A horvátok nem akarnak előrehozott választásokat

2017. május 30. kedd, 21:05 Medveczky Attila
Nyomtatás

A magyarság gazdasági erejének növelésével biztosítható a szülőföldön való boldogulás

A stratégia megszövegezésekor megpróbáltunk az itteni magyar vállalkozók és gazdálkodók kedvében járni, ismerve igényüket. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne a magyarok lakta vidék legyen Horvátország legszegényebb területe – szögezte le Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) ügyvezető elnöke, akit a horvát kormányválságról is kérdeztünk.

Új házelnököt választott május elején a horvát parlament, miután Bozo Petrov addigi parlamenti elnök lemondott. A képviselők többségének szavazatával Gordan Jandrokovicot, a vezető kormánypárt, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tagját választották meg a törvényhozás új elnökének. Az ellenzék szerint a HDZ és a Híd Függetlenek Listája alkotta kormánykoalíciónak már nincs meg a parlamentben a kellő többsége, és az, hogy sikerült új házelnököt választani, nem jelenti azt, hogy a kormány stabil lenne. Mennyire súlyos a horvát kormányválság, s mennyiben érinti a horvátországi magyarokat és a HMDK-t?

– Elég súlyos a horvát kormány helyzete, mikor a kisebb koalíciós partnert kizárják egy eleve olyan kormányból, amelynek éppen megvan a többsége. Az ügy komolyságát a matematika is bizonyítja, hiszen kormány alakulásánál a 151 fős törvényhozásban 88 volt a koalíciós képviselők száma. Ha ebből kivonjuk a Most (Híd)13 képviselőjét, az már nem elég a többséghez. Viszont ehhez a többséghez csatlakoztak olyan képviselők, akik az elején nem támogatták a kormányt. Így egy minimális többség létrejött Gordan Jandrokovic, a vezető kormánypárt tagjának megválasztásakor, és mindenki várja a fejleményeket, hogy mi történik az önkormányzati választások után, mert egymás ellen indultak a Most és a HDZ jelöltjei. Meglátásom szerint ez pecsételte meg a horvát kormány sorsát. Hogy mi lesz később, arra sokan azt a választ adják, hogy a helyzet rendeződik, de nem a Mosttal, mert ők nem térnek vissza a kormányba. Viszont az apróbb pártok biztosítják a relatív, kis mértékű többséget, illetve a nemzeti kisebbségi frakció 8 képviselővel is jelentős szerephez juthat. Azt viszont nem tudhatjuk előre, hogy ez a többség kitart-e három és fél évig. A kormányválság ugyanolyan hatással van a magyarságra, mint a többségi nemzetre, mert másfél év alatt ez lenne a negyedik választás, s az a meglátásunk, hogy az embereknek elegük van a szavazásból. Ráadásul egy új választás után csak kismértékben változnának meg a parlamenti arányok. Ugyanazok alkotnák a kormánytöbbséget, akik most is megtehetik azt, csak hatalmas pénzbe kerülne az előrehozott választás. A társadalom nem szeretne előrehozott választásokat, a köztársasági elnök is konzultált a parlamenti pártok vezetőivel, és ők is ezt a nézetet vallják. Tehát az önkormányzati választások után rendeződik a helyzet, és bízunk benne, hogy egy szűkebb többségű, de stabil kormány vezeti majd az országot.

Polgármestereket választanak Horvátországban, és nagyban folyik a kampány. A magyarok lakta területeken a HMDK mindenhol egyéni jelölteket indít, vagy más párt jelöltjét támogatja?

– Azokban a járásokban, s elsősorban a Drávaszögre gondolok, ahol a magyarság számaránya eléri az egyharmadot, ott önálló listákkal indulunk. Hiszen egy időben megyei közgyűlési tagokat, városi, járási tanácstagokat és elöljárókat, tehát polgármestereket választunk – helyetteseikkel együtt. Négy önkormányzatban önállóan magyar elöljáró-helyetteseket választunk. Így a baranyai Bellyei és a Darázsi járásban, s az Ernestinovói járásbeli Szentlászlón, valamint a Tordinci járáshoz tartozó Kórógyon is elindulunk. A Darázsi és a Bellyei járásban a HMDK által támogatott jelöltekkel szemben senki sem vállalta a megmérettetést, így ők már most megnyerték a választást.

Megegyeztek a másik magyar szervezettel, a MESZ-szel?

– Nem egyeztettünk velük, hiszen a tavalyi parlamenti választások után a magyarok egyre erősebben támogatják a HMDK-t. A MESZ a felsorolt helyeken nem indított ellenünk jelöltet. Úgy érzem, hogy jó irányba halad a magyar közösség, és lassan egységes lesz a horvátországi magyarság.

Már tavaly elkészült, és idén került fel a pártjuk honlapjára a HMDK Vidék- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája. Amikor ezt megalkották, mennyire figyeltek a demográfiai helyzetre, például arra, hogy Eszék-Baranya megyében a magyar nemzetiségű lakosok száma az összlakosság alig 3%-át teszi ki, és egyre inkább öregszik a lakosság?

– Mindenre odafigyeltünk annak tudatában, hogy a horvátországi magyarság gazdasági erejének növelésével biztosítható a helyben maradás és a szülőföldön való boldogulás. Valóban 3%-ot tesz ki a magyarság számaránya Eszék-Baranya megyében, de ez a harmadik legnagyobb megye az országban. Lika-Zengg megyében viszont ez a létszám, a 10 ezer fős eszék-baranyai magyarság, az ottani lakosság 20%-át tenné ki. Tehát a megyék lakosságszáma nagyban eltérő. A stratégia megszövegezésekor megpróbáltunk az itteni magyar vállalkozók és gazdálkodók kedvében járni, ismerve igényüket. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne a magyarok lakta vidék legyen Horvátország legszegényebb területe. Olyan lehetőséget fogalmaztunk meg az ott élő magyarok számára, amilyenek másoknak nincsenek. Orbán Viktor miniszterelnök úr és a magyar kormány támogatta törekvésünket, s habár ezt a programot közvetlenül nem a HMDK működteti, hanem az Economica Hungarica Alapítvány. Jó esélyünk van arra, hogy éljünk ezzel a lehetősséggel. Tudni kell, hogy ránk, mint EU-s tagállam lakóira a kívülről, az anyaországból jött támogatások esetében más szabályok vonatkoznak, mint a vajdasági magyarokra. Így kevesebb forrást kapunk a magyar kormánytól, mert az anyagi korlátokat nem léphetjük át. Természetesen ennek ellenére mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kapott forrás által gazdasági tevékenységünk fellendüljön, és hozzájáruljon magyarságuk életszínvonalának javulásához.

Medveczky Attila

 

(az interjú május 17-én készült)