Példamutató a magyar családtámogatás az unión belül
A kormány egyik legnépszerűbb intézkedésére, a Nők 40 programra, a „nagymamanyugdíjra” jövőre 26 milliárd forinttal több jut, összesen 260 milliárd forint. A rendkívül népszerűnek bizonyult családpolitikai intézkedés célja, hogy visszaadja a családoknak a nagymamákat, akik így többet lehetnek együtt unokáikkal, megkönnyítve ezzel a szülők életét. Eddig százezres nagyságrendben éltek ezzel a lehetőséggel – közölte Dr. Beneda Attila. Az EMMI család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a termékenységi ráta, azaz a gyermekvállalási kedv a 2010-es 1,23-as mélypontról mostanra 1,48-ra emelkedett.
A jövő évi költségvetés tervezetében mennyit szán a kormány a gyermeket nevelő családoknak?
– Folytatódik a 2010-től tartó folyamat, tehát évről évre több pénzt fordítunk a családtámogatásokra. Így sokkal több pénz marad a családoknál. Számszerűen ez jövőre 1900 milliárd forintot jelent. A jövő évi költségvetés tervezetében erre a célra 140 milliárd forinttal, körülbelül 8%-kal több jut, mint idén. Mindez azért is lényeges, mert a 2018-as összeg majdnem kétszerese annak, amit 2010-ben szántak a családoknak. GDP arányosan ez 4,7%-os arányt jelent.
Hol állunk az unión belül a családokra szánt költségvetési összeggel?
– Magyarország a kiemelkedő államok közé tartozik az unióban, ha azt vizsgáljuk, hogy a GDP arányában mekkora összeget szánunk a családtámogatásokra. A magyar intézkedéseket figyelemmel kísérik az EU-s országok, és számos alkalommal néhányat bevezettek a saját rendszerükbe.
Mivel tudja alátámasztani, hogy több pénz jut a családoknak? Mármint ahol munkával keresik a szülők a kenyeret.
– Köszönöm, hogy említette a munkát. Hiszen munkaalapú társadalmat építünk – ezt a kormány többször is hangsúlyozta, és ennek megfelelően a családtámogatásokat is ehhez a célhoz közelítjük. A családi adókedvezmény, ami jövedelemalapú, tehát adóalapú, 39 milliárd forinttal növekszik. Mintegy 4%-kal, 54-ről 58%-ra emelkedik a munkaalapú támogatások aránya.
Akkor ön szerint miért mondják azt a szocialisták, hogy a 2018-ra javasolt büdzsé konzerválja azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek az elmúlt hét évben az elviselhetetlenségig fokozódtak?
– Olvastam ezt a közleményt, és az előbb közölt adatok ismeretében még értelmezni sem tudom azt, hogy mire gondolt az ellenzék. Nem hiszem, hogy ennél többet kéne ezzel a baloldali kijelentéssel foglalkozni. Hiszen önmagáért beszél, hogy 400 milliárd forint feletti összeget fordítunk az óvodai, bölcsődei, gyermekjóléti, védőnői szolgáltatásra, ingyenes étkeztetésre. Már arról is döntés született, hogy 9 évfolyamban lesz ingyenes az étkeztetés a gyermekek számára. A bölcsődei ellátásra is a korábbi összeg két és félszeresét fordítjuk, több mint 36 milliárd forintot. Tehát nem lehet a rossz állapotok konzerválásáról beszélni.
A kormány eddigi intézkedéseivel sikerült elérni, hogy kiegyenlítődjön a halálozások és születések száma?
– A demográfiai helyzetet legjobban a teljes termékenységi mutató írja le. Ebben az is benne foglaltatik, hogy egy családban hány gyermeknek kell ahhoz születnie, hogy a társadalom önfenntartóvá váljon. Ez az arányszám 2,1. Sajnálatos módon Magyarország, éppúgy, mint a többi európai állam elmarad ettől. Bizalomra ad okot, hogy a 2010–2011-es mélyponthoz képest, ami 1,23 volt, elértük az 1,48-as arányszámot. Tehát 20%-kal növeltük a mutatót, és további intézkedésekkel foglakozik a kormány a demográfiai helyzettel, ami érdemi előrelépést, és fenntartható társadalmat jelent, remélhetőleg a közeljövőben.
Folytatják a „Nők 40” programot, ami a nők számára 40 évnyi munkaviszony után lehetővé teszi a nyugdíjba vonulást?
– Nemcsak folytatjuk a programot, hanem jövőre 26 milliárd forinttal több jut rá, összesen 260 milliárd forint. A 2010 óta működő kormány egyik legnépszerűbb intézkedése a „nagymamanyugdíj”, mert a program azoknak a nőknek szól, akik 40 év munkaviszony, illetve jogosultsági idő után, még a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnének nyugdíjba vonulni. A rendkívül népszerűnek bizonyult családpolitikai intézkedés célja, hogy visszaadja a családoknak a nagymamákat, akik így többet lehetnek együtt unokáikkal, megkönnyítve ezzel a szülők életét. Eddig százezres nagyságrendben éltek ezzel a lehetőséggel.
Említette, hogy mennyit fordítanak a bölcsődékre, a felvételnél előnyt élveznek a nagycsaládosok? Beszélhetünk pozitív diszkriminációról?
– 2017. január 1-jével megváltozott a bölcsődei rendszer. Létrejöhettek új bölcsődei formák – ilyen a mini, a családi és a munkahelyi bölcsőde – az adott település gyermeklétszámának és az önkormányzat feladatellátásának függvényében. Igyekszünk feladatalapúvá tenni a finanszírozást, és a kormány figyelembe veszi, hogy mind a nagycsaládosok, mind az egyszülős családok – ahol egyedül élő neveli a gyermekét – előnyt élvezzenek a bölcsődei felvételeknél, ahogy a tartós fogyatékkal élő vagy a sajátos nevelést igénylő gyermekek.
De lesz-e elég bölcsődei gondozó, pedagógus?
– 100 milliárd forintos nagyságrendben biztosít a kormány forrást az új óvodák és bölcsődék létesítésére, illetve a régiek felújítására, korszerűsítésére. Emellett uniós forrásokból a képzést is támogatják. Hiszen társadalmilag fontos, hogy gyermekeinket minél képzettebb, elhivatottabb gondozónők, oktatók felügyeljék, neveljék az óvodákban és bölcsődékben.
Medveczky Attila