Támogatni kell a szociális gazdaságot

2017. július 06. csütörtök, 21:56 Medveczky Attila
Nyomtatás

A társadalmi vállalkozások hídszerepet tölthetnek be

Az a célunk, hogy az ipari termelés minden szereplője számára megteremtsük a fejlődés lehetőségét – mondta Nikoletti Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) által szervezett, a szociális gazdaság fejlesztéséről szóló kétnapos budapesti konferenciát követően, lapunknak nyilatkozva.

Miért tartotta lényegesnek a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az UNIDO-val közösen szervezzen konferenciát a szociális gazdaság fejlesztéséről?

– Az UNIDO, az ENSZ Iparfejlesztési – egyben egyik legjelentősebb – Szervezete a nemzetközi ipari együttműködés tekintetében központi szerepet tölt be. Fontos, hogy az UNIDO a fenntartható fejlődést mint célt helyezi a középpontba, és a szervezetet ebben az irányban kívánja tovább erősíteni. Magyarország továbbra is nagyra értékeli az UNIDO tevékenységét és számít a hosszú távú együttműködésre. Emellett Magyarország gazdasági fejlődése és különösen a munkaerőpiacon elért eredményei (munkanélküliségi ráta 4,5% alatt) példaként szolgálhatnak az ENSZ fejlődőképes tagállamai számára.

Javítson ki, ha rosszul tudom, hogy a szociális gazdaság célja a hagyományos munkaerő-piaci politikákban a hátrányos helyzetűnek tekintett emberek integrálása, és sok tekintetben átfedésben van a civil szektorral, ami az öntevékeny, nonprofit csoportosulásokat jelenti. Nálunk a szociális szektoron belül a közösségi, a vállalkozási, vagy az önkéntes, úgynevezett alszektor az erősebb?

– A szociális gazdaság magában foglalja a legtöbb civil és nonprofit szervezeti formát, de jellemzően a jogi forma szűkítése nélkül, működési elvek mentén definiálható. Fontos alapelv, hogy a szervezeteknek egyszerre kell társadalmi célkitűzésekkel rendelkezniük és az önfenntartásra, kiszámítható gazdasági működésre törekedniük, sok esetben üzleti modellek adaptálásával. A munkaerő-piaci politikák tekintetében a legfontosabb elvárás valóban a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtése, foglalkoztathatóságuk fejlesztését biztosító programok szervezése. Ezen célkitűzések mentén általánosabb problémára reagálhatnak a szektorban működő szervezetek a munkaerő-piaci kereslettel alig rendelkező régiókban. Ezeken a területeken a markáns társadalmi célok is szükségesek a fenntartható foglalkoztatási formák megteremtéséhez. A szociális gazdaság területe természetesen átfedésben van a civil szektorral, de a civil szervezeteknek csak egy része tud megfelelni a szociális gazdaság nemzetközileg elfogadott alapelveinek; míg a civil szektoron belül inkább a közösségi és önkéntes alszektor az erősebb, a szociális gazdaságban a vállalkozási tevékenységből származó bevételeknek is hangsúlyosan kell megjelenniük.

Kijelenthető, hogy a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek a legelmaradottabb térségekben, és a leghátrányosabb helyzetű célcsoportok számára is képesek helyzetükből való kitörési alternatívákat felmutatni?

– Mindenképpen. A konferencián bemutatott külföldi és magyar szervezetek, vállalkozások tevékenysége is ezt igazolja. Ezek a vállalkozások a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számító csoportok számára is olyan lehetőséget teremtenek, amelyek segítenek leküzdeni a munkavállalással kapcsolatos problémáikat.

Hogyan lehetséges a hazai ipari termelés összes szereplője számára megteremteni a fejlődés lehetőségét? Bürokráciacsökkentéssel? Adócsökkentéssel?

– A kormány az utóbbi években számos lépést tett a leghátrányosabb helyzetű személyek felkarolásáért és az alacsony munkaerő-kereslettel rendelkező térségek támogatásáért. Az iparfejlesztésen, mint általános célkitűzésen túl nagyon fontos a magyar kormány számára, hogy az ipar fejlődése összekapcsolódjon az elmaradott térségek, elmaradott társadalmi rétegek felzárkózásával is és kész arra, hogy célzott programokkal, a szabályozáson keresztül és források biztosításával is minél gyorsabbá tegye a fejlődést.

Mi az, amit mi megoszthatunk az UNIDO-s tagállamokkal, és miben van lemaradásunk?

– Magyarország sok területen jó példával szolgálhat az UNIDO fejlődőképes tagállamai számára. Úgy látjuk, hogy az UNIDO az érintett területeken: az iparfejlesztés, a társadalmi felzárkózás és a fenntartható növekedés területén képes vezető szerepet betölteni a fejlesztési elképzelések megvalósításában. Hazánk iparfejlesztési törekvései és munkahelyteremtést támogató intézkedései mindenképpen példaértékűek, és ezt a jó gyakorlatot szívesen megosztjuk az UNIDO tagállamaival is. Célunk, hogy az ipari termelés minden szereplője számára megteremtsük a fejlődés lehetőségét.

Az UNIDO a fenntartható fejlődést mint célt helyezi fókuszba. Ez mennyire „rímel” a magyarországi nemzetgazdasági törekvésekre?

– Teljes mértékben, az UNIDO 2030-ig szóló középtávú programja is a fenntartható fejlődésre alapul és ez fontos eleme hazánk ipari fejlesztési koncepciójának, az Irinyi Tervnek is. Az Irinyi Terv megalkotásakor az iparfejlesztéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek célkitűzéseit, javaslatait, előrevetéseit is figyelembe vettük.

Mi jellemzi Magyarország és az UNIDO kapcsolatait?

– Magyarország és az UNIDO együttműködése hosszú múltra tekint vissza és a kínai főigazgató úr – Li Yong– 2015-ös látogatása után, melynek során többek között a külgazdasági és külügyminiszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és a Nemzeti Bank elnökével is találkozott, új lendületet kapott, amelynek egyik eredménye ez a mostani konferencia is.

Főleg milyen kérdésekben értettek egyet a konferencia résztvevői?

– A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a szociális gazdaságot szabályozási, társadalmi és pénzügyi oldalról is támogatni kell, ugyanis a társadalmi vállalkozások hídszerepet tölthetnek be a piaci folyamatok és a társadalmi szükségletek között. A bemutatott példák láthatóvá teszik a problémákat és megoldási javaslatokat is felmutatnak, a kialakított koncepciók segítik a döntéshozók munkáját is.

 

Medveczky Attila