A magyar, GMO-mentes, kiváló minőségű és biztonságos termékek megtalálják az igényes vásárlói réteget a kínai piacon is

Jelenleg a közép-európai térségből Magyarország rendelkezik a legtöbb árucsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába. Az elmúlt esztendőben többek között megindult az élő lovak exportja, valamint a tej és tejtermékek kiszállításához szükséges eljárásrendről is megegyezés született – közölte szerkesztőségünkkel Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Tíz évvel ezelőtt arról cikkeztek, hogy az előállított búza mennyisége alapján Kína vezet, mely a világon megtermett mennyiség hetedét állítja elő, és nem elképzelhetetlen, hogy a termésátlagok további növekedésével Kína az önellátáson túl is képes lesz búzát termelni, amivel a világpiac egyik meghatározó szereplője lesz. Az, hogy a magyar búza Kínában is kelendő, s van rá igény, azt jelenti, hogy az említett jóslat mégsem vált be?

– A Kínai Népköztársaság a világ vezető búzatermesztője, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett az étkezési búza termesztése. Az ország jelentős, szintén folyamatosan növekvő gabonatartalékokkal is rendelkezik. Ugyanakkor minőségi okok – a fejlődő középosztály igényeinek kielégítése – miatt Kína az elmúlt időszak statisztikái alapján mintegy 2-6 milliót tonna búzát importál évente.

2006-ban írták alá az étkezési célú búzára vonatkozó bilaterális egyezményt. Miért csak most érkezett el az idő az első szállítmány kivitelére?

– A magyarországi búzaárakat és így az exportlehetőségeket elsősorban a világpiaci folyamatok alakítják, a hazai terméssel kapcsolatos események csak korlátozott és átmeneti hatással tudják eltéríteni a belpiaci árakat a világpiaci tendenciáktól. A magyar búzaexport lehetőségeit jelentősen befolyásolja az is, hogy Magyarország a kontinens közepén, a világpiaci kilépést jelentő kikötőktől viszonylag nagy távolságra helyezkedik el. Bízunk benne, hogy mivel már kialakult az ágazatban kereskedelmi együttműködés, kedvező lesz a kínai és világpiaci folyamatok alakulása az üzleti szereplők számára.

A Chi Fu Eurotrading vállalatnak milyen szerepe van az értékesítésben, közvetítésben?

– A vállalat közvetítő szerepet játszik a magyar termelők és a kínai vásárlók között, fejlesztve a magyar búza beszállítási és ellátási láncát az érdekelt partnerek összekapcsolása révén.

Az a tény, hogy a magyar búza GMO-mentes mennyiben befolyásolta a kínai exportot?

– Ahogy a világban máshol, így Kínában is jelentős fogyasztói igény van a GMO-mentes termékekre, tekintettel a GM-növényekkel kapcsolatos aggályokra. Az alkotmányos szinten garantált magyar GMO-mentesség garancia a vásárlóknak arra, hogy a Magyarországról származó gabona megfelel a legmagasabb fogyasztói elvárásoknak is. Az erősödő középréteg Kínában is a tudatos fogyasztó kategóriáját gazdagítja.

Január közepén kétszázezer tonnás exportról szóló egyezményt írt alá a Chi Fu Eurotrading és kínai partnere. Ebből mennyi lesz a magyar részesedés?

– Valóban, a vállalat által aláírt megállapodás kétszázezer tonna magyar búzára szól. Természetesen itt is a minőség a hívószó. Az is egyértelmű, hogy piaci viszonyokba nincs módunk beavatkozni. Ez egy keretmegállapodás, melyre országaink szintjén építeni lehet, tehát ebből a szempontból mindenképp fontos előrelépés. A partnereknek azonban maguknak kell megtalálni és kiépíteni a hosszú távon is kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeit.

Körülbelül hány tonna gabona terem itthon, s ebből hány millió búza mehet exportra?

– A mintegy egymillió hektáron termelt búza hozama Magyarországon az aktuális év időjárása függvényében évente jelentősen változhat. Az elmúlt tíz évben az éves búzatermés 3,7 millió tonna és 5,7 millió tonna között alakult, ez átlagosan 4,5 millió tonnás termést jelent. Az ország éves búzafelhasználása 2,6-2,8 millió tonna körüli, amely mintegy fele-fele arányban tartalmaz étkezési és takarmánybúzát. A 2016. évet 5,6 millió tonnával zártuk. A többlettermés jelentős része jelenleg exportra kerül. Az ország búzaexportja 1,4-2,4 millió tonna között ingadozott az elmúlt öt évben. Elsődleges célpiacaink Ausztria, Olaszország, valamint Románia.

Bizonyára nemcsak Kínába exportálunk. Kik és mi alapján döntik el, hogy évente mennyi gabonát szállítunk külföldre?

