Szita Károly: a cél az, hogy jobban éljenek a kaposváriak

2017. szeptember 08. péntek, 10:30 Medveczky Attila
Nyomtatás

Csak erős önkormányzati kontroll mellett lehessen kihelyezni a plakátokat

Javában zajlanak Kaposváron azok a beruházások, amelyekről alig két éve állapodott meg Szita Károly polgármester és Orbán Viktor miniszterelnök – mondta lapunknak a somogyi megyeszékhely vezetője. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke határozottan állítja: ahogyan a Kaposváron, úgy a többi megyeszékhelyen zajló fejlesztések sem csak az adott városban, hanem a térségben élőket is szolgálják. Azt, hogy a beruházások biztos megélhetést nyújtsanak, s ötről a hatra juthasson mindenki.

Kezdjük egy országos vonatkozású témával! Június 23-án a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését. Miért lenne jó egy még szigorúbb plakáttörvény, ami főleg a nagyvárosokra vonatkozna?

–Ha röviden kell válaszolnom, csak annyit mondanék, a rendért. Ha ma megnézi a magyar városok útjait, akkor láthatja a közlekedési táblákat – ezek szükségesek is a biztonságos közlekedéshez –, az óriásplakátokat, és megannyi más hirdetési felületet, vagyis ragaszt boldog-boldogtalan. Ha pedig politikai hirdetés jelenik meg, biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan vagy megszaggatják, vagy összefirkálják, függetlenül attól, hogy melyik párt plakátjáról van szó. Ez mind rontja a városképet.

Azt is szabályozni kéne, hogy hány méterre lehetnek egymástól az óriásplakátok?

–Ez részletkérdés. Ami ennél fontosabb, el kellene odáig jutnunk a szabályozás terén, hogy csak erős önkormányzati kontroll mellett lehessen kihelyezni a plakátokat, hiszen azok nagy részben alakítják egy adott település arculatát. Márpedig arról nem a gazdasági szereplőknek és a politikai pártoknak kell dönteniük, hanem az ott élőknek. Én egyébként attól sem keserednék el, ha olyan plakáttörvény születne, amely tiltaná a közterületi óriásplakátok kihelyezését. Ezért örülök a szigorú, még szigorúbb szabályozásnak.

Mi lesz a magántulajdonban lévő területen kihelyezett plakátok sorsa? Ha nekem van egy telkem, megtilthatja valaki, hogy oda ne engedélyezzem fizetség ellenében egy óriásplakát kihelyezését?

–Van amikor igen. Könnyen belátható, hogy a közösségi együttélésnek szükségszerűen vannak olyan szabályai, amelyek ma is meghúzzák a kereteket. Gondoljon bele – hogy csak egy egyszerű példát említek –, Kaposváron az üzletek, boltok tulajdonosainak engedélyeztetniük kell azokat a feliratokat, táblákat is, amelyekkel felhívják szolgáltatásukra a járókelők figyelmét. Akkor is így van ez, ha a magántulajdonban lévő boltjuk falára kerülnek ezek a hirdetések. Aztán van építési szabályozás is, amely ugyan tág és rugalmas keretek között, de meghatározza, hogy egy-egy városrészbe mi építhető és mi nem, függetlenül attól, hogy a telek magántulajdonban van-e. Sőt, még azt is meghatározzuk, hogy nem lehet zöldhulladékot égetni. Mindezt azért tesszük, hogy az együttéléssel járó lehetséges konfliktusforrásokat a minimálisra szorítsuk vissza.

Tárgyaltak ebben a témában a kormánnyal?

–Minden olyan ügyben elmondjuk a véleményünket, illetve javaslatokat teszünk, amely összefügg a városaink életével, napi működésével. Ebben a kérdésben is segítettük a törvényhozók munkáját.

Egyre több helyre érkeznek a pénzek, ahol a kormányfő aláírta a polgármesterrel a Modern Városok Programjában való szerződést. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a Modern Városok Programjában részt vevő városoknak adó összeg – az útépítésen kívül – nem hat ki a tőle 10-20 km-re fekvő kisebb települések életére. Egyetért ezzel?

– Nem. Elég, ha csak Kaposvár példáját említem: városunk környékéről minden egyes nap 17 ezren jönnek be dolgozni, aztán ott vannak a kaposvári iskolákban tanuló, szintén bejáró gyerekek, s persze adottak azok a szolgáltatások, vásárlási, szórakozási, kulturális és sportolási lehetőségek, amelyek miatt ugyancsak ezrek utaznak rendszeresen Kaposvárra, illetve onnan haza. A térségi szerepkörünkből egyértelműen következik, hogy Kaposvár, s persze valamennyi más hazai nagyváros erősítése a környék erősödését is jelenti. Nem a pénzek szétaprózásával – az nem hozna érzékelhető javulást egyetlen település életében sem –, hanem azzal, hogy a kormány oda koncentrálja a forrásokat, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket lehet elérni, ahol a legtöbb munkahelyet lehet teremteni, ahol a legtöbb embernek adhatunk munkát és biztos megélhetést. Ennek jegyében számos olyan beruházást hajtunk végre, amely nemcsak a kaposváriak érdeke, hanem a környéken élőké is, elég. ha az ipari parkok fejlesztésére, vagy az intézmény-felújításokra gondolunk.

Ha már utóbbit említette: Kaposváron óvodákat és bölcsődéket fejlesztenek. Ez a Németh István Program része, vagy a Modern Városok Programjából valósul meg?

–Kaposvár az évszázad beruházási programját hajtja végre néhány év alatt.  171 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a kaposváriak jobban éljenek. Minden egyes fejlesztésünknek ez a célja, legyen szó akár gazdaságot, akár sportot, akár kultúrát érintő beruházásról. Ezeket a fontos lépéseket a kormány támogatásával tudjuk megtenni részben a Modern Városok Program elemeinek, részben a Területi Operatív Program (TOP) pályázatainak köszönhetően. A forrás tehát különböző csatornákon érkezik, de mindnek azonos a célja, a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni az életszínvonal emelkedéséhez. Ezeket a fejlesztéseket gyűjtöttük össze, s rendeztük a Németh István Program elnevezés alá. S hogy konkrétan is válaszoljak a kérdésére: az óvodák és bölcsődék fejlesztését a TOP-os forrásokból tudjuk elvégezni.

Mindez azt jelenti, hogy a somogyi megyeszékhelyen több gyermek születik?

–A cél egyértelműen ez. Szeretnénk odáig eljutni, hogy ne csak felújítani, korszerűsíteni kelljen az intézményeinket, hanem újakat is építeni, ez a kaposvári jövő egyik fontos záloga.

Mi lesz a következő lépés a fejlesztések sorában?

–Intenzív előkészítő munka után ma már gőzerővel zajlik Kaposváron a kivitelezés. A Csiky Gergely Színháznál nagyrészt elvégezték a szükséges szerkezet-megerősítő és bontási munkálatokat, az új sportcsarnokunknál az alapozás után már láthatók a vasbeton pillérek, az autóbusz-telephelyünk építése is megkezdődött, hasonlóan az új versenyuszoda területének rendezéséhez. Amikor a 67-es úton érkezett, láthatta, hogy sok helyen előkészítették már a területet ahhoz, hogy megépülhessen a négysávos, településeket elkerülő gyorsút. Városszerte zajlik az iparterületek megújítása, s persze a belterületi útfelújítások is. Láthatja, az egész városunk mozgásban van, épül-szépül minden, az ország többi városához és térségéhez hasonlóan.

 

Medveczky Attila