeelnöki tisztségre.

Hol szeretne a Magyar Közösség Pártja és hol a Most-Híd mindenféleképpen megyeelnökjelöltet indítani?

– Már előzőleg jeleztük, hogy Nagyszombat és Nyitra megyében szeretnénk megyeelnök-jelöltet indítani. Még nem zárultak le a tárgyalások, de abban elviekben megállapodás született, hogy egy magyar megyeelnökjelöltre van szükség egy adott régióban, ahhoz, hogy ne aprózódjanak el a magyar szavazatok. Konkrétumokról még nem tudok beszámolni.

Ezenkívül még milyen kérdésekben született megállapodás?

– Két megállapodás született. Az egyiket, a megyeelnökit már említettem, a másik, hogy a megyei választásokon való együttműködés konkrét lehetőségeiről a pártok regionális szervezetei fognak egyeztetni. Mindkét párt vezetősége arra ösztönzi regionális szervezeteit, hogy tárgyaljanak egymással, de hogy ezek a megbeszélések milyen eredményre vezetnek, azt még megjósolni sem lehet.

Bugár Béla nemrég kifejtette, hogy az MKP Országos Tanács elnöke, tehát Ön, csatlakozott ahhoz, amit a magyar parlament elnöke tavaly novemberben mondott, hogy a Most-Híd nem magyar párt, elnöke pedig olyan szlovák politikus, aki jól beszél magyarul. Tehát még tapasztalható sértettség?

– A sértettséget félre kell tenni, különben annak a felvidéki magyar közösség lesz a kárvallottja. Kövér László a magyar országgyűlés elnöke egy székelyudvarhelyi lakossági fórumon jelentette ki, hogy „az erdélyi magyarok számára Felvidék intő jel, ahol egyszerű nemzetárulás történt. Amikor Bugár Bélát nem választották meg az MKP elnökévé, és szlovák–magyar pártot hozott létre, a magyarok képviseletét ellátó MKP kiesett a parlamentből.” Kövér László elnök úr tehát mindezt a romániai választások előtt mondta. Én pedig nem szoktam Bugár Béla személyével foglalkozni. Csak egyetlen írásomban említettem a nevét. Abban, amiben azt fejtegettem, hogy jobb lesz-e nekünk attól, hogy ha peres ügyeink során az anyanyelvünket akarjuk használni, fizethetjük a tolmácsot? Bár a Most-Híd keményen dolgozik azon, hogy a nemzeti kisebbségeknek törvénybe foglaltan legyen elkülönített pénzösszegük kulturális tevékenységekre, s még arra is ügyel, hogy ezt a pénzt a kisebbségek soraiból kreált állandó bizottságok osszák el, ezzel csak egyes kulturális tevékenységeket fog éltetni: rendezvényeket, négy-öt-tíz irodalmi folyóiratot, honlapot, könyvkiadást, interetnikus rendezvényeket. A nemzeti kisebbségek státusa azonban ettől még nem változik meg Szlovákiában. De ez teljesen más téma, mint a megyeelnöki választásoké, ahol már lényeges az, hogy a két párt ne indítson egymás ellen jelöltet.

A megyei önkormányzatok szintjén az MKP hagyományosan erősebb, mint a Most-Híd. Amennyiben megszületik a kompromisszum, elképzelhető, hogy mivel a Most-Híd vegyes párt, így az MKP jelöltjeire is több szlovák anyanyelvű fog szavazni?

– Jó kérdés, hiszen, ha sikerül csak egy magyar jelöltet elindítani, akkor valószínűleg a legtöbb szlovák párt összezár. A legtöbbet említettem, mert mi nem csak a Most-Híddal, hanem néhány szlovák ellenzéki párttal is szeretnénk tárgyalni. Hiszen Pozsony, Kassa vagy Besztercebánya megyében szükséges lehet az együttműködés a megyei választásokon. Ott az erősen szélsőséges Marian Kotleba jövőre ismét ringbe száll Besztercebánya megye megyefőnöki posztjáért. Elemzők szerint jó esélye van arra, hogy újraválasztják, de ha a demokratikus pártok összefognak, akkor legyőzhető. Nagyon sok lehetőség van előttünk még a megyei választásokkal kapcsolatban, s mi mindenféleképpen olyan megoldást javasolunk, mely a felvidéki magyar közösség számára kedvező. Tehát nem fejeződtek be a tárgyalások, a februári csak a kezdeti lépés volt.

Említette az anyanyelvűség kérdését. Tavaly, február 16-án, szinte egy éve, hogy a Pro Civis, melynek ön az elnöke, beindította a szlovákiai magyar nyelvű elektronikus Törvénytárat, a www.torvenytar.sk portált. Mi történt egy év alatt?

– A portál a Pro Civis törvényfordítási tevékenysége nyomán jött létre annak érdekében, hogy a hatályos szlovák jogszabályok elérhetőek legyenek könnyen használható formában, magyar nyelven is. A sok módosítás miatt már kezdett átláthatatlanná válni ez a rengeteg dokumentum, s ez megerősítette azt az elképzelést, hogy önálló portált hozzunk létre erre a célra. A felhasználóbarát törvénytár korszerű keresővel bír, nyomon követhetők rajta az egyes törvények változásai, módosításai, időállapotai, tehát az érvényes törvény mellett a visszamenőleges jogrend is megtalálható, és a portálról – szükség esetén – könnyen, egyetlen kattintással elérhetők a jogszabályok szlovák nyelven is. Egy éve, az induláskor összesen 65 törvényt és kormányrendeletet tartalmazott a törvénytár, 220 időállapotban. Azóta fontos kódexekkel, törvénykönyvekkel gyarapodott, a magyar nyelven elérhető törvények száma 73-ra, az időállapotoké 288-ra emelkedett. Kitűzött célunk az is, hogy a magyar nyelv hivatali kapcsolatokban történő használatát elősegítsük, terjesszük. Mert megtartani, fejleszteni, a művelt köznyelvet terjeszteni a megmaradásunkat segíti elő.

 

Medveczky Attila