– Magyarországon a búzakereskedelmet magánvállalatok folytatják, az EU intervenciós felvásárlási intézkedésén kívül az állam közvetlenül nem avatkozhat be a piaci folyamatokba. Az export–import szabályozás is Európai Uniós kompetencia, ezen a területen sincs lehetőség tagállami beavatkozásra. A kormány részéről arra van lehetőségünk, hogy a birtokunkban lévő információk közvetítésével segítsük a piaci szereplőket a megfelelő partnerek felderítésében és elérésében, valamint biztosítsuk az esetleges logisztikai fennakadások felszámolását és az adminisztratív terhek csökkentését.

Hogyan tudtuk elérni, hogy a közép-európai térségből Magyarország rendelkezik a legtöbb árucsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába?

– A magyar termelők részéről hosszú ideje érdeklődés mutatkozik a hatalmas kínai piac iránt. A Földművelésügyi Minisztérium mind Magyarországon, mind szakdiplomatája révén Kínában aktívan segíti az ezzel kapcsolatos adminisztratív ügyintézést. Az eddigi auditok tapasztalatai során a kínai szakértők is rendszeresen elismerik a magyar élelmiszer-biztonsági rendszer intézkedéseit, élelmiszer-biztonságunk magas színvonalát. Ez az alap kiváló garancia az exportkapcsolatok bővítéséhez.

Mit szállítunk még az ázsiai országba?

– Legfontosabb exportált termékeink a kínai fogyasztási szokásoknak megfelelő sertéshús, illetve azok a részek, amelyek Magyarországon vágási mellékterméknek számítanak, ám Kínában előszeretettel fogyasztják azokat. A kínai borfogyasztás növekedésével párhuzamosan több magyar borászat is megvetette a lábát a térségben, így a bor a harmadik legfontosabb mezőgazdasági exportcikkünk. Ezen kívül madártoll, zsiradék, csokoládé és kakaó tartalmú élelmiszer-készítmény szerepel a palettán. 2016-ban többek között megkezdődött az élő lovak exportja, valamint a tej és tejtermékek kiszállítását is biztosító eljárásrendről is megegyezés született, így bízunk abban, hogy a 2017. évben a tej és a tejtermékek exportja is megindulhat.

Nemrég jelent meg a hír, miszerint tavaly ősz óta szinte alig tudunk gabonát exportálni. Egyrészt a szállítási útvonalakkal van baj, másrészt az ukránok olcsóbb búzát kínálnak. Amennyiben ez igaz, mekkora kár éri a magyar mezőgazdasági piacot?

– A 2017. január–februári időszakban Európában jelentkező rendkívüli hideg több útvonalon is akadályozta a folyami szállítást. A jegesedés és az alacsony vízállás miatt a Duna és a Rajna több szakaszán is részleges zárlatot rendeltek el, illetve csak súlykorlátozással lehetett közlekedni. A kedvezőtlen időjárás fennakadásokat okozott az európai vízi forgalomban, de ugyanez igaz a fekete-tengeri nagy gabonatermő területekre (Ukrajna, Oroszország) is. A Duna magyarországi szakaszán legutóbb február 14-én került sor részleges hajózási zárlatra. A vízi közlekedésben jelentkező fennakadások a közúti és vasúti szállítást azonban nem befolyásolták. A gabonakiszállítások folyamatosak voltak, és a novemberig rendelkezésre álló adatok is az export növekedését mutatják. A decemberi és januári időszakban az időjárási feltételek, valamint az ünnepi időszak miatt is csökkent a kiszállított mennyiség, de várakozásaink szerint a jegesedés elmúltával a vízi kiszállítások is helyreállnak, és a magyar mezőgazdaságot nem éri számottevő kár a téli időjárás okozta fennakadások miatt.

Az olcsó ukrán búza valóban erős versenyhelyzetet teremt az európai (köztük a magyar) árunak az észak-afrikai és közel-keleti piacokon. A helyzet az orosz rubel és ukrán hrivnya értékének 2014-es zuhanásával komoly kihívások elé állította az európai gabonaexportot. Ugyanakkor az ukrajnai helyzet normalizálódásával az elmúlt év során mindkét valuta árfolyama erősödésnek indult, az euró pedig jelentősen gyengült az amerikai dollárhoz képest. Ezek az árfolyammozgások sokat javítottak az európai gabona versenyképességén, ami tükröződik az elmúlt hónapokban megkötött nemzetközi üzletekben is. Az ukrán és orosz áru mellett egyre nagyobb arányban kerül európai gabona az észak-afrikai és közel-keleti piacokra a román és francia kikötőkből. A román kiszállítások felfutása számunkra különösen fontos, mert ez közvetve a közép-európai régió gabonapiacát is pozitívan érinti. A jelenleg elérhető információk alapján a 2016–2017-es gazdasági évben az elmúlt évekhez képest erős európai búzaexportra számítunk, amit egyedül a rendkívül gyenge 2016-os francia búzatermés miatt kialakult szűkös nyugat-európai árualap fog korlátozni.

 

Medveczky Attila